Gyakran érezzük úgy, hogy a belső állapotunk határozza meg a külső megjelenésünket. Amikor szomorúak vagyunk, a vállaink előreesnek, a tekintetünk a földet pásztázza, és próbálunk minél kisebb helyet elfoglalni a térben. Ezzel szemben a diadal pillanataiban ösztönösen széttárjuk a karunkat, kihúzzuk magunkat, és szinte sugárzik belőlünk az életerő. Ez az oda-vissza ható kapcsolat a test és az elme között azonban rejt egy rendkívül izgalmas lehetőséget is. Mi van akkor, ha nem várjuk meg, amíg jól érezzük magunkat, hanem a testünk tudatos használatával kényszerítjük ki a belső változást? Itt lépnek be a képbe az úgynevezett erőpózok, amelyek forradalmasították a modern alkalmazott pszichológiát.
Képzeljük el, hogy egy sorsfordító állásinterjú vagy egy nehéznek ígérkező beszélgetés előtt állunk. A gyomrunk görcsben van, a tenyerünk izzad, és legszívesebben elmenekülnénk a helyzet elől. Ez a természetes stresszreakció, amely évezredek óta kódolva van az idegrendszerünkben. Az erőpózok technikája azonban képes felülírni ezt az ősi mechanizmust. Mindössze 120 másodpercnyi tudatos testhasználattal olyan biokémiai folyamatokat indíthatunk el a szervezetünkben, amelyek radikálisan növelik a dominanciaérzetünket és csökkentik a szorongásunkat.
Az erőpózok lényege a kiterjedés és a nyitottság. Amikor tudatosan több helyet foglalunk el a fizikai térben, az agyunk azt az üzenetet kapja, hogy biztonságban vagyunk és mi irányítunk. Ez a módszer nem csupán egy felszínes trükk, hanem mélyen gyökerezik az evolúciós biológiában és a neurobiológiában. A testünk nem csupán az elménk hordozója, hanem egy interaktív visszacsatolási rendszer, amely folyamatosan monitorozza a saját állapotát, és ehhez igazítja a hormonális háttérfolyamatokat.
Az erőpózok olyan specifikus, nyitott és magabiztos testtartások, amelyek mindössze két percnyi gyakorlás után képesek pozitívan befolyásolni a hormonszintünket, növelni a kockázatvállalási hajlandóságot és csökkenteni a stresszt. A technika alapja a „test-elme” visszacsatolás, amely révén a tudatosan felvett domináns pózok segítik az önbizalom azonnali helyreállítását és a hatékonyabb fellépést a társas helyzetekben.
A testbeszéd pszichológiája és az önkifejezés hatalma
A nonverbális kommunikáció jóval több, mint egyszerű mutogatás vagy gesztikuláció. Szakértők szerint az üzeneteink több mint kilencven százaléka nem a szavainkon keresztül, hanem a hanghordozásunkon és a testbeszédünkön keresztül jut el a másik félhez. Ez a láthatatlan csatorna folyamatosan sugározza az információkat az állapotunkról, a szándékainkról és az önmagunkhoz való viszonyunkról. Az emberek pillanatok alatt képesek leolvasni egymásról a hierarchiában elfoglalt helyet vagy a pillanatnyi magabiztosságot.
A pszichológia hosszú ideig csak azt vizsgálta, hogyan tükrözi a test a lelki állapotot. Ha valaki depressziós, görnyedtté válik – ez egyértelmű volt. Azonban az ezredforduló után a kutatások fókusza áthelyeződött a fordított irányú kapcsolatra. Vajon ha kényszerítjük a testet egy bizonyos tartásra, az képes-e megváltoztatni a lelkiállapotot? Ezt hívjuk megtestesült kogníciónak. Ez az elmélet azt vallja, hogy a gondolkodásunk nem egy elszigetelt, absztrakt folyamat az agyunkban, hanem szorosan összefonódik a fizikai érzékelésünkkel és a mozgásunkkal.
