A filozófia kérdez, a pszichológia mér – találkozásuk mélyíti a megértést. E kategória hidat épít a jelentés, az etika, a tudat és a szabad akarat kérdései, valamint a kognitív tudomány empirikus eredményei között. Bemutatjuk, hogyan segít a stoicizmus a rezilienciában, az egzisztencializmus a felelősségvállalásban, a fenomenológia az élmény leírásában, és miként vitatkoznak a tudatelméletek az agykutatással. Közérthető összehasonlításokat, gyakorlati alkalmazásokat és reflexiós gyakorlatokat kínálunk a hétköznapi döntésekhez és önismerethez.
A buddhizmusban a szeretet nem csupán egy érzelem, hanem egy mélyebb, tudatos törekvés a lények javára. Nem azonos a ragaszkodással…
Our selection of the week's biggest research news and features sent directly to your inbox. Enter your email address, confirm you're happy to receive our emails.
Az ősi zen történetek, mint például a folyón való átkelésről szóló, látszólag egyszerű elbeszélések mögött mély pszichológiai üzenetek rejtőznek. Ezek…
Platón, a görög filozófia egyik legnagyobb alakja, mélyrehatóan befolyásolta a világ megértését. Gondolkodásának középpontjában az ideák világa állt, mely szerinte…
Arisztotelész, a görög filozófus, nem csupán a logika és a metafizika területén alkotott maradandót, hanem a pszichológia alapjait is lerakta.…
Az identitás fogalma az emberi létezés egyik legösszetettebb és legvitatottabb kérdése. Ki vagyok én? Mi határoz meg engem? Honnan tudom,…
Dionüszosz, a görög mitológia bor, termékenység, mámor és színház istene, mélyebb hatást gyakorolt a modern pszichére, mint azt elsőre gondolnánk.…
A neuroetika egy feltörekvő interdiszciplináris terület, amely az idegtudomány és az etika metszéspontjában helyezkedik el. Alapvetően azt vizsgálja, hogy az…
Sign in to your account