A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
A filozófia és a pszichológia, bár mindkettő az emberi elmével és tapasztalattal foglalkozik, gyökereikben és módszereikben jelentősen eltérnek. A filozófia…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Arthur Schopenhauer, a 19. század egyik legjelentősebb filozófusa, leginkább pesszimista világnézetéről ismert. Filozófiája mélyen gyökerezik abban a meggyőződésben, hogy az…
Az emberiséget fenyegető egzisztenciális kockázatok, mint például egy globális járvány, egy nukleáris háború, vagy a klímaváltozás katasztrofális következményei, nem csupán…
Konfuciusz tanításai, bár évszázadokkal ezelőtt fogalmazódtak meg, meglepően relevánsak a modern pszichológia számára. Gondolatai, melyek a harmónia, a szociális kapcsolatok…
Mindannyian hordozunk korlátozó hiedelmeket. Ezek a mélyen gyökerező meggyőződések akadályozzák a fejlődésünket, a boldogságunkat, és abban, hogy kiaknázzuk a bennünk…
Az utópia fogalma gyakran a tökéletes társadalom ideájával forr össze, de pszichológiai szempontból ennél árnyaltabb a kép. Nem csupán egy…
Erich Fromm munkásságában az elidegenedés központi fogalom, amely áthatja a modern társadalom elemzését. Fromm szerint az elidegenedés nem csupán egy…
Sign in to your account