Gondoljunk csak bele, mennyire másképp látjuk a világot, ha kipihentek vagyunk, és mennyire máshogy, ha kimerültek. A testünk állapota egyfajta szűrő, amelyen keresztül az agyunk értelmezi a külvilág ingereit. Ha a testünk azt üzeni: „erős vagyok és stabil”, akkor a környezeti kihívásokat nem leküzdhetetlen akadályként, hanem megoldandó feladatként fogjuk fel. Az erőpózok pontosan ezt a mechanizmust használják ki, hogy egyfajta mentális ugródeszkát biztosítsanak számunkra a kritikus pillanatokban.
A testünk megváltoztatja a tudatunkat, a tudatunk megváltoztatja a viselkedésünket, a viselkedésünk pedig megváltoztatja a sorsunkat.
A hormonális háttér: mi történik a vérünkben
Amikor az erőpózok hatékonyságáról beszélünk, nem spirituális energiákról, hanem mérhető biológiai folyamatokról van szó. A kutatások során két fő hormont figyeltek meg, amelyek alapvetően meghatározzák a magabiztosságunkat és a stressztűrő képességünket: a tesztoszteront és a kortizolt. Bár a tesztoszteront gyakran csak a férfiassággal azonosítják, mindkét nemnél jelen van, és felelős az asszertivitásért, a dominanciaérzetért és a döntéshozatali képességért.
A kortizol ezzel szemben a szervezetünk elsődleges stresszhormonja. Magas szintje szorongást, zavarodottságot és a kognitív funkciók beszűkülését okozza. A „magas hatalmi profilú” emberek – tehát azok, akik természetüknél fogva magabiztos vezetők – hormonális képe általában magas tesztoszteron- és alacsony kortizolszintet mutat. Ez a kombináció teszi lehetővé, hogy nyomás alatt is higadtak maradjanak, és ne veszítsék el a fejüket a kritikus helyzetekben.
Az erőpózok elképesztő tulajdonsága, hogy képesek ezt a hormonális egyensúlyt rövid idő alatt elmozdítani. A kísérletek szerint mindössze két percnyi „hatalmi tartás” után a tesztoszteronszint jelentősen megemelkedik, miközben a kortizolszint érezhetően csökken. Ez a biokémiai váltás azt eredményezi, hogy az illető bátrabbá válik, tisztábban látja a lehetőségeket, és kevésbé rettenti vissza a kudarc lehetősége. A szervezetünk lényegében egy belső doppingot kap, amit saját magunk állítunk elő a testünk megfelelő pozicionálásával.
| Hormon típus | Erőpózok hatása | Eredmény a viselkedésben |
|---|---|---|
| Tesztoszteron | Szintje megemelkedik | Növekvő önbizalom, jobb döntéshozatal |
| Kortizol | Szintje lecsökken | Alacsonyabb szorongás, higgadtság |
Az öt leghatékonyabb erőpóz a mindennapokra
Az erőpózok közös jellemzője, hogy mindegyik a terület kiterjesztésére épít. Az állatvilágban is megfigyelhető, hogy a domináns egyedek próbálnak nagyobbnak tűnni: a páva kiterjeszti a farkát, a medve két lábra áll, a gorilla döngeti a mellét. Az emberi kultúrában is ugyanez a minta érvényesül. Ahhoz, hogy kiaknázzuk ezt a hatást, érdemes ismerni és rendszeresen gyakorolni a leghatékonyabb tartásokat, amelyeket a szakirodalom „high-power poses” néven említ.
Az egyik legismertebb és legegyszerűbb tartás a „Wonder Woman” vagy „Szuperhős” póz. Álljunk stabilan, vállszélességű terpeszben, a kezünket tegyük a csípőnkre, a könyökünket fordítsuk kifelé, a mellkasunkat emeljük meg, és az állunkat tartsuk kissé felfelé. Ez a tartás azonnal megváltoztatja a légzésmintánkat és tágítja a tüdőkapacitást, ami több oxigént juttat az agyba, miközben sugározza az erőt és a megrendíthetetlenséget.
