Reuven Feuerstein izraeli pszichológus forradalmasította a kognitív fejlődésről való gondolkodásunkat. Eltért a hagyományos, statikus intelligencia-felfogástól, és hangsúlyozta, hogy a kognitív képességek fejleszthetők, függetlenül a genetikai adottságoktól vagy a korábbi tapasztalatoktól. Központi elmélete a Tanulási Potenciál Módosíthatósága (Structural Cognitive Modifiability), mely szerint az emberi elme nem merev, hanem képes a strukturális változásra és a fejlődésre.
Feuerstein munkásságának alapja az a meggyőződés, hogy minden ember rendelkezik a fejlődéshez szükséges potenciállal, és a megfelelő pedagógiai módszerekkel ez a potenciál kibontakoztatható.
Ennek az elméletnek a gyakorlati megvalósítása az Instrumentális Gazdagodás Programja (IE Program), egy olyan intervenciós módszer, amely a kognitív funkciók fejlesztésére összpontosít. Az IE Program nem konkrét tananyagot tanít, hanem a gondolkodási készségeket, mint például a problémamegoldást, a logikai következtetést és a kritikai gondolkodást célozza meg. A programban használt „instrumentumok” speciálisan tervezett feladatlapok, amelyek arra ösztönzik a tanulókat, hogy aktívan részt vegyenek a tanulási folyamatban és reflektáljanak a saját gondolkodásukra.
Feuerstein munkássága különösen fontos a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára, hiszen bebizonyította, hogy a megfelelő támogatással ők is képesek jelentős kognitív fejlődésre. Az IE Programot világszerte alkalmazzák az oktatásban és a rehabilitációban, bizonyítva Feuerstein elméletének hatékonyságát és univerzális érvényességét.
Reuven Feuerstein élete és munkássága: A kezdetektől a nemzetközi elismertségig
Reuven Feuerstein (1921-2014) romániai születésű izraeli pszichológus volt, akinek munkássága forradalmasította a kognitív fejlesztésről alkotott elképzeléseket. Életének és munkásságának középpontjában az a meggyőződés állt, hogy a kognitív képességek fejleszthetőek, függetlenül az egyén korától, hátterétől vagy korábbi teljesítményétől.
Feuerstein korán szembesült a háborúk és a migráció okozta traumákkal. A második világháború után árvákat segített Izraelbe jutni és beilleszkedni. E tapasztalatok mélyen befolyásolták pedagógiai szemléletét, és ráébresztették a közvetített tanulási tapasztalatok jelentőségére.
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IE), Feuerstein legismertebb munkája, egy olyan kognitív intervenciós program, amelynek célja a gondolkodási készségek fejlesztése. Nem konkrét ismeretek átadására fókuszál, hanem a gondolkodás hogyanjára. A program standardizált eszközöket használ, amelyek a gondolkodási folyamatok fejlesztésére lettek tervezve.
Feuerstein hitt abban, hogy minden ember képes a kognitív változásra, és hogy a megfelelő pedagógiai módszerekkel ez a potenciál felszínre hozható.
Az IE programot világszerte alkalmazzák oktatási intézményekben, rehabilitációs központokban és más területeken. Számos kutatás igazolta a program hatékonyságát a figyelem, a memória, a problémamegoldás és a kritikai gondolkodás terén. Feuerstein munkássága nemcsak a kognitív fejlesztés területén hagyott mély nyomot, hanem a pedagógia, a pszichológia és a szociális munka területén is.
Feuerstein elméletei és módszerei a dinamikus értékelés és a közvetített tanulási tapasztalat fogalmaira épülnek. A dinamikus értékelés nem egyszerűen a tudás mérésére szolgál, hanem arra, hogy feltárja az egyén tanulási potenciálját. A közvetített tanulási tapasztalat pedig azt jelenti, hogy egy felnőtt vagy más kompetens személy segít a gyermeknek értelmezni a világot és elsajátítani a szükséges gondolkodási készségeket.
