Aspektizmus: a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció

Az aspektizmus a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció, vagyis az a tendencia, hogy az embereket a fizikai vonzerejük, magasságuk, testsúlyuk vagy más külső jegyeik alapján ítéljük meg és kezeljük. Ez a megkülönböztetés áthatja a társadalom számos területét, a munkahelytől a párkapcsolatokig, és jelentős hatással lehet az egyének életére.

Az aspektizmus nem korlátozódik csupán a negatív megkülönböztetésre, mint például az elutasításra vagy a kirekesztésre. Ugyanúgy megnyilvánulhat a pozitív előítéletekben is, amikor a vonzóbb embereket előnyben részesítik, például jobb munkalehetőségekhez jutnak vagy kedvezőbb bánásmódban részesülnek.

Az aspektizmus egy mélyen gyökerező társadalmi jelenség, amelynek hátterében a szépségideálok és a külső megjelenés kultúrája áll.

A jelenség elterjedtsége szinte észrevétlen marad, hiszen a társadalom gyakran normalizálja a külső megjelenés alapján történő ítélkezést. Gondoljunk csak a reklámokra, a filmekre vagy a közösségi médiára, amelyek folyamatosan idealizált képeket közvetítenek, és ezáltal erősítik az aspektizmust. A médiában megjelenő szépségideálok komoly hatással vannak arra, hogyan értékeljük önmagunkat és másokat.

Az aspektizmus hatásai széleskörűek: alacsony önértékelés, szorongás, depresszió, valamint korlátozott karrierlehetőségek. Azok az egyének, akik nem felelnek meg a társadalmi normáknak, gyakran érzik magukat kirekesztve és hátrányosan megkülönböztetve.

Fontos megérteni, hogy az aspektizmus egy strukturális probléma, amely tudatos erőfeszítéseket igényel a felszámolásához. A tudatosság növelése, az elfogadás elősegítése és a szépségideálok megkérdőjelezése mind hozzájárulhatnak egy igazságosabb és elfogadóbb társadalom megteremtéséhez.

Az aspektizmus pszichológiai gyökerei: evolúciós és szociális hatások

Az aspektizmus, vagyis a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció mélyen gyökerezik az emberi pszichológiában. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni az evolúciós és szociális hatásokat, amelyek formálták a szépségről és vonzerőről alkotott elképzeléseinket.

Evolúciós szempontból a vonzó külső megjelenés gyakran az egészség, a termékenység és a jó gének jele volt. Például a szimmetrikus arcvonások általában a genetikai stabilitásra utalnak, ami vonzóbbá teszi az egyént a potenciális partnerek számára. Hasonlóképpen, a bőr tisztasága és a haj fényessége az egészséges táplálkozást és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet jelezheti.

A szépség iránti evolúciós preferenciáink tehát nem önkényesek, hanem a túlélést és a szaporodást segítő adaptációk eredményei.

Azonban az aspektizmus nem csupán biológiai ösztönökön alapul. A szociális és kulturális tényezők is jelentős szerepet játszanak a külső megjelenés megítélésében. A média, a divatipar és a társadalmi normák folyamatosan bombáznak bennünket a „ideális” külsővel kapcsolatos képekkel, ami befolyásolja, hogy kit tartunk vonzónak, és kit kevésbé.

A társadalmi tanulás során megtanuljuk, hogy bizonyos külső tulajdonságok pozitív vagy negatív asszociációkkal járnak. Például, a vékony testalkat a nyugati kultúrákban gyakran az egészséggel, a sikerrel és a fegyelemmel kapcsolódik össze, míg a túlsúly stigmatizálva lehet. Ezek az asszociációk pedig befolyásolják, hogy hogyan bánunk az emberekkel a külső megjelenésük alapján.

Az aspektizmus hatásai sokrétűek és károsak lehetnek. A külső megjelenésen alapuló diszkrimináció befolyásolhatja az emberek munkalehetőségeit, a társadalmi kapcsolatait, és az önértékelését. Azok, akik nem felelnek meg a társadalmi szépségideáloknak, gyakran szorongást, depressziót és testképzavarokat tapasztalhatnak.