A másik rendkívül hatékony póz a „Győzelmi V” alak. Ezt láthatjuk az olimpikonoknál, amikor átszakítják a célszalagot: a karok a magasba lendülnek, szélesen szétnyílnak, a test pedig teljesen kitárulkozik. Érdekes módon ezt a mozdulatot a vakon született sportolók is ösztönösen megteszik, bár soha nem láthatták másoktól. Ez bizonyítja, hogy ez egy univerzális, biológiailag kódolt válaszreakció a sikerre, amit mi tudatosan is előhívhatunk, ha belső megerősítésre van szükségünk.
Ülő helyzetben is alkalmazhatunk erőpózokat, bár ezeket inkább csak magányunkban érdemes gyakorolni a társadalmi konvenciók miatt. Ilyen például a „Minden az enyém” póz, amikor a székben hátradőlünk, a kezünket a tarkónk mögött összekulcsoljuk, a könyökünket pedig szélesen kitárjuk. Egy másik variáció, amikor az asztalra támaszkodunk mindkét kezünkkel, enyhén előrehajolva, ezzel dominanciát és elszántságot sugallva a térben.
Végül érdemes megemlíteni a „Vezérigazgató” tartást is, ahol ülve az egyik lábunkat a másik térdünkre helyezzük, kinyitva a csípőnket, és a karunkat a szék karfájára vagy a mellettünk lévő szabad szék háttámlájára fektetjük. Ez a tartás a nyugalmat és az abszolút kontrollt üzeni. Fontos, hogy ezeket a gyakorlatokat ne közvetlenül az emberek előtt végezzük, ha nem akarunk agresszívnek tűnni, hanem elvonulva, például a mosdóban vagy az irodánkban, mielőtt belépnénk a fontos találkozóra.
A belső párbeszéd és a fizikai valóság kapcsolata
Sokan esnek abba a hibába, hogy az önbizalomhiányt pusztán gondolati úton próbálják megoldani. Pozitív affirmációkat mondogatnak a tükör előtt, mint például „ügyes vagyok” vagy „képes vagyok rá”, de ha a testük közben össze van görnyedve, az agyuk nem fogja elhinni az üzenetet. Kognitív disszonancia lép fel: a kimondott szó és a testi érzet ellentmond egymásnak, és ilyenkor szinte mindig a test nyer. Az idegrendszerünk számára a fizikai valóság hitelesebb forrás, mint az elvont gondolatok.
Az erőpózok segítségével áthidalhatjuk ezt a szakadékot. Amikor a testünk a magabiztosság nyelvén beszél, a belső monológunk is elcsendesedik vagy támogatóbbá válik. Az önbizalom nem egy fix tulajdonság, amivel valaki vagy rendelkezik, vagy nem. Inkább egy dinamikus állapot, amely folyamatosan változik a környezeti hatások és a belső visszacsatolások függvényében. Ha megtanuljuk uralni a fizikai jelenlétünket, azzal egy olyan eszközt kapunk, amivel bármikor képesek vagyunk módosítani a mentális állapotunkat.
Az erőpózok gyakorlása során érdemes odafigyelni a légzésre is. A mély, hasi légzés és a széles testtartás kombinációja aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ami a nyugalomért és a regenerációért felelős. Így nemcsak erősebbnek fogjuk érezni magunkat, hanem valóban megszűnik az a belső remegés, ami gyakran kíséri a stresszes szituációkat. Ez a holisztikus megközelítés – ahol a póz, a légzés és a fókusz összeadódik – adja a technika igazi erejét.
Ne csak addig tettessük, amíg sikerül (Fake it till you make it), hanem addig tettessük, amíg azzá nem válunk (Fake it till you become it).