A strukturális kognitív módosíthatóság (SCM) elmélete: Az emberi intelligencia dinamikus természete
Reuven Feuerstein munkássága a strukturális kognitív módosíthatóság (SCM) elméletére épül, amely alapvetően megkérdőjelezi az intelligencia statikus, veleszületett jellegéről alkotott hagyományos nézeteket. Az SCM szerint az emberi kognitív képességek nem determináltak, hanem dinamikusan fejleszthetőek és módosíthatóak a megfelelő közvetítés révén.
Az elmélet központi gondolata, hogy a kognitív struktúrák, amelyek az információ feldolgozásáért felelősek, nem rögzítettek, hanem plasztikusak és formálhatóak. Feuerstein hangsúlyozta a közvetített tanulási tapasztalat (MLE) jelentőségét, amely során egy képzett közvetítő (pl. tanár, szülő) aktívan beavatkozik a tanulási folyamatba, segítve a tanulót a gondolkodási stratégiák elsajátításában és a kognitív funkciók fejlesztésében.
Az emberi intelligencia nem egy mérhető és rögzített adottság, hanem egy dinamikus potenciál, amely megfelelő körülmények között jelentősen fejleszthető.
Az SCM elmélet gyakorlati megvalósulása az Instrumentális Gazdagodás Programja (IE), egy strukturált kognitív fejlesztő program, amelynek célja a gondolkodási készségek fejlesztése, a kognitív hiányosságok korrigálása és a tanulási potenciál növelése. Az IE program nem tantárgy-specifikus, hanem általános gondolkodási stratégiákra fókuszál, amelyek különböző kontextusokban alkalmazhatóak.
Az IE program során a résztvevők különböző instrumentumokkal dolgoznak, amelyek speciálisan tervezett feladatokat tartalmaznak. Ezek a feladatok célja, hogy a tanulók aktívan gyakorolják és fejlesszék a kritikus gondolkodási képességeiket, mint például a problémamegoldást, az absztrakciót, a következtetést és a tervezést. A közvetítő szerepe kulcsfontosságú az IE programban, mivel ő az, aki segít a tanulóknak a feladatok megoldásában, a gondolkodási stratégiák elsajátításában és az átvitelben.
A program sikerének kulcsa a közvetített tanulási tapasztalat (MLE) alkalmazása, amely magában foglalja a szándékosságot, a kölcsönösséget, az átvitel lehetőségét és a jelentés közvetítését. Az MLE révén a tanulók nem csupán a feladatot oldják meg, hanem megtanulják, hogyan gondolkodjanak hatékonyabban és hogyan alkalmazzák a megszerzett tudást új helyzetekben.
Az Instrumentális Gazdagodás Program (IEP): A program céljai és alapelvei

Az Instrumentális Gazdagodás Program (IEP), Reuven Feuerstein izraeli pszichológus és pedagógus nevéhez fűződik. Az IEP egy kognitív fejlesztő program, melynek célja, hogy javítsa az egyén tanulási képességeit és kognitív funkcióit. Nem a konkrét tantárgyi tudást helyezi a középpontba, hanem azokat a gondolkodási készségeket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tanuláshoz és problémamegoldáshoz.
Az IEP alapelvei szerint a kognitív képességek fejleszthetők, függetlenül az egyén életkorától, intellektuális szintjétől vagy kulturális hátterétől. A program azon a meggyőződésen alapul, hogy a tanulási nehézségek hátterében gyakran nem a veleszületett képességek hiánya áll, hanem a nem megfelelő kognitív stratégiák alkalmazása.
Az IEP legfontosabb célja, hogy megtanítsa az egyént gondolkodni a gondolkodásról, vagyis tudatosítsa a saját kognitív folyamatait és képességeit.
Az IEP során használt „instrumentumok” speciálisan tervezett feladatlapok, amelyek célja, hogy különböző kognitív funkciókat fejlesszenek, mint például a figyelem, az emlékezet, a logikai gondolkodás és a problémamegoldás. A program során a közvetítő tanár (mediátor) aktívan beavatkozik a tanulási folyamatba, segítve az egyént abban, hogy felfedezze és alkalmazza a megfelelő kognitív stratégiákat.