Fontos megérteni, hogy az aspektizmus nem csupán egyéni előítélet kérdése, hanem egy strukturális probléma, amely áthatja a társadalmunkat. A média reprezentációja, a munkahelyi szabályzatok és a társadalmi interakciók mind hozzájárulhatnak a külső megjelenésen alapuló diszkriminációhoz. Ennek a problémának a kezeléséhez tudatos erőfeszítésekre van szükség az előítéletek leküzdése, a sokszínűség ünneplése és a társadalmi normák megváltoztatása érdekében.

A szépségideálok változása a történelem során és a média szerepe

A szépségideálok az idők során drámai módon változtak, tükrözve a társadalmi, kulturális és gazdasági változásokat. Az ókori Egyiptomban például a szimmetria és a kecsesség volt a szépség mércéje, míg a reneszánsz korban a teltebb idomok számítottak vonzónak, ami a termékenységet és a jólétet szimbolizálta.

A média megjelenése és fejlődése óriási hatással volt arra, hogy mit tartunk szépnek. A 20. század elején a filmcsillagok, mint Marilyn Monroe, új szépségideálokat teremtettek, melyeket a nők világszerte igyekeztek követni. A televízió és később az internet tovább fokozták ezt a hatást, globalizálva a szépségideálokat és létrehozva egy állandó összehasonlítási alapot.

A divatipar és a reklámok folyamatosan új képeket közvetítenek, gyakran irreális elvárásokat támasztva a külső megjelenéssel kapcsolatban. A vékony testalkat ideálja, melyet gyakran látunk a magazinokban és a kifutókon, sokak számára elérhetetlen, és negatív hatással lehet az önértékelésre és a testképzavarra.

A média által közvetített szépségideálok nem csupán a nőket érintik, hanem a férfiakat is. A tökéletes izomzat, a hibátlan arcbőr és a fiatalos megjelenés elvárása mindkét nemre nyomást gyakorol.

A közösségi média platformok, mint az Instagram és a TikTok, tovább bonyolítják a helyzetet. A filterek és a szerkesztőprogramok lehetővé teszik, hogy bárki „tökéletesnek” tűnjön, ami irreális szépségideálokat teremt és fokozza a külső megjelenésen alapuló versengést.

Fontos felismerni, hogy a szépségideálok társadalmilag konstruált fogalmak, melyek folyamatosan változnak. Kritikus gondolkodásra és a média tudatos fogyasztására van szükség ahhoz, hogy ellenálljunk a irreális elvárásoknak és elfogadjuk a sokszínűséget.

Az aspektizmus megjelenési formái a munkahelyen: előnyök és hátrányok

Az aspektizmus, azaz a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció a munkahelyen is tetten érhető, gyakran tudattalanul befolyásolva a karrierlehetőségeket és a munkahelyi légkört. Ennek számos formája létezik, melyek előnyöket és hátrányokat is generálhatnak, bár a hátrányok általában súlyosabbak és szélesebb körűek.

Az előnyök leginkább a „jó megjelenésűnek” tartott munkavállalókat érintik. Ez a megítélés szubjektív, és nagymértékben függ a kulturális normáktól és a vezetői preferenciáktól. A vonzóbbnak ítélt egyének gyakran részesülnek:

• Jobb munkalehetőségekben: könnyebben kapnak állást, és gyorsabban léptetik elő őket.
• Magasabb fizetésben: a „szépségprémium” jelensége szerint a vonzóbb emberek átlagosan többet keresnek.
• Kedvezőbb bánásmódban: a kollégák és a vezetők pozitívabban viszonyulnak hozzájuk, ami javíthatja a munkahelyi légkört számukra.

A hátrányok azonban sokkal kiterjedtebbek és mélyrehatóbbak. Az aspektizmus áldozatai lehetnek:

• Elhízott emberek: gyakran megbélyegzik őket, kevésbé tartják őket kompetensnek, és kevesebb lehetőséget kapnak.
• Idősebb munkavállalók: az „ageizmus” gyakran a külső megjelenésen keresztül is megnyilvánul, a fiatalabb, „frissebb” arcokat preferálva.
• Fogyatékkal élők: a külső megjelenésük eltérhet a „normától”, ami hátrányos megkülönböztetéshez vezethet.
• Etnikai kisebbségek tagjai: bizonyos etnikai csoportokhoz kapcsolódó külső jegyek diszkrimináció alapjául szolgálhatnak.

