A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
Walter Kohan munkássága a gyermekkor fogalmának kortárs újraértelmezésében kulcsfontosságú. Ahelyett, hogy a gyermekkort pusztán a felnőtté válás előszobájaként tekintenénk, Kohan…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
A halálfélelem, az elmúlás gondolata az emberiséget ősidők óta foglalkoztatja. Ez egy univerzális, mélyen gyökerező érzés, melyet a lét bizonytalansága,…
Niccolò Machiavelli, a reneszánsz kori politikai gondolkodó, máig vitatott alakja. A "A fejedelem" című műve, mely a hatalom megszerzésének és…
A sztoicizmus egy több ezer éves filozófiai irányzat, melynek célja, hogy segítsen az embereknek boldogabb és kiegyensúlyozottabb életet élniük. Nem…
A buddhista pszichológia szerint a tudat alapvetően tiszta és szabad. Ezt a szabadságot azonban gyakran elfedi három gyökérok, melyek illúziókat…
Carl Jung, a 20. század egyik legjelentősebb pszichiátere és pszichológusa, mélyen hitt a személyes növekedés lehetőségében és szükségességében. Jung munkássága…
A buddhizmus, bár gyakran vallásként tekintenek rá, valójában egy filozófiai és pszichológiai rendszer, melynek célja a szenvedés megszüntetése és a…
Sign in to your account