Gyakorlati útmutató: hogyan integráld a mindennapokba
Az erőpózok használata akkor válik igazán hatékonnyá, ha nem csak alkalmanként, hanem rendszeresen alkalmazzuk őket. Kezdhetjük a napot egy reggeli „Szuperhős” pózzal a fürdőszobában. Ez a két perc segít abban, hogy ne álmosan és védekező üzemmódban induljunk el otthonról, hanem egy proaktív, magabiztos attitűddel. Ez a kis rituálé megalapozhatja az egész napos hangulatunkat és teljesítményünket.
A munkahelyi környezetben számos olyan pillanat adódik, amikor szükségünk lehet egy gyors „löketre”. Egy nehéz telefonhívás előtt, a prezentációt megelőző percekben vagy egy konfliktusos helyzet rendezése előtt érdemes elvonulni egy rövid időre. Fontos tudatosítani, hogy a környezetünk folyamatosan monitoroz minket, és ha mi magabiztosságot sugárzunk, az emberek hajlamosabbak lesznek bízni bennünk és elfogadni a javaslatainkat.
Érdemes megfigyelni a „kis-erőpózokat” is, amelyeket a mindennapi interakciók során használhatunk. Ilyen például a stabil állás mindkét lábon, ahelyett, hogy egyik lábunkról a másikra állnánk, vagy a kezeink látható helyen tartása az asztal felett ahelyett, hogy az ölünkbe rejtenénk őket. Ezek az apró módosítások nem tűnnek fel senkinek, mégis folyamatosan küldik a jeleket az agyunknak, hogy biztonságban vagyunk és uraljuk a helyzetet.
- Reggeli rutin: 2 perc Wonder Woman póz a tükör előtt fogmosás után.
- Munkába menet: Húzd ki magad, emeld fel a fejed, és tarts szemkontaktust a szembejövőkkel.
- Találkozók előtt: Menj be a mosdóba, és tárd szét a karjaidat 1 percre.
- Ülés közben: Figyelj rá, hogy ne fond keresztbe a karjaidat és a lábaidat túl hosszan.
- Prezentáció alatt: Használj széles gesztusokat, ne kapaszkodj a jegyzeteidbe vagy a pultba.
A test és a lélek kölcsönhatása: az embodied cognition világa
A megtestesült kogníció elmélete szerint az elménk nem egy számítógép, ami logikai műveleteket végez, hanem a testünk tapasztalataiból építi fel a világképét. Ha a testünk korlátozva van, az elménk is beszűkül. Ha a testünk szabad és kiterjedt, az elménk is kreatívabbá és nyitottabbá válik. Ez a felismerés alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan az önfejlesztéshez és a pszichológiához viszonyulunk.
Gondoljunk csak a modern életmódunkra: órákat töltünk az okostelefonunk felett görnyedve, vagy a laptopunk előtt összehúzódva. Ezek a testhelyzetek tulajdonképpen „alacsony hatalmi pózok”. Amikor a képernyőt nézzük, a vállaink előreesnek, a nyakunk megfeszül, és a mellkasunk összezárul. Biológiai értelemben ilyenkor azt az üzenetet küldjük az agyunknak, hogy éppen behódolunk vagy védekezünk. Nem csoda, hogy a digitális korszakban ilyen magas a szorongás és az önbizalomhiány szintje.
Az erőpózok tudatos használata tehát egyfajta ellenszere a modern életmód okozta mentális leépülésnek. Ha tudatosítjuk, hogy a testtartásunk befolyásolja a gondolatainkat, akkor képesek leszünk proaktívan tenni a jóllétünkért. Nem kell megvárnunk, amíg a külső körülmények szerencsésen alakulnak ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Mi magunk válhatunk a saját hangulatunk építészeivé, pusztán azzal, hogy figyelünk a fizikai jelenlétünkre.