Az aspektizmus nemcsak igazságtalan, hanem gazdasági szempontból is káros, mivel elvesztegeti a tehetséget és a potenciált.

A munkahelyi megjelenésre vonatkozó szabályok is diszkriminatívak lehetnek. Például, a hajstílusra, tetoválásokra vagy piercingekre vonatkozó szabályok aránytalanul érinthetnek bizonyos etnikai csoportokat vagy szubkultúrák tagjait.

A megoldás a tudatosság növelése és a befogadó munkahelyi kultúra kialakítása. A vállalatoknak:

1. Világos és objektív kiválasztási és előléptetési kritériumokat kell alkalmazniuk.
2. Képzéseket kell tartaniuk a tudattalan előítéletek felismerésére és kezelésére.
3. Meg kell vizsgálniuk és felül kell vizsgálniuk a megjelenésre vonatkozó szabályaikat, hogy azok ne legyenek diszkriminatívak.

Az aspektizmus elleni küzdelem hosszú távú elkötelezettséget igényel, de a befogadóbb és igazságosabb munkahelyi környezet megteremtése mind a munkavállalók, mind a vállalatok számára előnyös.

Az aspektizmus hatása a párkapcsolatokra és a randevúzásra

Az aspektizmus, vagyis a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció mélyen áthatja a párkapcsolatokat és a randevúzást. A társadalom által sugallt szépségideálok jelentősen befolyásolják, hogy kit tartunk vonzónak, és kivel képzeljük el a jövőnket.

A randevúoldalak és alkalmazások algoritmusai gyakran a külső alapján rangsorolják a felhasználókat, ami felerősíti az aspektizmus hatását. Azok, akik nem felelnek meg a konvencionális szépségideáloknak, nehezebben találnak partnert, és kevesebb figyelmet kapnak.

A párkapcsolatokban az aspektizmus testképzavarokhoz, önbizalomhiányhoz és féltékenységhez vezethet. Az egyik fél folyamatosan aggódhat a külseje miatt, és attól tarthat, hogy a partnere vonzóbbnak talál valaki mást.

A külső megjelenés iránti túlzott hangsúly megakadályozhatja, hogy mélyebb, tartalmasabb kapcsolatokat alakítsunk ki. Előfordulhat, hogy valakit csak a külseje miatt választunk, anélkül, hogy megismernénk a személyiségét és az értékeit.

Az aspektizmus a párkapcsolatokban nemcsak a választást befolyásolja, hanem a kapcsolat minőségét is rontja.

A társadalmi nyomás is komoly szerepet játszik. A környezetünk elvárásai, véleményei befolyásolhatják a párválasztásunkat és a kapcsolatunkat. A „helyes” külsővel rendelkező pár képe, amelyet a média közvetít, irreális elvárásokat szülhet.

Fontos felismerni, hogy a szépség szubjektív, és a valódi vonzerő sokkal többről szól, mint a külső megjelenés. A személyiség, a humor, az intelligencia és az empátia mind hozzájárulnak ahhoz, hogy valakit vonzónak találjunk.

Az aspektizmus elleni küzdelem tudatosságot és önelfogadást igényel. Fontos, hogy ne engedjünk a társadalmi nyomásnak, és olyan partnert válasszunk, aki a belső értékeinket is értékeli.

Az aspektizmus és a testképzavarok kapcsolata

Az aspektizmus, vagyis a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció jelentős hatással van az egyén testképére és önértékelésére. A társadalmi elvárások, amelyek a szépségideálokhoz kapcsolódnak, gyakran irreálisak és elérhetetlenek, ami testképzavarokhoz vezethet.

A média, a reklámok és a közösségi média felületei folyamatosan bombázzák az embereket idealizált képekkel, ami azt az érzést keltheti, hogy a saját testük nem elég jó. Ez különösen a fiatalokra van nagy hatással, akik még formálódóban vannak, és hajlamosabbak az összehasonlításra.

A testképzavar különböző formákban jelentkezhet:

• Testi diszmorfia: Amikor az egyén túlzottan foglalkozik egy valós vagy képzelt testi hibával.
• Evészavarok: Az anorexia, bulimia és a falászavar mind összefüggésben állhatnak a negatív testképpel és a külső nyomással.
• Alacsony önbecsülés: A negatív testkép jelentősen csökkentheti az önbizalmat és az önértékelést.

