Erich Fromm, a neves szociálpszichológus, a szeretetet nem pusztán egy érzésnek, hanem egy művészetnek tekinti, amely tudatos erőfeszítést és tanulást igényel. A „Szeretet művészete” című könyvében Fromm azt állítja, hogy a legtöbb ember a szeretet problémáját abban látja, hogy szerethetőnek kell lennie, nem pedig abban, hogy képes legyen szeretni.
Fromm szerint a szeretet nem passzív állapot, hanem aktív tevékenység. Ehhez fegyelem, koncentráció, türelem és a valóság elfogadása szükséges. Nem elég csupán „beleesni” a szeretetbe; meg kell tanulnunk szeretni.
A szeretet nem egy olyan dolog, ami „megtörténik” velünk, hanem egy döntés, egy ítélet, egy ígéret.
A szeretet gyakorlásához Fromm négy alapvető elemet emel ki: gondoskodást, felelősséget, tiszteletet és megismerést. A gondoskodás azt jelenti, hogy aktívan törődünk a másik ember fejlődésével és boldogságával. A felelősség azt jelenti, hogy válaszolunk a másik szükségleteire. A tisztelet azt jelenti, hogy elfogadjuk a másik embert olyannak, amilyen, és nem próbáljuk meg megváltoztatni. A megismerés pedig azt jelenti, hogy mélyen meg akarjuk érteni a másik embert, beleértve az érzéseit, gondolatait és motivációit.
Fromm hangsúlyozza, hogy a szeretet nem csak a romantikus kapcsolatokra korlátozódik. Szerethetjük a szüleinket, a barátainkat, a gyermekeinket, sőt, az egész emberiséget is. A valódi szeretet önzetlen és a másik ember javát szolgálja.
A szeretet mint művészet és nem mint tárgy
Erich Fromm a szeretetet nem passzív érzésként, hanem aktív művészetként értelmezi. Ez azt jelenti, hogy a szeretet nem valami, ami egyszerűen „történik” velünk, hanem valami, amit meg kell tanulnunk és gyakorolnunk kell. A „szeretni” nem egy tárgy, amit birtokolhatunk vagy amire vágyhatunk, hanem egy képesség, amelyet fejlesztenünk kell.
Fromm szerint a szeretet művészetének elsajátítása a következőket foglalja magában:
- Fegyelem: A szeretet nem pillanatnyi fellángolás, hanem hosszú távú elkötelezettség, ami rendszeres erőfeszítést igényel.
- Koncentráció: Teljesen jelen kell lennünk a másik ember számára, figyelmesen hallgatva és megértve őt.
- Türelem: A valódi szeretet időt és türelmet igényel, hogy megértsük a másik embert és önmagunkat is.
- Érdeklődés: A szeretet alapja az őszinte érdeklődés a másik ember iránt, az ő szükségletei és vágyai iránt.
A szeretet nem elsősorban egy kapcsolat egy bizonyos személlyel; ez egy hozzáállás, egy karakterorientáció, amely meghatározza az ember kapcsolatát a világgal, nem pedig egy „szeretett” tárggyal.
A szeretet művészetének gyakorlásához elengedhetetlen az önismeret is. Tudnunk kell, kik vagyunk, mik az erősségeink és gyengeségeink, és hogyan hatunk a másik emberre. Az önismeret segít abban, hogy ne vetítsük ki a saját vágyainkat és félelmeinket a másik emberre, hanem valóban lássuk és elfogadjuk őt olyannak, amilyen.
A szeretet nem függ a szeretett személy tulajdonságaitól. Nem azért szeretünk valakit, mert okos, szép vagy sikeres, hanem azért, mert választjuk, hogy szeretjük őt. A szeretet aktív döntés, nem pedig passzív reakció.
A szeretet alapvető összetevői: gondoskodás, felelősség, tisztelet, megértés
Erich Fromm szerint a szeretet nem csupán egy passzív érzés, hanem egy aktív választás, egy művészet, amit meg kell tanulnunk. A szeretet alapvető összetevői pedig a gondoskodás, a felelősség, a tisztelet és a megértés. Ezek nem egymástól független elemek, hanem egymást kiegészítve alkotják a valódi szeretetet.
