Az élet furcsa ciklusokat produkál, és az egyik legmeghatóbb, ugyanakkor legnehezebb átalakulás az, amikor a gyermeknek kell átvennie a szülő szerepét saját szülője felett. Ez a szerepcsere gyakran fokozatosan történik, ahogy a szülők idősödnek és egyre nagyobb mértékben szorulnak segítségre. A fizikai és szellemi hanyatlás következtében a szülő, aki egykor a biztonság és a gondoskodás forrása volt, hirtelen függővé válik a gyermekétől.
Ez a helyzet érzelmileg rendkívül megterhelő lehet. A gyermek szembesül a szülő gyengülésével, ami fájdalmas emlékeztető az idő múlására és a saját halandóságra is. A gondozás mellett felmerülhet a bűntudat érzése, különösen akkor, ha a gyermek nem tudja teljes mértékben kielégíteni a szülő igényeit.
A szerepcsere súlyát tovább növeli, hogy a gyermeknek nem csak a szülő fizikai szükségleteit kell kielégítenie, hanem az érzelmi támogatást is biztosítania. A szülő, aki elveszíti az önállóságát, gyakran szorong, fél, és magányosnak érzi magát. A gyermek feladata, hogy megértéssel és türelemmel kezelje ezeket az érzéseket, miközben a saját életét is próbálja egyensúlyban tartani.
A szerepcsere nem csupán a gondozásról szól, hanem a kapcsolat átalakulásáról is.
A gyakorlati teendők mellett, mint a gyógyszerezés, a főzés, a takarítás és a személyi higiéné biztosítása, a gyermeknek jogi és pénzügyi kérdésekkel is szembe kell néznie. A szülő vagyonának kezelése, a számlák befizetése, a betegbiztosítás intézése mind-mind további terhet rónak a gyermekre.
A kommunikáció kulcsfontosságú ebben az időszakban. A gyermeknek nyíltan és őszintén kell beszélnie a szülővel az érzéseiről és a gondolatairól, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a szülő méltóságát és autonómiáját. A nehézségek ellenére a szerepcsere lehetőséget adhat a kapcsolat elmélyítésére és a közös emlékek megőrzésére.
A szerepcsere pszichológiai háttere: A függőség dinamikája és a felelősség átrendeződése
Amikor a gyermek szülővé válik a saját szülei számára, az egy mélyreható szerepcsere, melynek pszichológiai háttere komplex és sokrétű. Gyakran a függőség dinamikája áll a középpontban, legyen szó alkoholizmusról, drogfüggőségről, szerencsejátékról vagy más viselkedési zavarokról. Ebben a helyzetben a szülő, aki korábban a gondoskodó szerepet töltötte be, maga válik gondoskodásra szorulóvá, míg a gyermek kényszerül arra, hogy átvegye ezt a feladatot.
A felelősség átrendeződése nem csupán gyakorlati kérdés, hanem érzelmi és mentális terhet is jelent. A gyermeknek hirtelen fel kell nőnie, és meg kell birkóznia olyan problémákkal, amelyekre nem volt felkészülve. Ez a helyzet gyakran vezethet szorongáshoz, depresszióhoz, bűntudathoz és haraghoz. A gyermek élete gyökeresen megváltozik, hiszen a saját szükségletei háttérbe szorulnak a szülő szükségleteivel szemben.
A szerepcsere legmélyebb lényege, hogy a megszokott családi dinamika felborul, és a biztonságosnak hitt alapok megrendülnek.
A függőség gyakran titkolózáshoz és tagadáshoz vezet a családban. A gyermek sokszor szégyelli a szülő viselkedését, és igyekszik elrejteni a problémát a külvilág elől. Ez a titkolózás tovább növeli a gyermek terheit, hiszen egyedül kell megküzdenie a helyzettel. A tagadás pedig megakadályozza a probléma megoldását, és fenntartja a diszfunkcionális családi rendszert.
A szerepcsere hatással van a gyermek önértékelésére és identitására is. A gyermek úgy érezheti, hogy nem elég jó, nem tudja megmenteni a szülőt, vagy nem érdemli meg a figyelmet és a szeretet. Ez a negatív önkép hosszú távon is befolyásolhatja a gyermek életét, párkapcsolatait és karrierjét.