Az IEP nem tantárgy-specifikus, hanem általános gondolkodási képességeket fejleszt. A program hatására az egyén képes lesz hatékonyabban tanulni, jobban megérteni a világot és sikeresebben megoldani a problémákat. Az IEP célja, hogy önálló, gondolkodó egyéneket neveljen, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez és sikeresen navigálni a komplex világban.
A közvetített tanulási tapasztalat (MLE): Az IEP alapvető pedagógiai módszere
A Feuerstein-féle Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) alapvető pedagógiai módszere a közvetített tanulási tapasztalat (MLE). Az MLE nem csupán egy tanítási technika, hanem egy filozófiai megközelítés a tanuláshoz, ami a kognitív funkciók fejlesztésére fókuszál a tanuló és a környezet között létrejövő interakciók által.
A hagyományos tanulással szemben, ahol a hangsúly az információ átadásán van, az MLE a tanulás módjára koncentrál. A közvetítő (tanár, szülő) szerepe kulcsfontosságú: nem csak a tudást adja át, hanem segít a tanulónak értelmezni, rendszerezni és alkalmazni azt. A közvetítő tehát aktívan beavatkozik a tanulási folyamatba, irányítva és formálva azt.
Az MLE célja, hogy a tanuló aktív, reflektív és független gondolkodóvá váljon, aki képes alkalmazni a tanultakat új helyzetekben is.
Az MLE alapelvei a következők:
- Szándékosság és reciprocitás: A közvetítő világossá teszi a tanulás célját, és a tanuló aktívan részt vesz a folyamatban.
- Transzcendencia: A tanultak túlmutatnak a konkrét feladaton, és általános elvekké válnak, amelyek más helyzetekben is alkalmazhatók.
- Értelem közvetítése: A tanuló megérti, hogy miért fontos az, amit tanul, és hogyan kapcsolódik ez a saját életéhez.
- Kompetencia érzésének közvetítése: A tanuló sikert él meg, ami növeli az önbizalmát és motivációját.
- Új viselkedések szabályozása és kontrollja: A tanuló megtanulja, hogyan szabályozza a saját gondolkodását és viselkedését.
- Együttműködő célmegosztás: A tanuló és a közvetítő közösen dolgoznak a cél elérésén.
- Kihívás: A feladatok a tanuló számára kihívást jelentenek, de nem túl nehezek.
- Tudatosság a tanulás folyamatáról: A tanuló tudatában van annak, hogyan tanul, és képes ezt a tudást más helyzetekben is alkalmazni.
Az MLE alkalmazása során a közvetítő kérdéseket tesz fel, magyarázatokat ad, és visszajelzéseket nyújt, hogy segítse a tanulót a gondolkodási folyamatok megértésében és fejlesztésében. Az IEP instrumentumok (feladatlapok) úgy vannak kialakítva, hogy lehetőséget teremtsenek az MLE alkalmazására, és a kognitív funkciók széles körének fejlesztésére.
Az IEP instrumentumok: Leírás, célok és alkalmazási területek
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) instrumentumai speciálisan tervezett feladatgyűjtemények, melyek célja a kognitív funkciók fejlesztése. Nem tantárgyi tudást közvetítenek, hanem a gondolkodási képességeket igyekeznek fejleszteni.
Minden egyes instrumentum egy adott kognitív területre fókuszál. Például a „Szervezés Pontokból” az észlelési szervezést és a tervezési készségeket célozza meg, míg a „Viszonyok Összehasonlítása” az absztrakt gondolkodást és a kapcsolatok felismerését fejleszti. Az instrumentumok feladatai fokozatosan nehezednek, így biztosítva a folyamatos kihívást és fejlődést.
Az IEP instrumentumok céljai sokrétűek. A legfontosabbak:
- A kognitív funkciók fejlesztése (pl. figyelem, emlékezet, problémamegoldás).
- A tanulási stratégiák elsajátításának elősegítése.
- A motiváció és az önbizalom növelése.
- Az adaptációs képesség fejlesztése.
Az instrumentumok használata során a mediátor (tanár, terapeuta) kulcsszerepet játszik. Ő az, aki a feladatokat közvetíti, kérdéseket tesz fel, és segít a tanulónak a gondolkodási folyamatainak tudatosításában. A mediátor nem adja meg a helyes választ, hanem irányítja a tanulót a megoldás felé.
