A pszichológiai elméletek keretet adnak annak megértéséhez, miért viselkedünk úgy, ahogy. Itt találod a nagy irányzatokat és modern modelleket: pszichoanalízis és kötődés, behaviorizmus és tanuláselméletek, humanisztikus és pozitív pszichológia, kognitív és információfeldolgozó megközelítések, rendszerszemlélet. Minden elmélet erősségeit és korlátait is bemutatjuk, valamint gyakorlati alkalmazásait a terápiában, oktatásban vagy szervezetekben. Célunk, hogy átláthatóvá tegyük a sokféleséget, és segítsünk kiválasztani azokat a nézőpontokat, amelyek a te kérdéseidhez a leghasznosabbak. Az elméletek nem dogmák, hanem eszközök: segítenek rendszerezni a tapasztalatokat, új kérdéseket feltenni és hatékonyabban cselekedni.
Gregory Bateson és munkatársai (Don D. Jackson, Jay Haley, és John Weakland) az 1950-es években fogalmazták meg a kettős kötés…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
A "rohadt alma elmélet" egy gyakran emlegetett, bár nem feltétlenül tudományos alapokon nyugvó elképzelés a munkahelyi környezetben. Lényege, hogy egyetlen…
Hans Eysenck személyiségelmélete a biológiai alapokon nyugvó, faktoranalitikus megközelítés egyik legjelentősebb képviselője. Eysenck a személyiséget dimenziók mentén írta le, melyek…
Abraham Maslow, a humanisztikus pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja, híres szükségletpiramisáról, amely az emberi motivációkat hierarchikus rendszerbe rendezi. Bár a piramis…
Jürgen Habermas a 20. század egyik legjelentősebb filozófusa és szociológusa, akinek munkássága a társadalomtudományok széles területére gyakorolt mélyreható hatást. Nevét…
Gregory Bateson és munkatársai (Don D. Jackson, Jay Haley, és John Weakland) az 1950-es években fogalmazták meg a kettős kötés…
Umberto Eco, az olasz író és filozófus "Örök fasizmus" című esszéjében nem a fasizmus egyetlen, mindenre kiterjedő definícióját adja, hanem…
Sign in to your account