A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
A filozófia és a pszichológia, bár mindkettő az emberi elmével és tapasztalattal foglalkozik, gyökereikben és módszereikben jelentősen eltérnek. A filozófia…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Arthur Schopenhauer a 19. század egyik legjelentősebb filozófusa volt, akinek gondolatai mélyen befolyásolták a későbbi korok gondolkodóit, művészeit és pszichológusait.…
Anthony de Mello, a jezsuita pap és pszichoterapeuta, mélyreható bölcsességével és provokatív tanításaival máig hat az emberekre. Gondolatai a keleti…
Az idealizmus és a materializmus két alapvető filozófiai irányzat, melyek gyökeresen eltérő módon közelítik meg a valóság természetét és az…
A skolasztika a középkori Európában, körülbelül a 11. és 15. század között virágzó filozófiai és teológiai irányzat. Gyökerei az antik…
Lucius Annaeus Seneca, ismertebb nevén ifjabb Seneca, nem csupán egy római államférfi és drámaíró volt, hanem a sztoikus filozófia kiemelkedő…
A 19. és 20. század fordulóján a vallásos hit hanyatlása egyre nyilvánvalóbbá vált a nyugati világban. Sigmund Freud, az osztrák…
Sign in to your account