A felelősség átrendeződése a családon belüli kommunikációt is megváltoztatja. A gyermek gyakran kritikus és ítélkező lesz a szülővel szemben, ami tovább rontja a kapcsolatot. A szülő pedig ellenállhat a gyermek gondoskodásának, hiszen nem akarja elveszíteni a tekintélyét és a függetlenségét.
A szerepcsere komoly traumát okozhat a gyermek számára. A gyermeknek szüksége van külső segítségre, például pszichoterápiára, hogy feldolgozza a helyzetet és megtanuljon megbirkózni a nehézségekkel. A terápia segíthet a gyermeknek abban, hogy megértse a függőség természetét, elfogadja a helyzetet, és megtanuljon határt szabni a szülővel szemben.
Az okok feltárása: Mi vezethet a szülői szerep megfordulásához?
A szülői szerep megfordulása, amikor egy gyermek kezdi gondozni a szüleit, egy komplex és érzelmileg megterhelő folyamat. Számos ok vezethet ehhez a helyzethez, melyek közül a leggyakoribbak a következők:
- Időskori betegségek: A demencia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór és más időskori betegségek jelentősen korlátozhatják az idősek önállóságát. Ezek a betegségek memóriazavarokkal, ítélőképesség romlásával és fizikai gyengeséggel járhatnak, ami miatt a szülők folyamatos felügyeletet és segítséget igényelnek.
- Fizikai korlátok: A korral járó természetes fizikai hanyatlás, krónikus betegségek (pl. arthritis, csontritkulás) és balesetek következtében a szülők nehezen tudják ellátni magukat. Szükség lehet segítségre a mindennapi tevékenységekben, mint például a fürdés, öltözködés, étkezés és a házimunka.
- Pszichés problémák: A depresszió, szorongás és más mentális egészségügyi problémák is hozzájárulhatnak a szülői szerep megfordulásához. A szülők elveszíthetik motivációjukat, érdeklődésüket a világ iránt, és képtelenné válhatnak a saját szükségleteik kielégítésére.
- Gazdasági nehézségek: A nyugdíj alacsony volta, a növekvő egészségügyi költségek és más pénzügyi problémák miatt a szülők nem tudják finanszírozni a szükséges ellátást és segítséget. Ebben az esetben a gyermekek kénytelenek anyagi támogatást nyújtani, vagy akár magukhoz költöztetni a szüleiket.
- Egyedüllét: A házastárs halála, a barátok elvesztése és a családtól való távolság érzése magányhoz és elszigeteltséghez vezethet. Az egyedül élő szülők nehezebben tudják megoldani a problémáikat, és nagyobb valószínűséggel szorulnak a gyermekeik segítségére.
A szülői szerep megfordulása nem egy hirtelen bekövetkező esemény, hanem egy fokozatos folyamat, melyet gyakran a szülők állapotának romlása vált ki.
A szerep megfordulásához hozzájárulhatnak a gyermekek egyéni jellemzői is. Például:
- Erős kötődés a szülőkhöz: Azok a gyermekek, akik szoros kapcsolatban állnak a szüleikkel, nagyobb valószínűséggel vállalják a gondozásukat.
- Felelősségérzet: A felelősségteljes gyermekek úgy érzik, kötelességük gondoskodni a szüleikről, különösen akkor, ha azok rászorulnak.
- Elérhetőség: Azok a gyermekek, akik közel laknak a szüleikhez, vagy rugalmas munkarenddel rendelkeznek, könnyebben tudják biztosítani a szükséges segítséget.
A szülői szerep megfordulása komplex érzelmi, fizikai és anyagi terhet jelent mind a szülők, mind a gyermekek számára. A helyzet kezelése sok türelmet, empátiát és kommunikációt igényel.
A fizikai gondozás terhei: Amikor a szülő egészsége megköveteli a gyermek segítségét
Amikor a szülők idős korukba lépnek, vagy valamilyen betegség következtében romlik az egészségük, a gyermek szerepe jelentősen megváltozik. A gondozás terhe hirtelen áthelyeződhet, és a gyermek válik a gondviselővé. Ez a folyamat kihívásokkal teli lehet, különösen a fizikai gondozás terén.
