A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
Walter Kohan munkássága a gyermekkor fogalmának kortárs újraértelmezésében kulcsfontosságú. Ahelyett, hogy a gyermekkort pusztán a felnőtté válás előszobájaként tekintenénk, Kohan…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Walter Kohan munkássága a gyermekkor fogalmának kortárs újraértelmezésében kulcsfontosságú. Ahelyett, hogy a gyermekkort pusztán a felnőtté válás előszobájaként tekintenénk, Kohan…
A görög filozófia mélyrehatóan befolyásolta a modern gondolkodást, megalapozva számos tudományágat és etikai rendszert. A demokratikus eszmék, a logika, a…
A Szív szútra, vagy Prajñāpāramitā Hṛdaya Sūtra, a mahájána buddhizmus egyik legismertebb és leggyakrabban recitált szövege. Rövid, tömör formája ellenére…
Axel Honneth elismeréselmélete a kritikai társadalomelmélet egyik legjelentősebb hozzájárulása a 20. század végén és a 21. század elején. Honneth a…
José Ortega y Gasset, a 20. század egyik legjelentősebb spanyol filozófusa nem csupán a metafizika és a történelem terén alkotott…
A Tuskegee-kísérlet, mely 1932 és 1972 között zajlott, a bioetika egyik legszégyenletesebb fejezete. Az Alabama állambeli Tuskegee városában szegény, afroamerikai…
Sign in to your account