Tudományos viták és a replikációs krízis tanulságai
Bár az erőpózok elmélete hatalmas népszerűségre tett szert Amy Cuddy 2012-es TED-előadása után, fontos megemlíteni, hogy a tudományos közösségben komoly viták zajlottak a téma körül. Néhány évvel az eredeti tanulmány megjelenése után más kutatócsoportok megpróbálták reprodukálni az eredményeket, és bár a szubjektív önbizalom-növekedést szinte mindenki megerősítette, a hormonális változások mértékét és a kockázatvállalási hajlandóságot nem minden esetben tudták ugyanúgy kimutatni.
Ez a jelenség rávilágított a pszichológiai kutatások összetettségére. A tudományban ezt replikációs krízisnek nevezték el, ami sok korábbi alapvetést kérdőjelezett meg. Azonban az erőpózok esetében a lényeg nem veszett el: a legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a módszer pszichológiai hatása megkérdőjelezhetetlen. Még ha a tesztoszteronszint emelkedése nem is mindenkinél egyforma mértékű, az a tény, hogy az emberek erősebbnek és magabiztosabbnak érzik magukat tőle, önmagában is elegendő ahhoz, hogy a technika értékes maradjon.
A legújabb metaanalízisek (amelyek több tucat tanulmányt összesítenek) azt mutatják, hogy a testtartás és a belső állapot közötti kapcsolat valóban létezik. A kritika inkább arra irányult, hogy ne tekintsük ezt a módszert egyfajta mágikus megoldásnak, ami minden problémát egy csapásra megold. Az erőpóz egy kiváló eszköz a sok közül, egy katalizátor, ami segít átlendülni a holtponton, de nem helyettesíti a valós felkészülést, a szakmai tudást vagy a mélyebb önismereti munkát.
A tudomány nem statikus igazságok gyűjteménye, hanem egy folyamat. Az erőpózok körüli vita csak még finomabbá és használhatóbbá tette ezt a technikát.
Hogyan válhat a póz valódi személyiségjeggyé
Az erőpózok használata során a végső cél nem az, hogy két percig álljunk a mosdóban, majd visszatérjünk a korábbi, bizonytalan önmagunkhoz. A technika igazi diadala az, amikor a külsőleg felvett tartás elkezdi átformálni a belső énképünket. A neuroplaszticitás elve szerint az agyunk folyamatosan újrahuzalozza magát a tapasztalataink alapján. Ha rendszeresen megéljük a magabiztosság testi érzetét, az idegrendszerünk elkezdi ezt tekinteni az alapértelmezett állapotnak.
Ez a folyamat hasonlít a nyelvtanuláshoz vagy a sportoláshoz. Eleinte mesterkéltnek és szokatlannak érezhetjük magunkat, sőt, talán még bűntudatunk is lesz, amiért „színleljük” az erőt. De ahogy egyre több pozitív visszajelzést kapunk a környezetünktől a megváltozott fellépésünk miatt, az új viselkedésmód beépül a személyiségünkbe. Már nem kell gondolkodnunk rajta, egyszerűen csak egyenesen állunk, nyitottan kommunikálunk, és nem félünk elfoglalni a helyünket a világban.
Az önbizalom így válik egy öngerjesztő folyamattá. A jó tartás magabiztosabb fellépést eredményez, a magabiztos fellépés sikeresebb interakciókat szül, a siker pedig megerősíti az önbecsülést. Ez a pozitív spirál az, ami valódi és tartós változást hozhat az életünkben. Az erőpóz tehát nem csak egy gyorssegély, hanem egy kapu egy teljesebb, autonómabb létezés felé.
Az alacsony hatalmi pózok és a szorongás csapdája
Ahhoz, hogy teljes mértékben uraljuk a testbeszédünket, ismernünk kell az érme másik oldalát is: az alacsony hatalmi pózokat. Ezek azok a mozdulatok, amelyekkel akaratlanul is azt üzenjük magunknak és másoknak, hogy gyengék vagyunk, félünk, vagy nem érezzük magunkat méltónak a figyelemre. Ilyen például a karok összefonása a mellkas előtt (védekezés), az arcunk vagy a nyakunk babrálása (önnyugtató mechanizmus stressz esetén), vagy a lábak szoros összezárása és a boka körüli fonása.