A gondoskodás azt jelenti, hogy aktívan törődünk a másik ember jólétével, fejlődésével. Nem csupán a fizikai szükségleteire figyelünk, hanem az érzelmi és szellemi igényeire is. A gondoskodás tettekben nyilvánul meg: figyelünk rá, támogatjuk őt, segítünk neki a nehézségekben. A gondoskodás nem birtoklás, nem azt jelenti, hogy kontrollálni akarjuk a másikat, hanem hogy szeretnénk, ha boldog és teljes életet élne.
A felelősség azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk a másik emberért, az ő szükségleteiért, anélkül, hogy elvárnánk tőle bármit is cserébe. Ez nem egyenlő a kötelességgel, hanem egy önként vállalt kötelezettség, ami a szeretetből fakad. A felelősség azt jelenti, hogy jelen vagyunk a másik életében, támogatjuk őt a döntéseiben, és segítünk neki a nehézségek leküzdésében. A felelősség nem azt jelenti, hogy megmentjük a másikat minden problémától, hanem hogy mellette állunk, amikor szüksége van ránk.
A tisztelet a másik ember elfogadását jelenti olyannak, amilyen. Elfogadjuk a hibáit, a gyengeségeit, a különbségeit. Nem akarjuk megváltoztatni őt, hanem tiszteljük a saját egyéniségét, a saját véleményét, a saját útját. A tisztelet azt jelenti, hogy szabad teret engedünk a másiknak, hogy önmaga lehessen, anélkül, hogy ítélkeznénk felette. A tisztelet elengedhetetlen a valódi szeretethez, mert csak akkor tudjuk igazán szeretni a másikat, ha tiszteljük őt.
A szeretet a másik ember növekedésének és kibontakozásának aktív érdeklődése.
A megértés a másik ember helyzetébe való beleélés képessége. Megpróbáljuk megérteni az ő érzéseit, gondolatait, motivációit. Nem ítélkezünk, hanem megpróbáljuk az ő szemszögéből látni a világot. A megértés azt jelenti, hogy figyelmesen hallgatunk rá, kérdezünk, és igyekszünk minél jobban megismerni őt. A megértés elengedhetetlen a konfliktusok kezeléséhez és a mélyebb kapcsolatok kialakításához. A megértés nem azt jelenti, hogy egyet kell értenünk mindennel, amit a másik mond, hanem hogy megpróbáljuk megérteni, miért mondja azt.
Fromm hangsúlyozza, hogy a szeretet nem egy természetes adottság, hanem egy tanulható képesség. Gyakorlással, tudatossággal és önismerettel fejleszthetjük a gondoskodás, a felelősség, a tisztelet és a megértés képességét. A szeretet tanulása egy életen át tartó folyamat, amihez elengedhetetlen a személyes fejlődés és a nyitottság.
A szeretet nem csupán egy érzés, hanem egy döntés. A döntés, hogy gondoskodunk valakiről, hogy felelősséget vállalunk érte, hogy tiszteljük őt, és hogy megpróbáljuk megérteni őt. Ez a döntés pedig tettekre ösztönöz, amik megerősítik a kapcsolatot és elmélyítik a szeretetet.
A gondoskodás gyakorlata: Aktív odafigyelés és a másik szükségleteinek felismerése
Erich Fromm szerint a szeretet nem egy passzív állapot, hanem egy aktív tevékenység, melynek gyakorlásához tudatosságra és erőfeszítésre van szükség. A gondoskodás, mint a szeretet egyik alapvető eleme, túlmutat a felszínes figyelmességen; mély, empatikus odafordulást jelent a másik ember felé. Ez az odafordulás pedig az aktív odafigyelésen és a másik szükségleteinek felismerésén keresztül valósul meg.
Az aktív odafigyelés azt jelenti, hogy teljes mértékben jelen vagyunk a másik emberrel, amikor beszél hozzánk. Nem csupán hallgatjuk a szavait, hanem próbáljuk megérteni az érzéseit, a gondolatait és a motivációit. Ez magában foglalja a nonverbális jelzések – testbeszéd, arckifejezések – figyelését is. Az aktív odafigyeléshez elengedhetetlen, hogy félretegyük a saját előítéleteinket és sztereotípiáinkat, és megpróbáljunk a másik ember szemszögéből látni a világot.