A fizikai gondozás sokrétű lehet. Ide tartozik a mindennapi teendőkben való segítségnyújtás, mint például a fürdés, öltözködés, étkezés, és a higiénia fenntartása. Sok esetben szükség lehet a szülő mozgatására, felemelésére, ami fizikailag megterhelő lehet a gyermek számára, főleg, ha ő maga sem fiatal már.
A fizikai gondozás nem csak a szülő, hanem a gyermek egészségére is hatással van.
A mozgáskorlátozottság komoly problémákat okozhat. A szülőnek szüksége lehet segítségre a lakáson belüli mozgásban, a gyógyszerek bevételében, vagy akár az orvoshoz való eljutásban. Ez mind időt és energiát igényel a gyermektől.
A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a szülő krónikus betegségben szenved, például demenciában vagy Parkinson-kórban. Ezek a betegségek speciális gondozást igényelnek, és a gyermeknek meg kell tanulnia kezelni a betegség tüneteit, ami komoly stresszt okozhat.
A fizikai gondozás mellett a lelki támogatás is elengedhetetlen. Az idős szülő gyakran magányosnak és kiszolgáltatottnak érzi magát, ezért fontos, hogy a gyermek jelen legyen, meghallgassa őt, és megpróbálja megérteni a nehézségeit. A türelem és az empátia kulcsfontosságú a gondozás során.
A gyermeknek fontos gondoskodnia a saját egészségéről is. A folyamatos stressz és a fizikai megterhelés könnyen kimerüléshez vezethet, ezért fontos a pihenés, a megfelelő táplálkozás, és a rendszeres testmozgás.
Érzelmi támogatás és a mentális egészség védelme: A gyermek, mint a szülő támasza
Amikor a szülők idősödnek, a gyermek szerepe megváltozik. A korábbi gondoskodottból gondoskodóvá válik, ami nagy érzelmi terhet jelenthet. A gyermeknek ebben az időszakban nemcsak a saját életével kell foglalkoznia, hanem szülei fizikai és mentális egészségével is. Ez egy kényes egyensúly, ahol a saját igényeinket sem szabad elhanyagolni.
Az érzelmi támogatás kulcsfontosságú. A szülők gyakran érzik magukat elveszettnek, félnek a jövőtől, és nehezen fogadják el az öregedéssel járó változásokat. A gyermek feladata, hogy türelemmel és megértéssel hallgassa meg őket, és biztonságot nyújtson. Ez nem jelenti azt, hogy minden problémát meg kell oldani, de a jelenlét és az elfogadás sokat segíthet.
A mentális egészség védelme is kiemelten fontos. Az időskori depresszió és szorongás gyakori jelenség, és a gyermeknek figyelnie kell a figyelmeztető jelekre. Ha a szülő huzamosabb ideig szomorú, érdektelen vagy motiválatlan, érdemes szakemberhez fordulni. A pszichológiai tanácsadás vagy terápia sokat segíthet a szülőknek abban, hogy megbirkózzanak az öregedéssel járó kihívásokkal.
A legfontosabb, hogy emlékezzünk: a szüleink is emberek, akiknek szükségük van a szeretetünkre és támogatásunkra.
A szülői szerep átvétele nem jelenti azt, hogy a gyermeknek minden terhet egyedül kell viselnie. Fontos a határok meghúzása, és a segítség kérése más családtagoktól, barátoktól vagy szakemberektől. Az önmagunkra való odafigyelés elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon is képesek legyünk gondoskodni a szüleinkről.
Néhány gyakorlati tipp:
- Rendszeres beszélgetések a szülőkkel az érzéseikről és gondolataikról.
- Közös programok szervezése, amelyek örömet okoznak a szülőknek.
- Segítségnyújtás a mindennapi teendőkben, például bevásárlásban, főzésben vagy takarításban.
- Szakember bevonása, ha a szülők mentális egészsége romlik.
Ne feledjük, hogy ez egy nehéz, de egyben nagyon értékes időszak is lehet, amely megerősítheti a családi kötelékeket. A szeretet és a támogatás, amit a szüleinknek nyújtunk, nemcsak nekik segít, hanem nekünk is gazdagabbá teszi az életünket.
