A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
Erich Fromm munkásságában az elidegenedés központi fogalom, amely áthatja a modern társadalom elemzését. Fromm szerint az elidegenedés nem csupán egy…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Lucius Annaeus Seneca, ismertebb nevén ifjabb Seneca, nem csupán egy római államférfi és drámaíró volt, hanem a sztoikus filozófia kiemelkedő…
A 19. és 20. század fordulóján a vallásos hit hanyatlása egyre nyilvánvalóbbá vált a nyugati világban. Sigmund Freud, az osztrák…
Epikurosz, a Kr. e. 4. században élt görög filozófus, a hédonizmus egyik legjelentősebb képviselője. Tanításainak középpontjában a boldogság, azaz az…
A szolipszizmus egy radikális filozófiai álláspont, melynek alapja az a meggyőződés, hogy csak a saját tudatunk létezése bizonyítható. Minden más,…
Az érzelmek és a tudat eredete az emberi létezés egyik legmélyebb rejtélye. Vajon az érzelmek ösztönösek, az evolúció során alakultak…
A Ji Csing, vagy a Változások Könyve, sokak számára csupán egy ősi jóskönyv. Azonban ennél sokkal többet rejt magában. Egy…
Sign in to your account