A másik szükségleteinek felismerése a gondoskodás másik kulcsfontosságú eleme. Ez azt jelenti, hogy érzékenyek vagyunk a másik ember igényeire, és igyekszünk azokat kielégíteni. Ezek az igények lehetnek fizikaiak (pl. segítség a házimunkában), érzelmiek (pl. vigasz, támogatás), vagy szellemieek (pl. inspiráció, intellektuális stimuláció). A szükségletek felismerése nem mindig egyszerű; sokszor a másik ember nem mondja ki egyértelműen, mire van szüksége. Ezért fontos a megfigyelés és a kérdezés.
A szeretet nem egy valaki felé irányuló érzés, hanem egy attitűd, egy karakterorientáció, mely a világhoz való viszonyunkat határozza meg, nem pedig egy „szeretett” objektumot.
A gondoskodás gyakorlásához elengedhetetlen a türelem és a kitartás. Nem mindig sikerül elsőre helyesen felmérni a másik szükségleteit, és előfordulhat, hogy a jó szándékunk ellenére is hibázunk. Fontos, hogy ne adjuk fel, és tanuljunk a hibáinkból. A gondoskodás nem egy egyszeri cselekedet, hanem egy folyamatos, életen át tartó elkötelezettség.
Például, ha a partnerünk stresszes a munkahelyén, az aktív odafigyelés azt jelenti, hogy meghallgatjuk őt, amikor a problémáiról beszél, és megpróbáljuk megérteni, mi okozza a stresszt. A szükségletek felismerése pedig azt jelentheti, hogy felajánljuk, hogy segítünk neki a házimunkában, vagy hogy meglepjük egy pihentető masszázzsal.
A gondoskodás gyakorlása nem csupán a szeretteinkkel való kapcsolatunkat javítja, hanem a saját lelki egészségünkre is pozitív hatással van. Amikor gondoskodunk másokról, megnöveljük az önbecsülésünket, és értelmesebbnek érezzük az életünket. A gondoskodás tehát egy win-win helyzet, mely mindkét fél számára előnyös.
A felelősségvállalás lényege: Elkötelezettség és a másik iránti elhivatottság
Erich Fromm A szeretet művészete című művében a szeretetet nem pusztán érzésként, hanem döntésként, elkötelezettségként és cselekvésként értelmezi. A szeretet megtanulása szorosan összefügg a felelősségvállalással, ami a másik ember iránti elhivatottságot jelenti.
A felelősségvállalás nem azt jelenti, hogy birtokolni akarjuk a másikat, vagy hogy uralkodunk felette. Épp ellenkezőleg, azt jelenti, hogy aktívan törődünk a másik ember szükségleteivel, fejlődésével és boldogságával. Ez a törődés nem passzív várakozás, hanem folyamatos, aktív részvétel a másik életében.
Fromm szerint a szeretet négy alapelemből áll: gondoskodás, felelősség, tisztelet és megismerés. A felelősség itt nem kötelességet jelent, hanem önként vállalt kötelezettséget a másik iránt. Ez a kötelezettségvállalás nem korlátozza a szabadságunkat, hanem épp ellenkezőleg, kiteljesíti azt, hiszen a szeretetben a másik ember boldogsága a mi boldogságunkká válik.
A szeretet nem passzív állapot, hanem tevékenység. Ez egy ‘állni’, nem pedig egy ‘beesni’.
A felelősségvállalás magában foglalja a másik ember iránti elkötelezettséget, ami azt jelenti, hogy jelen vagyunk a számára a nehéz időkben is, és támogatjuk őt a céljai elérésében. Ez az elkötelezettség nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig egyetértünk a másikkal, hanem azt, hogy tiszteletben tartjuk a véleményét és elfogadjuk őt olyannak, amilyen.
A felelősségvállalás gyakorlati megnyilvánulásai a következők lehetnek:
- Időt szánunk a másikra és figyelmesen meghallgatjuk őt.
- Támogatjuk őt a céljai elérésében.
- Segítünk neki a nehéz időkben.
- Őszintén kommunikálunk vele, még akkor is, ha nehéz témákról van szó.
- Tiszteletben tartjuk a határait.