Az aspektizmus nemcsak a nők, hanem a férfiak számára is problémát jelent. Bár a nőkkel szemben támasztott szépségideálok gyakran hangsúlyosabbak, a férfiak is érzik a nyomást, hogy izmosak, magasak és fiatalosak legyenek. Ez a nyomás izomdiszmorfiához vezethet, ami a saját izomzatukkal való túlzott elégedetlenséget jelenti.

Az aspektizmus káros hatásai túlmutatnak a testi elégedetlenségen. Befolyásolhatja az egyén társadalmi kapcsolatait, munkahelyi teljesítményét és általános életminőségét.

A testképzavarok kezelése komplex folyamat, amely gyakran pszichoterápiát és/vagy gyógyszeres kezelést igényel. A terápia célja a negatív gondolatok és hiedelmek átalakítása, valamint az egészséges testkép kialakítása.

A társadalomnak is felelőssége van az aspektizmus csökkentésében. Fontos, hogy támogassuk a testpozitív mozgalmakat, amelyek a testdiverzitást ünneplik, és felhívják a figyelmet a szépségideálok irreális voltára. Emellett fontos, hogy a szülők és a pedagógusok tudatosan neveljék a gyerekeket az elfogadásra és az önmaguk szeretetére, függetlenül a külső megjelenésüktől.

A médiatudatosság is kulcsfontosságú. Az embereknek meg kell tanulniuk kritikus szemmel nézni a képeket és üzeneteket, amelyekkel nap mint nap találkoznak, és felismerni, hogy azok gyakran manipuláltak és irreálisak.

Az aspektizmus a közoktatásban: tanárok és diákok közötti megkülönböztetés

Az aspektizmus, a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció, a közoktatásban is jelen van, mind a tanárok, mind a diákok szempontjából. Ez a jelenség negatívan befolyásolhatja az oktatási környezetet, a tanulói teljesítményt és a tanári motivációt.

A tanárok esetében az aspektizmus megnyilvánulhat abban, hogy a külsőleg vonzóbbnak ítélt tanárokat jobban kedvelik a diákok, a szülők és akár a vezetőség is. Ez előnyökhöz vezethet a karrierjükben, például könnyebben kaphatnak előléptetést vagy érdekesebb feladatokat. Ugyanakkor a kevésbé vonzónak ítélt tanárok hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek, ami alááshatja az önbizalmukat és a munkájukba vetett hitüket.

A diákoknál az aspektizmus talán még erőteljesebben jelenik meg. A szépségideáloknak megfelelő tanulók gyakran nagyobb népszerűségnek örvendenek, könnyebben barátkoznak, és nagyobb eséllyel kapnak pozitív visszajelzést a tanároktól. Ezzel szemben a külsőleg eltérő, például túlsúlyos, bőrproblémákkal küzdő vagy szokatlan öltözködési stílust képviselő diákok kirekesztéssel, zaklatással és alacsonyabb elvárásokkal szembesülhetnek.

Az aspektizmus súlyos következményekkel járhat a diákok lelki egészségére, önértékelésére és tanulmányi eredményeire.

Az aspektizmus elleni küzdelem a közoktatásban elengedhetetlen. Ennek több módja is van:

• Tudatosság növelése: Fel kell hívni a figyelmet az aspektizmus létezésére és káros hatásaira a tanárok, a diákok és a szülők körében.
• Értékek hangsúlyozása: Az iskoláknak ki kell emelniük a belső értékeket, a tehetséget és a szorgalmat a külső megjelenés helyett.
• Sztereotípiák lebontása: Fontos, hogy a tanárok és a diákok kritikusan viszonyuljanak a szépségideálokhoz és a külső megjelenéssel kapcsolatos sztereotípiákhoz.
• Pozitív példák: Bemutatni sikeres embereket, akik nem felelnek meg a hagyományos szépségideáloknak, de tehetségükkel és munkájukkal értek el sikereket.

Az aspektizmus elleni harc hosszú távú elkötelezettséget igényel, de a közoktatásban elért eredmények jelentősen hozzájárulhatnak egy igazságosabb és elfogadóbb társadalom megteremtéséhez.