Ezek a tartások fiziológiai szinten növelik a kortizolszintet. Ha valaki hosszú ideig görnyedt tartásban marad, az agya elkezdi keresni az okot: „Miért védekezem? Biztosan veszélyben vagyok.” Ez pedig generálja a szorongást akkor is, ha valójában nincs semmi fenyegető a környezetben. Sokan ebben a tartásban élik le a napjaikat, és csodálkoznak, miért érzik magukat folyamatosan feszültnek vagy fáradtnak.
A tudatosság itt a legfontosabb fegyverünk. Érdemes néha napközben „szkennelni” a testünket: hol van bennünk feszültség? Összehúztuk magunkat a székben? Ha észrevesszük ezeket a jeleket, ne ostorozzuk magunkat, egyszerűen csak korrigáljunk. Nyissuk meg a mellkast, eresszük le a vállakat, és foglaljunk el egy kicsit több helyet. Már ez az apró korrekció is képes megszakítani a szorongás negatív láncolatát.
| Alacsony hatalmi póz | Pszichológiai üzenet | Teendő a korrekcióhoz |
|---|---|---|
| Összefont karok | Védekezés, bezárkózás | Engedd le a karokat magad mellé |
| Görnyedt hát, lógó fej | Alárendeltség, szomorúság | Emeld meg az állad, húzd hátra a vállad |
| Helyszűke (összehúzott lábak) | Félelem, láthatatlanság vágya | Vegyél fel stabil, szélesebb alapállást |
| Nyak vagy arc érintése | Bizonytalanság, stressz | Helyezd a kezedet a csípődre vagy az asztalra |
A környezet válaszreakciója: hogyan látnak mások
Amikor elkezdjük használni az erőpózokat, nemcsak a belső állapotunk változik meg, hanem a társas környezetünk reakciói is. Az emberi agy rendkívül érzékeny a státuszjelzésekre. Ha valaki magabiztosan lép be egy terembe, a többiek ösztönösen több figyelmet szentelnek neki, hitelesebbnek tartják a mondandóját, és szívesebben működnek együtt vele. Ez nem feltétlenül tudatos folyamat; az emberek egyszerűen csak azt érzik, hogy az illető „rendben van magával”.
Ez a külső megerősítés pedig visszahat ránk. Ha azt tapasztaljuk, hogy komolyabban vesznek minket, a belső önbizalmunk is valós alapokat kap. Ezért mondják sokan, hogy az erőpózok megváltoztatták a karrierjüket vagy a magánéletüket. Nem azért, mert hirtelen más emberré váltak, hanem mert végre képessé váltak megmutatni azt a belső értéket, ami addig a szorongás és a rossz tartás mögé volt rejtve.
Érdekes megfigyelni, hogy az erőpózok hatása ragadós is lehet. Egy magabiztos, nyitott vezető jelenlétében a csapat többi tagja is nagyobb biztonságban érzi magát, és bátrabban mernek ötletelni vagy véleményt nyilvánítani. A testbeszédünkkel tehát nemcsak a saját sorsunkat, hanem a mikro-környezetünk hangulatát és hatékonyságát is befolyásoljuk. A dominancia itt nem elnyomást jelent, hanem stabilitást és kisugárzást, ami másokat is emel.
Az érzelmi intelligencia és a test tudatossága
Az erőpózok használata valójában az érzelmi intelligencia egyik gyakorlati formája. Képessé válunk felismerni a saját érzelmi állapotunkat, és tudatosan beavatkozni abba a fizikai testünk segítségével. Ez a fajta önreflexió segít abban, hogy ne legyünk a pillanatnyi hangulataink vagy a stresszreakcióink áldozatai. Megtanuljuk, hogy van választásunk: maradhatunk a félelem görcsében, vagy dönthetünk úgy, hogy az erő állapotába lépünk.