A valódi szeretet nem önző, hanem önzetlen. A felelősségvállalás a szeretet alapvető eleme, amely nélkül a szeretet csupán üres szó marad. A másik ember iránti elhivatottságunk teszi a szeretetet tartóssá és értékessé.
A tisztelet fontossága: A másik egyéniségének és szabadságának elfogadása
Erich Fromm szerint a szeretet nem csupán egy érzés, hanem egy művészet, amely tudást, erőfeszítést és elkötelezettséget igényel. Ennek a művészetnek az egyik legfontosabb eleme a tisztelet. A tisztelet nem félelem vagy imádat, hanem annak képessége, hogy a másikat olyannak lássuk, amilyen valójában, felismerve egyedi egyéniségét.
A tisztelet alapja a másik ember szabadságának elfogadása. Ez azt jelenti, hogy nem próbáljuk meg a másikat a saját képünkre formálni, nem akarjuk birtokolni vagy irányítani. Elfogadjuk, hogy ő egy különálló lény, saját gondolatokkal, érzésekkel és vágyakkal.
A tisztelet nem passzív tolerancia, hanem aktív érdeklődés. Érdeklődés a másik ember iránt, az ő gondolatai, érzései, törekvései iránt. Ez azt jelenti, hogy figyelünk rá, meghallgatjuk, és megpróbáljuk megérteni őt. Nem ítélkezünk, hanem elfogadjuk és támogatjuk őt a saját útján.
A tisztelet azt jelenti, hogy a másik ember fejlődését kívánjuk, nem a saját igényeink kielégítését.
A tisztelet magában foglalja a másik ember határainak tiszteletben tartását. Ez azt jelenti, hogy nem lépjük át a határait, nem kényszerítjük semmire, és nem használjuk ki őt.
A tisztelet kifejezése sokféle lehet, például:
- Figyelmes hallgatás
- Empátia
- Őszinte kommunikáció
- A másik ember véleményének tiszteletben tartása
- A másik ember időjének és energiájának tiszteletben tartása
A tisztelet elengedhetetlen a tartós és mély kapcsolatokhoz. Anélkül, hogy tiszteljük a másikat, a szeretet könnyen birtoklási vággyá, féltékenységgé és kontrollálássá válhat.
A tisztelet nemcsak a romantikus kapcsolatokban fontos, hanem minden emberi kapcsolatban, beleértve a barátságokat, a családi kapcsolatokat és a munkahelyi kapcsolatokat is. A tisztelet légköre bizalmat, biztonságot és kölcsönös megbecsülést teremt.
A megértés szerepe: Empátia és a másik nézőpontjának átélése
Erich Fromm szerint a szeretet művészete nem csupán egy érzelem, hanem egy aktív cselekvés, melynek alapja a megértés. A valódi szeretet nem a birtoklásról vagy a kontrollról szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e empatikusan kapcsolódni a másik emberhez. Ez a kapcsolódás pedig elengedhetetlenül megköveteli a másik nézőpontjának átélését.
Az empátia nem pusztán annyit jelent, hogy szimpatizálunk valakivel, hanem azt, hogy képesek vagyunk belehelyezkedni az ő helyzetébe, megérteni az ő érzéseit, gondolatait és motivációit. Ez a képesség elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban megértsük a másikat, és ne csupán a saját szűrőinken keresztül lássuk őt.
A másik nézőpontjának átélése nem mindig könnyű. Gyakran előfordul, hogy a saját meggyőződéseink és tapasztalataink akadályozzák a tiszta látást. Fontos, hogy felfüggesszük a saját ítéleteinket, és nyitottan, érdeklődve forduljunk a másik ember felé. Kérdezzünk, hallgassunk figyelmesen, és próbáljuk megérteni, mi az, ami őt mozgatja.
A szeretet nem egy természetes állapot, hanem egy döntés, egy ítélet, egy ígéret.
A megértés nem csak a pozitív tulajdonságok felismerését jelenti. Magában foglalja a másik ember gyengeségeinek, hibáinak és félelmeinek elfogadását is. Senki sem tökéletes, és a valódi szeretet nem a tökéletesség illúziójára épül, hanem a valóságos ember elfogadására.