Pénzügyi felelősségvállalás: A szülő anyagi biztonságának megteremtése
A szüleink idővel egyre nagyobb anyagi támogatásra szorulhatnak. Ez a folyamat gyakran fokozatosan zajlik, és eleinte apró jelekből vehetjük észre, hogy szükségük van segítségre. Fontos, hogy időben felismerjük ezeket a jeleket, és felkészüljünk a lehetséges anyagi felelősségre.
Gyakran a legnagyobb kihívást a kommunikáció jelenti. Nehéz lehet felvetni a pénzügyi helyzetüket, különösen akkor, ha korábban sosem beszéltek erről. Próbáljunk meg nyitottan és empatikusan közelíteni a témához. Kérdezzünk rá, hogy miben tudunk segíteni, és kínáljunk fel konkrét megoldásokat.
A szülői anyagi biztonság megteremtése nem csupán pénzügyi kérdés. Ez egyben szeretet és gondoskodás kifejezése is.
Számos módon segíthetünk a szüleinknek:
- Közvetlen anyagi támogatás: Ez lehet rendszeres juttatás, vagy egyszeri nagyobb összeg.
- Számlák kifizetése: Átvállalhatjuk bizonyos számlák (pl. rezsi, gyógyszerek) fizetését.
- Lakhatási támogatás: Lehetőség van a szüleink beköltöztetésére is, ezzel jelentős költségeket takaríthatunk meg.
- Egészségügyi kiadások fedezése: A gyógyszerek, orvosi kezelések költségei jelentős terhet jelenthetnek.
Érdemes áttekinteni a szüleink pénzügyi helyzetét, hogy tisztában legyünk a bevételeikkel, kiadásaikkal és megtakarításaikkal. Ez segíthet a tervezésben és a legmegfelelőbb megoldások megtalálásában. Ha szükséges, kérjünk szakértői segítséget pénzügyi tanácsadótól.
Ne feledjük, hogy ez egy hosszú távú elkötelezettség. A szüleink anyagi biztonságának megteremtése időt és energiát igényel, de a szeretet és a gondoskodás, amivel viszonozzuk a szüleink odaadását, felbecsülhetetlen.
A határok meghúzása: Hogyan őrizzük meg a saját identitásunkat és életünket?
Amikor a szüleink idősödni kezdenek, és egyre több gondoskodást igényelnek, könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy mi magunk válunk a szülőjükké. Ez a szerepcsere érzelmileg megterhelő lehet, és komoly hatással lehet a saját életünkre. A határok meghúzása elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a saját identitásunkat és életünket.
A határok felállítása nem önzőség, hanem önvédelem. Segít megőrizni a mentális és fizikai egészségünket, és lehetővé teszi, hogy hosszú távon is a lehető legjobban tudjunk gondoskodni a szüleinkről. Kezdjük azzal, hogy reálisan felmérjük, mit tudunk és mit nem tudunk vállalni. Ne érezzük magunkat kötelesnek minden feladatot elvégezni, különösen, ha az meghaladja a képességeinket vagy az időnket.
A kommunikáció kulcsfontosságú. Beszéljünk a szüleinkkel nyíltan és őszintén arról, hogy mit tudunk megtenni és mit nem. Fontos, hogy érthetően fogalmazzuk meg a határainkat, és ne engedjük, hogy bűntudatot keltsenek bennünk, ha nem tudunk minden igényüket kielégíteni.
A legfontosabb, hogy felismerjük: nem vagyunk egyedül.
Fontos, hogy segítséget kérjünk. Ez lehet a testvéreink, más családtagok, barátok vagy akár professzionális gondozók bevonása. Ne féljünk külső segítséget igénybe venni, ha úgy érezzük, hogy a helyzet meghaladja a képességeinket. Számos szervezet és szolgáltatás létezik, amely segítséget nyújthat az idősgondozásban.
A saját igényeinkről sem szabad megfeledkeznünk. Szánjunk időt a pihenésre, a hobbijainkra és a társasági életre. Ne hanyagoljuk el a saját egészségünket, mind fizikailag, mind mentálisan. Ha nem vigyázunk magunkra, nem tudunk megfelelően gondoskodni másokról sem.