A testtudatosság fejlesztése más területeken is kifizetődik. Aki rendszeresen figyeli a tartását, az hamarabb észreveszi a stressz első jeleit a testében, így még azelőtt tud tenni ellenük, hogy azok elhatalmasodnának. A tudatos jelenlét (mindfulness) és a testbeszéd tudatosítása kéz a kézben jár. Ha jelen vagyunk a testünkben, nem tudunk elveszni a jövőtől való szorongásban vagy a múlt feletti rágódásban.
Sokan kérdezik, hogy nem hat-e mesterkéltnek ez a technika. A válasz az, hogy minden új készség elsajátítása az elején mesterkélt. Amikor először ültünk autóba, vagy először próbáltunk idegen nyelven beszélni, az is furcsa volt. Az erőpózoknál is az a kulcs, hogy találjuk meg a saját stílusunkat. Nem kell mindenáron úgy állnunk, mint egy szobor, ha az nem komfortos. A lényeg a nyitottság, a kiterjedés és a stabilitás elveinek alkalmazása a saját karakterünknek megfelelően.
Erőpózok a digitális térben és a távmunkában
A videóhívások korában az erőpózok új értelmet nyertek. Bár a képernyőn csak a felsőtestünk látszik, a tartásunk hatása ugyanúgy átmegy. Aki a monitor előtt görnyed, annak a hangja is gyengébb, a kisugárzása pedig bizonytalanabb lesz. Ezzel szemben, ha a kamera előtt is megtartjuk a stabil, nyitott pózt, a hangunk rezonanciája megváltozik, és sokkal meggyőzőbbek leszünk.
A távmunka egyik nagy veszélye az elszigetelődés és a motivációvesztés. Ilyenkor különösen hasznosak lehetnek a reggeli rituálék részeként végzett erőpózok. Mivel senki nem lát minket, még bátrabban kísérletezhetünk a legextermebb győzelmi pózokkal is. Ez segít fenntartani azt a mentális élénkséget és professzionális attitűdöt, ami a magányos munkavégzés során könnyen elkophat.
A technika alkalmazható a levelezés közben is. Ha egy fontos és nehéz e-mailt kell megírnunk, érdemes előtte felállni, nyújtózni egyet, és két percig egy domináns pózban maradni. A tapasztalatok szerint az így megírt levelek hangvétele asszertívabb, világosabb és kevésbé mentegetőző lesz. A testünk állapota ugyanis átfolyik a szavainkba is, legyen szó szóban forgó vagy írott kommunikációról.
Az erőpózok ereje tehát abban rejlik, hogy egy rendkívül egyszerű, ingyenes és bárhol elvégezhető eszközt adnak a kezünkbe. Nem igényelnek különleges felszerelést vagy hosszú órákon át tartó meditációt. Csak ránk van szükség és arra a felismerésre, hogy a testünk nem csupán elszenvedője a sorsunknak, hanem aktív formálója is. Ha megtanuljuk tudatosan használni ezt a biológiai gépezetet, az önbizalom nem egy távoli cél lesz, hanem egy bármikor előhívható belső erőforrás.
A változás sokszor apró lépésekkel kezdődik. Lehet, hogy ma még csak a mosdó homályában próbáljuk ki a Szuperhős pózt, de holnap már egy kicsit egyenesebb háttal ülünk be a megbeszélésre. Jövő héten talán észrevesszük, hogy már nem remeg meg a hangunk, amikor ellentmondunk valakinek. És egy hónap múlva rájövünk, hogy már nem is kell gondolnunk a pózra, mert a magabiztosság a lényünk részévé vált. Ez az erőpózok valódi ajándéka: a lehetőség, hogy testileg-lelkileg azzá váljunk, akivé mindig is szerettünk volna.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