A megértéshez elengedhetetlen a kommunikáció. Beszélgessünk őszintén a másik emberrel, osszuk meg vele a saját gondolatainkat és érzéseinket, és hallgassuk meg az ő véleményét. A nyílt és őszinte kommunikáció segít áthidalni a nézeteltéréseket, és mélyíteni a kapcsolatot.
A szeretet tanulható, de ehhez önismeretre van szükség. Ahhoz, hogy megértsük a másikat, először önmagunkat kell megismernünk. Fel kell ismernünk a saját gyengeségeinket, félelmeinket és vágyainkat, hogy ne vetítsük ki azokat a másik emberre. Minél jobban ismerjük önmagunkat, annál könnyebben tudunk empatikusak lenni másokkal.
A szeretet akadályai: Nárcizmus, birtoklásvágy, félelem az elköteleződéstől
Erich Fromm szerint a szeretet megtanulása nem csupán érzelmi kérdés, hanem személyiségfejlődést igénylő folyamat. Azonban számos akadály állhat az utunkba, melyek megakadályoznak abban, hogy valódi, érett szeretetet éljünk meg. Ezek közül kiemelkedik a nárcizmus, a birtoklásvágy és a félelem az elköteleződéstől.
A nárcizmus lényege a túlzott önimádat és a mások iránti empátia hiánya. A nárcisztikus ember másokat csupán tükörként használ, hogy saját nagyszerűségét lássa viszont. Ebben az esetben a szeretet nem valódi, hanem önző kielégülés forrása. A nárcisztikus személy képtelen a másik ember valós szükségleteinek és érzéseinek figyelembevételére, így a kapcsolat felszínes és kielégítetlen marad.
A birtoklásvágy szintén komoly akadályt jelent a szeretet útjában. A birtokló ember a másikat tárgyként kezeli, aki felett hatalmat akar gyakorolni. A féltékenység, az ellenőrzés és a szabadság korlátozása mind a birtoklásvágy megnyilvánulásai. A valódi szeretet ezzel szemben a másik ember szabadságának és önállóságának tiszteletben tartásán alapul. A birtoklásvágy elfojtja a másik egyéniségét, és megakadályozza a valódi intimitás kialakulását.
A félelem az elköteleződéstől egy másik gyakori akadály. Sok ember fél a sebezhetőségtől és a közelségtől, ezért kerüli a mélyebb kapcsolatokat. Az elköteleződéstől való félelem gyakran gyökerezik korábbi negatív tapasztalatokban, vagy a személyiség hiányosságaiban. A valódi szeretet azonban elköteleződést, felelősségvállalást és a másik iránti hűséget követel meg. Az elköteleződéstől való félelem megakadályozza, hogy a kapcsolat kiteljesedjen, és hosszú távon boldogságot hozzon.
A szeretet nem egy passzív érzés, hanem egy aktív cselekvés, melyet gyakorolni kell.
Ezek az akadályok leküzdhetőek önismerettel, tudatossággal és kemény munkával. Fontos, hogy felismerjük saját nárcisztikus hajlamainkat, birtoklási vágyainkat és félelmeinket, és tudatosan dolgozzunk azok leküzdésén. A terápia, az önfejlesztő könyvek és a támogató kapcsolatok mind segíthetnek ebben a folyamatban. A valódi szeretet megtanulása egy életen át tartó utazás, mely során folyamatosan fejlődnünk és növekednünk kell.
A nárcizmus leküzdése: Az önzés meghaladása és a másik iránti érdeklődés
Erich Fromm szerint a szeretet képessége nem velünk születik, hanem egy életen át tartó munkával sajátítható el. Ennek a munkának az egyik legfontosabb eleme a nárcizmus leküzdése, ami az önzés és az önközpontúság meghaladását jelenti.
A nárcizmus, Fromm értelmezésében, akadályozza a valódi szeretet kialakulását, mert a nárcisztikus személy a másikat csak saját szükségleteinek kielégítésére használja. A másik ember nem önálló lény, hanem egy eszköz a nárcisztikus vágyak beteljesítésére. Ezért a szeretet megtanulásának első lépése az, hogy felismerjük és elismerjük saját nárcisztikus hajlamainkat.