Az aspektizmus és a társadalmi igazságtalanságok: a marginalizált csoportok helyzete

Az aspektizmus, vagyis a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció, mélyen beágyazódott a társadalmi struktúrákba, és jelentős igazságtalanságokat okoz a marginalizált csoportok számára. Ez a diszkrimináció nem csupán a munkaerőpiacon és az oktatásban jelenik meg, hanem a mindennapi interakciókban is, befolyásolva az emberek önértékelését, társadalmi kapcsolatait és életminőségét.

A testképideálok, melyeket a média és a szórakoztatóipar közvetítenek, gyakran irreálisak és elérhetetlenek. Ez különösen nagy nyomást gyakorol azokra, akik nem felelnek meg ezeknek az ideáloknak, ami szorongáshoz, depresszióhoz és egyéb mentális egészségügyi problémákhoz vezethet. Az aspektizmus felerősíti a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, súlyosan érintve a kisebbségi etnikai csoportokat, a fogyatékkal élőket, az időseket és az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú embereket.

A munkaerőpiacon az aspektizmus konkrét formákat ölthet. Például, a túlsúlyos embereket gyakran kevésbé tartják kompetensnek és megbízhatónak, ami alacsonyabb fizetéshez, kevesebb előléptetési lehetőséghez és akár elbocsátáshoz is vezethet. A szépségprémium jelensége azt mutatja, hogy a vonzónak ítélt emberek átlagosan többet keresnek, mint kevésbé vonzó társaik, még akkor is, ha azonos a képzettségük és a munkatapasztalatuk.

Az aspektizmus az oktatási rendszerben is megjelenik. A tanárok tudattalanul is előnyben részesíthetik a vonzóbb diákokat, ami jobb jegyekhez és több figyelemhez vezethet. Ez a diszkrimináció hosszú távon befolyásolhatja a diákok önbizalmát, tanulmányi eredményeit és karrierlehetőségeit.

Az aspektizmus nem csupán egyéni előítéletek kérdése, hanem strukturális probléma, amely áthatja a társadalmi intézményeket és normákat.

A társadalmi igazságtalanságok elleni küzdelem során elengedhetetlen az aspektizmus tudatosítása és a vele szembeni fellépés. Ehhez szükség van:

• A média és a szórakoztatóipar felelősségvállalására a testképideálok sokszínűbbé tételében.
• A munkahelyi diszkrimináció elleni törvények szigorítására és betartására.
• Az oktatási rendszerben a tudatosság növelésére és a pedagógusok képzésére a tudattalan előítéletek kezelésére.
• A társadalmi párbeszéd ösztönzésére az elfogadás és a tisztelet kultúrájának megteremtése érdekében.

A marginalizált csoportok helyzetének javítása érdekében holisztikus megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az aspektizmus interszekcionális jellegét, vagyis azt, hogy más diszkriminációs formákkal (például rasszizmus, szexizmus, ableizmus) együtt súlyosbíthatja a társadalmi egyenlőtlenségeket. A társadalmi igazságosság eléréséhez elengedhetetlen a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció felszámolása.

Az aspektizmus elleni küzdelem: önbizalom építése és pozitív testkép kialakítása

Az aspektizmus, a külső megjelenésen alapuló diszkrimináció, mélyen befolyásolhatja az önbizalmunkat és a testképünket. Ahelyett, hogy ennek áldozatul esnénk, aktívan küzdhetünk ellene. Ennek egyik leghatékonyabb módja az önbizalom építése és a pozitív testkép kialakítása.

A pozitív testkép nem azt jelenti, hogy feltétlenül szeretnünk kell minden egyes porcikánkat. Inkább arról szól, hogy elfogadjuk és tiszteljük a testünket, függetlenül a társadalmi elvárásoktól vagy a média által közvetített irreális ideáloktól. Ez a folyamat időt és türelmet igényel, de megéri a befektetett energiát.

Íme néhány stratégia, ami segíthet:

• Fókuszálj a tested funkcióira, ne a kinézetére: Gondolj arra, hogy mire képes a tested, nem pedig arra, hogy hogyan néz ki.
• Kerüld a negatív önbeszédet: Figyeld meg, hogyan beszélsz magaddal, és cseréld a negatív gondolatokat pozitív megerősítésekre.
• Vedd körül magad támogató emberekkel: Keress olyan barátokat és családtagokat, akik elfogadnak és szeretnek téged olyannak, amilyen vagy.
• Korlátozd a közösségi média használatát: A közösségi média gyakran torz képet mutat a valóságról, ami negatívan befolyásolhatja a testképünket.