Példák a határok meghúzására:
- Időbeli korlátok: Határozzuk meg, hogy hetente mennyi időt tudunk a szüleink gondozására fordítani, és tartsuk is magunkat ehhez.
- Pénzügyi korlátok: Beszéljünk a szüleinkkel a pénzügyi lehetőségeinkről, és ne vállaljunk olyan kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak.
- Érzelmi korlátok: Ne engedjük, hogy a szüleink érzelmi hullámvasútja minket is magával rántson. Próbáljunk meg objektívek maradni, és ne vegyük magunkra a problémáikat.
A határok meghúzása nem könnyű, de elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük a saját identitásunkat és életünket, miközben gondoskodunk a szüleinkről. Ne feledjük, hogy a legjobb módja annak, hogy segítsünk a szüleinknek, ha először magunkra vigyázunk.
A családi dinamika változásai: Testvérek közötti konfliktusok és a felelősség megosztása
Amikor a szülők idősödni kezdenek, a testvérek közötti dinamika jelentősen megváltozhat. Gyakran előfordul, hogy a korábban jól működő feladatmegosztás felborul, és a felelősség kérdése viták forrásává válik. Az egyik testvér úgy érezheti, hogy aránytalanul nagy teher hárul rá, míg a másik úgy véli, hogy nincs beleszólása a döntésekbe.
A konfliktusok mögött sokszor mélyen gyökerező családi minták állnak. Régi sérelmek, rivalizálás a szülők figyelméért, vagy éppen eltérő értékrendek nehezítik a helyzetet. Például, ha az egyik testvér mindig is „jó gyerek” volt, míg a másik „lázadó”, ez a dinamika a szülők gondozása során ismét felszínre kerülhet.
A felelősség megosztása során figyelembe kell venni a testvérek egyéni helyzetét is. Van-e családjuk, milyen a munkahelyi elfoglaltságuk, és mennyire közel laknak a szülőkhöz? Az is fontos, hogy mindenki a saját erősségeihez mérten vegyen részt a gondozásban. Valaki jobban ért az adminisztratív teendőkhöz, míg más a gyakorlati ápolásban jeleskedik.
A hatékony kommunikáció kulcsfontosságú a konfliktusok elkerüléséhez. A testvéreknek rendszeresen beszélniük kell egymással, megosztani a gondjaikat, és közösen megoldást keresni a problémákra.
A konfliktusok kezelésére többféle módszer létezik. Néha segíthet, ha egy külső, semleges fél bevonásával (pl. családterapeuta) próbálnak meg konszenzusra jutni. Az is fontos, hogy a testvérek el tudják fogadni egymás nézőpontját, és kompromisszumokra legyenek hajlandóak.
A gyakorlati feladatok megosztása történhet formális vagy informális módon. Létrehozhatnak egy közös naptárt, amiben beosztják a látogatásokat, orvosi időpontokat, vagy éppen a bevásárlást. Az is jó megoldás lehet, ha megbíznak egy külső gondozót bizonyos feladatok ellátásával, így tehermentesítve a testvéreket.
Az időskori gondozás komoly érzelmi terhet is jelenthet. A testvéreknek nem csak a szüleikkel, hanem egymással is törődniük kell. A kölcsönös támogatás és empátia segíthet átvészelni ezt a nehéz időszakot.
A gyász és a veszteség feldolgozása: A szülő hanyatlásának elfogadása
A szülő hanyatlásának elfogadása mély gyászfolyamat. Látni, ahogy azok, akik egykor a mi támaszaink voltak, most a mi gondoskodásunkra szorulnak, fájdalmas felismerés. Ez a gyász nem feltétlenül a halál előtti állapot, hanem a veszteség gyásza, ami az egykori szülő-gyermek dinamika megszűnésével jár.
A veszteség érzése sokféle lehet: a szellemi frissesség, a fizikai erő, az önállóság elvesztése, vagy akár a személyiség megváltozása. Mindezek a változások új kihívások elé állítják a gyermeket, aki most gondozóvá válik.
A legfontosabb, hogy engedjük meg magunknak a gyász érzését. Ne fojtsuk el a szomorúságot, a dühöt, a tehetetlenséget.