Hogyan küzdhetjük le a nárcizmust? A válasz egyszerű, de a megvalósítás nehéz: a másik iránti valódi érdeklődés fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy nem csak azt figyeljük, mit kaphatunk a másiktól, hanem azt is, hogy ki ő, mik az álmai, a félelmei, a vágyai.
Ez a fajta érdeklődés nem lehet felszínes vagy képmutató. Őszintének és mélynek kell lennie. Kíváncsinak kell lennünk a másikra, és hajlandónak kell lennünk arra, hogy megértsük őt, még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Ehhez elengedhetetlen az empátia, az a képesség, hogy bele tudjuk élni magunkat a másik helyzetébe.
A szeretet nem birtoklás, hanem adás. Nem azt jelenti, hogy birtokolni akarjuk a másikat, hanem azt, hogy meg akarjuk osztani vele az életünket.
A szeretet megtanulásának másik fontos eleme az aktivitás. A szeretet nem egy passzív érzés, hanem egy aktív cselekvés. Ez azt jelenti, hogy tennünk kell azért, hogy a másik jól érezze magát. Támogatnunk kell őt a céljai elérésében, és vigasztalnunk kell őt a nehéz időkben. A szeretet nem csak szavakból, hanem tettekből is áll.
Végül, de nem utolsósorban, a szeretet megtanulásához szükség van alázatra. Be kell látnunk, hogy nem vagyunk tökéletesek, és hogy hibázhatunk. El kell fogadnunk a másik tökéletlenségeit is, és meg kell bocsátanunk neki a hibáit. A szeretet nem feltétlenül tökéletes, de mindig őszinte.
A nárcizmus leküzdése és a másik iránti érdeklődés fejlesztése tehát kulcsfontosságú ahhoz, hogy megtanuljunk szeretni Erich Fromm szerint. Ez egy nehéz, de nem lehetetlen feladat, és a jutalma egy mélyebb és tartalmasabb élet.
A birtoklásvágy elengedése: A szabadság és a bizalom megteremtése a kapcsolatban
Erich Fromm szerint a szeretet nem egy passzív érzés, hanem egy aktív cselekvés, mely a másik ember növekedésére és boldogságára irányul. A valódi szeretet alapja a birtoklásvágy elengedése. A birtoklásvágy a félelemből táplálkozik, attól való félelmünk, hogy elveszítjük a másikat, vagy hogy nem vagyunk elég jók a számára.
A birtoklásvágy leküzdésének kulcsa a szabadság megteremtése a kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy elfogadjuk a másik ember önállóságát, és nem próbáljuk őt korlátozni vagy irányítani. A szabadság nem egyenlő a közömbösséggel. Éppen ellenkezőleg, a szabadság megadása a másiknak azt jelenti, hogy bízunk benne, és hiszünk abban, hogy képes felelős döntéseket hozni.
A bizalom elengedhetetlen a szeretethez. A bizalom azt jelenti, hogy hiszünk a másik ember jó szándékában, és hogy számíthatunk rá a nehéz időkben is. A bizalom kiépítése időt és energiát igényel, de megéri a befektetést, mert ezáltal mélyebb és tartósabb kapcsolatot alakíthatunk ki.
A szeretet nem birtoklás, hanem adás. Nem arról szól, hogy mit kapunk, hanem arról, hogy mit adunk a másiknak.
A birtoklásvágy elengedése és a szabadság, valamint a bizalom megteremtése nem könnyű feladat. Gyakran szembesülünk saját félelmeinkkel és bizonytalanságainkkal. Azonban, ha hajlandóak vagyunk dolgozni magunkon, és nyitottak vagyunk a változásra, képesek lehetünk megtanulni szeretni Erich Fromm szerint, vagyis önzetlenül, felelősségteljesen és tisztelettel.
Ennek gyakorlati megvalósításához:
- Ismerjük fel és fogadjuk el a saját félelmeinket.
- Kommunikáljunk nyíltan és őszintén a partnerünkkel.
- Támogassuk a partnerünk önállóságát és fejlődését.
- Ne próbáljuk irányítani a partnerünket.
- Bízzunk a partnerünkben.
A valódi szeretet nem a birtoklásról, hanem a kapcsolódásról szól. Arról, hogy két ember szabadon és önkéntesen választja egymást, és hogy együtt növekednek és fejlődnek.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