A valódi szépség belülről fakad, és a magabiztosság a legvonzóbb tulajdonság.

Az önbizalom építése szorosan összefügg a pozitív testképpel. Minél jobban elfogadjuk és szeretjük magunkat, annál magabiztosabbak leszünk. Az önbizalom pedig segít abban, hogy ne engedjük, hogy az aspektizmus befolyásolja az életünket.

Gyakorlati lépések az önbizalom növeléséhez:

1. Tűzz ki reális célokat: Ne várj el magadtól tökéletességet, és ünnepeld a kis sikereket is.
2. Tanulj meg nemet mondani: Ne vállalj túl sokat, és ne félj kiállni magadért.
3. Fejleszd a készségeidet: Minél többet tudsz és tanulsz, annál magabiztosabb leszel.
4. Gondoskodj magadról: Aludj eleget, étkezz egészségesen, és mozogj rendszeresen. A fizikai jóllét hozzájárul a mentális egészséghez is.

Ne feledd, az aspektizmus egy valós probléma, de nem kell, hogy uralja az életedet. Az önbizalom építésével és a pozitív testkép kialakításával aktívan küzdhetsz ellene, és egy boldogabb, teljesebb életet élhetsz.

Stratégiák az aspektizmus csökkentésére a munkahelyen és a társadalomban

Az aspektizmus elleni küzdelem a munkahelyen és a társadalomban sokrétű megközelítést igényel. A cél, hogy a külső megjelenés helyett a kompetenciákra és a képességekre helyezzük a hangsúlyt.

A munkahelyen a következő stratégiák alkalmazhatók:

• Vak önéletrajzok bevezetése: Az önéletrajzok anonimizálása, eltávolítva a fényképet és minden olyan információt, ami a jelölt külsejére utalhat. Ez a kezdeti szűrési szakaszban különösen hatékony.
• Strukturált interjúk: Előre meghatározott kérdések és értékelési szempontok használata, hogy az interjúztatók ne a szubjektív benyomásokra, hanem a jelölt válaszaira koncentráljanak.
• Képzések a munkavállalóknak: Tudatosságnövelő tréningek az aspektizmusról és annak káros hatásairól. A képzések segíthetnek a munkavállalóknak felismerni a saját tudattalan előítéleteiket.
• Egyenlő esélyegyenlőségi szabályzat kidolgozása és betartatása: A szabályzatnak egyértelműen tiltania kell a külső megjelenésen alapuló diszkriminációt, és rendelkeznie kell a jogsértések szankcionálásáról.

A társadalomban az aspektizmus csökkentése érdekében a következőkre van szükség:

1. Média reprezentáció: A média felelőssége, hogy a társadalom sokszínűségét tükrözze, és ne erősítse a szépségideálokat. Fontos, hogy különböző testalkatú, bőrszínű és korú embereket ábrázoljanak a médiában.
2. Oktatás: Az iskolákban és a közösségekben oktatni kell az aspektizmusról és annak hatásairól. A gyerekeket és a fiatalokat arra kell nevelni, hogy ne ítéljenek meg másokat a külsőjük alapján.
3. Tudatosságnövelő kampányok: A civil szervezetek és a kormányzat szervezhetnek kampányokat, amelyek felhívják a figyelmet az aspektizmusra és annak káros következményeire.

Az aspektizmus elleni küzdelem hosszú távú folyamat, amely a társadalom minden tagjának elkötelezettségét igényli.

A divatipar is felelősséget visel az aspektizmus elleni harcban. A ruházati márkáknak különböző méretekben kellene ruhákat kínálniuk, és nem csak a karcsú modelleket kellene alkalmazniuk a reklámkampányaikban. A szépségiparban is szükség van a sokszínűségre, és el kell kerülni a irreális szépségideálok propagálását.

A közösségi média is fontos szerepet játszik az aspektizmus elleni küzdelemben. A felhasználóknak tudatosan kellene használniuk a közösségi médiát, és nem szabadna részt venniük a body shamingben vagy a cyberbullyingban. Ehelyett támogatni kellene a pozitív testképet és a sokszínűséget.

Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.