A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
A filozófia és a pszichológia, bár mindkettő az emberi elmével és tapasztalattal foglalkozik, gyökereikben és módszereikben jelentősen eltérnek. A filozófia…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Walter Kohan munkássága a gyermekkor fogalmának kortárs újraértelmezésében kulcsfontosságú. Ahelyett, hogy a gyermekkort pusztán a felnőtté válás előszobájaként tekintenénk, Kohan…
A görög filozófia mélyrehatóan befolyásolta a modern gondolkodást, megalapozva számos tudományágat és etikai rendszert. A demokratikus eszmék, a logika, a…
A Szív szútra, vagy Prajñāpāramitā Hṛdaya Sūtra, a mahájána buddhizmus egyik legismertebb és leggyakrabban recitált szövege. Rövid, tömör formája ellenére…
Axel Honneth elismeréselmélete a kritikai társadalomelmélet egyik legjelentősebb hozzájárulása a 20. század végén és a 21. század elején. Honneth a…
José Ortega y Gasset, a 20. század egyik legjelentősebb spanyol filozófusa nem csupán a metafizika és a történelem terén alkotott…
A Tuskegee-kísérlet, mely 1932 és 1972 között zajlott, a bioetika egyik legszégyenletesebb fejezete. Az Alabama állambeli Tuskegee városában szegény, afroamerikai…
Sign in to your account