Az IEP nem csupán egy módszer, hanem egy szemléletmód, amely hisz az emberi intelligencia fejleszthetőségében.
Az IEP instrumentumok alkalmazási területei rendkívül szélesek. Használhatók:
- Nevelési intézményekben (általános iskolákban, középiskolákban, felsőoktatásban) a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók támogatására.
- Speciális intézményekben (pl. gyógypedagógiai intézetekben) értelmi sérültek fejlesztésére.
- Rehabilitációs intézményekben agysérültek vagy más idegrendszeri károsodást szenvedettek kognitív rehabilitációjára.
- Vállalati környezetben a munkavállalók problémamegoldó képességének fejlesztésére.
Néhány példa az IEP instrumentumokra:
- Szervezés Képekkel I. és II.: az észlelési szervezés, a tervezés és a stratégiai gondolkodás fejlesztése.
- Tájékozódás az Űrben I. és II.: a térbeli tájékozódás, a perspektíva váltás és a vizuális-motoros koordináció fejlesztése.
- Viszonyok Összehasonlítása: az absztrakt gondolkodás, a relációs gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztése.
- Analitikus észlelés: a részletek felismerése, a vizuális diszkrimináció és a logikai gondolkodás fejlesztése.
Az IEP instrumentumok használata hosszú távú, intenzív munkát igényel. A sikeres alkalmazás feltétele a képzett mediátor és a tanuló aktív együttműködése.
Az IEP és a hagyományos oktatás összehasonlítása: A különbségek és az előnyök
A hagyományos oktatás elsősorban a tananyag elsajátítására fókuszál, míg az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) a gondolkodási folyamatok fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. A hagyományos módszerek gyakran a memóriára és a reprodukcióra építenek, míg az IEP célja a tanulási képességek általános fejlesztése, hogy a tanuló képes legyen új helyzetekben is alkalmazni a megszerzett tudást.
Az IEP nem tantárgy-specifikus, hanem kognitív funkciók fejlesztésére szolgáló eszköz. Ezzel szemben a hagyományos oktatás tantárgyakra bontott, és a tanár közvetlenül adja át a tudást. Az IEP-ben a tanár mediátorként funkcionál, segítve a tanulót a gondolkodási folyamatok tudatosításában és finomításában.
Az IEP alapelve, hogy minden ember rendelkezik potenciállal a kognitív fejlődésre, függetlenül a korábbi tanulási nehézségektől vagy hátrányos helyzetétől.
A különbségek a pedagógiai megközelítésben is megmutatkoznak. A hagyományos oktatásban a hibák javítása a cél, míg az IEP-ben a hibák elemzése és a mögöttük rejlő gondolkodási folyamatok megértése kap hangsúlyt. Az IEP célja, hogy a tanuló megtanulja a saját gondolkodási folyamatait irányítani és javítani.
Az IEP előnye, hogy növeli a tanulási motivációt és az önbizalmat, mivel a tanulók saját maguk fedezik fel a tudást. Fejleszti a kritikai gondolkodást, a problémamegoldó képességet és a kreativitást. A hagyományos oktatásban ezek a képességek gyakran háttérbe szorulnak a tananyag mennyisége miatt.
Bár a hagyományos oktatás strukturált keretet biztosít a tudás átadásához, az IEP kiegészítő programként alkalmazva jelentősen javíthatja a tanulási eredményeket és felkészítheti a tanulókat a jövő kihívásaira.
Az IEP alkalmazása különböző korcsoportokban: Gyermekek, serdülők és felnőttek
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) rugalmasan alkalmazható különböző korcsoportokban, a gyermekektől a felnőttekig, igazodva az adott korosztály kognitív szükségleteihez és sajátosságaihoz.
Gyermekek esetében az IEP hangsúlyt fektet a gondolkodási készségek alapjainak lerakására, mint például a minták felismerésére, a térbeli tájékozódásra és a problémamegoldásra. Az IEP instrumentumok játékos formában kerülnek bemutatásra, elősegítve a motivációt és a koncentrációt. A cél a kognitív struktúrák korai fejlesztése, megalapozva a későbbi tanulási sikereket.