A gyász feldolgozásának része lehet a megbocsátás. Megbocsátani a szülőnek, ha nehéz természetű, vagy ha nem tudja elfogadni a segítséget. Megbocsátani magunknak, ha hibázunk, vagy ha nem tudunk mindig tökéletes gondozók lenni.
A folyamat során fontos, hogy támogatást keressünk. Beszéljünk a érzéseinkről barátokkal, családtagokkal, vagy akár szakemberrel. Csatlakozzunk támogató csoportokhoz, ahol hasonló helyzetben lévő emberekkel oszthatjuk meg tapasztalatainkat. Ne feledkezzünk meg a saját szükségleteinkről sem. Tartsunk szünetet, pihenjünk, találjunk időt a feltöltődésre. A gondozás kimerítő feladat, és a kiégés senkinek sem használ.
A hanyatlás elfogadása nem jelenti azt, hogy feladjuk a reményt. Jelenti viszont azt, hogy reális elvárásokat támasztunk a szülőnkkel és magunkkal szemben. Jelenti azt, hogy a jelen pillanatra koncentrálunk, és igyekszünk a lehető legjobbat kihozni a helyzetből. Jelenti azt, hogy a szeretet és a tisztelet vezérel minket, még akkor is, ha ez nem mindig könnyű.
Szakmai segítség és támogatás: Hol találhatunk külső forrásokat?
Amikor a szüleink idősebbé válnak, gyakran olyan helyzetbe kerülünk, hogy mi magunk is „szülővé” válunk az ő számukra. Ez a szerepcsere érzelmileg és gyakorlatilag is megterhelő lehet. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy külső segítséget és támogatást keressünk, hogy ne terheljük túl magunkat és a szüleinket is a lehető legjobb ellátásban részesítsük.
Számos szervezet és szakember kínál segítséget ebben a helyzetben. Először is érdemes tájékozódni a helyi önkormányzatok szociális szolgálatainál. Ők információt tudnak nyújtani a különböző támogatásokról, otthoni ápolási lehetőségekről, idősek klubjairól és egyéb helyi erőforrásokról.
A háziorvos is fontos szerepet játszik. Ő nem csak a szüleink egészségügyi állapotát ismeri, hanem tanácsot is tud adni a megfelelő szakorvosok, gyógytornászok vagy más egészségügyi szakemberek kiválasztásában. Emellett a háziorvos fel tudja mérni a szüleink otthoni ápolásának szükségességét, és segíthet megszervezni azt.
Ha a szüleinknek demenciájuk van, érdemes felkeresni a Demencia Központokat vagy a Alzheimer Társaságot. Ezek a szervezetek speciális támogatást nyújtanak a demenciával élőknek és családjaiknak, beleértve a tanácsadást, a terápiát és a támogató csoportokat.
Ha a szüleink otthoni ápolása túl megterhelővé válik, felmerülhet az idősek otthonában való elhelyezés lehetősége. A választás nehéz, de fontos, hogy olyan helyet találjunk, ahol a szüleink biztonságban és kényelemben érezhetik magukat. Érdemes több otthont is meglátogatni, és tájékozódni a szolgáltatásaikról, mielőtt döntést hoznánk.
A legfontosabb, hogy ne érezzük magunkat egyedül ebben a helyzetben. A segítségkérés nem gyengeség, hanem felelősség.
A támogató csoportok is sokat segíthetnek. Itt másokkal oszthatjuk meg a tapasztalatainkat, a félelmeinket és a sikereinket, és olyan tanácsokat kaphatunk, amelyek segítenek megbirkózni a nehézségekkel.
Az alábbiakban néhány konkrét forrást sorolunk fel:
- Idősbarát Önkormányzatok: Információ a helyi szolgáltatásokról és támogatásokról.
- Magyar Máltai Szeretetszolgálat: Szociális és egészségügyi segítségnyújtás.
- Szent Erzsébet Karitasz: Idősgondozás és támogatás.
Ne feledjük, hogy a szüleinkről való gondoskodás hosszú távú elkötelezettség. Fontos, hogy gondoskodjunk magunkról is, hogy ne égjünk ki, és továbbra is a lehető legjobb segítséget tudjuk nyújtani a szüleinknek.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