Serdülőknél az IEP már összetettebb kognitív feladatokat kínál, amelyek a kritikus gondolkodásra, a logikai következtetésekre és a komplex problémamegoldásra összpontosítanak.
Ebben a korcsoportban az IEP segít a tanulási stratégiák tudatosításában és a tanulási nehézségek leküzdésében.
A program támogatja az önálló tanulást és a metakognitív képességek fejlődését.
Felnőttek számára az IEP a kognitív funkciók javítására és a problémamegoldó képességek fejlesztésére szolgál. Az IEP alkalmazható a munkahelyi teljesítmény növelésére, a stresszkezelésre és az életminőség javítására. A felnőttek profitálhatnak az IEP által nyújtott strukturált gondolkodásmódból és a hatékony döntéshozatal képességéből. Az IEP segíthet új készségek elsajátításában és a meglévő képességek finomításában.
Az IEP adaptálhatóságának köszönhetően széles körben alkalmazható, legyen szó oktatásról, rehabilitációról vagy személyes fejlődésről. A program célja, hogy minden egyén számára lehetővé tegye a kognitív potenciáljának maximális kiaknázását.
Az IEP alkalmazása speciális nevelési igényű tanulóknál: Autizmus, tanulási nehézségek, ADHD
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) hatékony eszköz lehet a speciális nevelési igényű tanulók fejlesztésében, különösen az autizmussal, tanulási nehézségekkel vagy ADHD-val küzdő gyermekek esetében. A program célja nem a konkrét tananyag átadása, hanem a kognitív funkciók fejlesztése, amelyek elengedhetetlenek a tanuláshoz és a problémamegoldáshoz.
Autizmus spektrumzavarral (ASD) élő tanulók esetében az IEP segíthet a szociális készségek fejlesztésében, a kommunikációs nehézségek leküzdésében és a rugalmasabb gondolkodás kialakításában. Az IEP moduljai, például a „Összehasonlítások” vagy a „Relációk”, lehetővé teszik a számukra, hogy strukturált módon gyakorolják az absztrakt fogalmak megértését és alkalmazását.
Tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál, mint például a diszlexia vagy diszkalkulia, az IEP a figyelem összpontosításának, a memóriának és a logikai gondolkodásnak a fejlesztésére összpontosít. A program által kínált feladatok segítenek az információk feldolgozásában és rendszerezésében, ami elengedhetetlen a tanulási folyamatban.
ADHD-val diagnosztizált gyermekeknél az IEP a figyelem szabályozását, az impulzivitás csökkentését és a tervezési képességek fejlesztését célozza meg. A strukturált és egyértelmű feladatok segítenek a számukra, hogy jobban fókuszáljanak és hatékonyabban kezeljék a feladataikat.
Az IEP lényege, hogy a mediátor (tanár, szülő) aktívan beavatkozik a tanulási folyamatba, segítve a tanulót a feladatok megértésében és a stratégiák alkalmazásában.
Az IEP alkalmazása során fontos a személyre szabott megközelítés. A programot a tanuló egyéni szükségleteihez és erősségeihez kell igazítani. A rendszeres értékelés és a visszajelzés elengedhetetlen a haladás nyomon követéséhez és a program hatékonyságának növeléséhez.
Az IEP nem helyettesíti a hagyományos oktatást vagy terápiát, hanem kiegészíti azt, hozzájárulva a speciális nevelési igényű tanulók komplex fejlesztéséhez.
Az IEP hatékonyságának mérése: Kutatási eredmények és bizonyítékok
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) hatékonyságának mérése összetett feladat, hiszen a program célja nem közvetlen tudás átadása, hanem a kognitív funkciók fejlesztése. A kutatások többféle megközelítést alkalmaznak, beleértve a standardizált intelligencia teszteket, a tanulmányi teljesítmény mérését és a viselkedéses változások megfigyelését.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az IEP-ben résztvevő diákok szignifikáns javulást mutattak a fluid intelligencia terén, mely a problémamegoldó képesség és az új helyzetekhez való alkalmazkodás alapja. Ezek a javulások gyakran megmutatkoztak a tanulmányi eredményekben is, különösen a matematikában és az olvasásban.
Az IEP nem csupán a teszteredményeken mérhető, hanem az egyének gondolkodási szokásaiban és tanulási stratégiáiban bekövetkező pozitív változásokban is.
A kutatások azt is feltárták, hogy az IEP hatékony lehet a speciális nevelési igényű gyermekek kognitív fejlődésének elősegítésében. Ezek a gyermekek gyakran tapasztalnak nehézségeket a tanulásban és a problémamegoldásban, de az IEP segíthet nekik abban, hogy fejlesszék azokat a kognitív képességeket, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tanuláshoz és az önálló élethez.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az IEP hatékonysága függ a program implementációjának minőségétől, a mediátorok képzettségétől és az egyének motivációjától is. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban meghatározzuk az IEP optimális alkalmazási területeit és módszereit.
Kritikák és korlátok az IEP-vel kapcsolatban: A lehetséges kihívások és megoldások
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP), bár széles körben elismert, nem mentes a kritikáktól. Az egyik leggyakoribb kritika a program hatékonyságának nehézkes mérése. A kognitív képességek fejlődése komplex, és nem mindig tükröződik a standardizált tesztek eredményeiben.
Egy másik kihívás a program implementálásának költsége és időigénye. A megfelelően képzett facilitátorok hiánya, valamint a programhoz szükséges erőforrások korlátozhatják az IEP széles körű alkalmazását. Emellett a program sikeressége nagyban függ a facilitátor szakértelmétől és elkötelezettségétől, ami nem mindig garantált.
A program adaptálhatósága is kérdéses lehet különböző kulturális és oktatási kontextusokban. Az IEP instrumentumok eredeti tartalma és felépítése nem feltétlenül felel meg minden tanulócsoport igényeinek, ezért szükséges lehet a helyi viszonyokhoz történő adaptálása.
Lehetséges megoldások a program hatékonyságának pontosabb mérésére a longitudinális vizsgálatok, amelyek a résztvevők hosszú távú fejlődését követik nyomon. Az IEP implementálásának költségeit csökkenthetjük a facilitátorok hatékonyabb képzésével és a digitális eszközök használatával. A kulturális adaptáció érdekében pedig fontos a helyi szakemberek bevonása a program tervezésébe és megvalósításába.
Az IEP implementálása az oktatási rendszerben: A gyakorlati megvalósítás kérdései
Az Instrumentális Gazdagodás Programja (IEP) bevezetése az oktatási rendszerben számos gyakorlati kérdést vet fel. Az egyik legfontosabb, hogy hogyan képezzük a pedagógusokat az IEP hatékony alkalmazására. A program nem csupán tananyag, hanem egy szemléletmód, ami a tanuló kognitív képességeinek fejlesztésére fókuszál.
A sikeres implementációhoz elengedhetetlen a pedagógusok alapos felkészítése, melynek tartalmaznia kell az IEP elméleti hátterét, az egyes instrumentumok (munkafüzetek) részletes megismerését, valamint gyakorlati workshopokat, ahol a tanárok kipróbálhatják az IEP alkalmazását különböző korcsoportokban és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel.
Az IEP nem helyettesíti a hagyományos tananyagot, hanem kiegészíti azt, segítve a tanulókat abban, hogy hatékonyabban sajátítsák el az ismereteket.
További kihívást jelent az IEP beillesztése a meglévő tantervbe. A program rugalmasan alkalmazható, de fontos, hogy a tanárok megtalálják a módját, hogyan illeszthető be a tanórákba anélkül, hogy az túlterhelné a tanulókat vagy a pedagógusokat. Ehhez szükség van a tanterv átgondolására és az IEP céljainak megfelelő adaptálására.
Végül, de nem utolsósorban, a program eredményességének mérése is fontos szempont. A kognitív fejlődés nem mindig mérhető hagyományos tesztekkel, ezért szükség van olyan értékelési módszerek kidolgozására, amelyek megragadják az IEP által elért változásokat a tanulók gondolkodásában és problémamegoldó képességében.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.