A racionális tudatlanság egy közgazdasági fogalom, amely azt írja le, amikor egy egyén szándékosan tartja magát távol a bizonyos témákkal, kérdésekkel kapcsolatos információktól, mert a tájékozódás költségei (idő, energia, pénz) meghaladják a várható előnyöket. Egyszerűbben fogalmazva: nem éri meg tudni.
Ez a jelenség különösen a politikai döntéshozatalban figyelhető meg. Egy választópolgár számára gyakran rendkívül időigényes és bonyolult tájékozódni a különböző politikai pártok programjairól, a jelöltek hátteréről, és a szavazás lehetséges következményeiről. Mivel egyetlen szavazat ritkán befolyásolja a választás eredményét, az egyén arra a következtetésre juthat, hogy nem érdemes energiát fektetni a részletes tájékozódásba.
Ez a hozzáállás azonban paradox helyzetet teremthet: ha mindenki racionálisan tudatlan marad, a politikai döntések alapja nem a tájékozott vélemény, hanem a felületes benyomások, érzelmek vagy egyszerűen a megszokás lehet.
A racionális tudatlanság nem korlátozódik a politikára. Bármilyen helyzetben előfordulhat, ahol az információ megszerzése költséges, és az ebből származó előnyök alacsonyak. Például, egy termék megvásárlásakor az egyén dönthet úgy, hogy nem tájékozódik a különböző márkák specifikációiról és árairól, ha a termék ára alacsony, és a döntés következményei nem jelentősek.
Fontos megérteni, hogy a racionális tudatlanság nem feltétlenül jelenti azt, hogy az egyén buta vagy közönyös. Egyszerűen arról van szó, hogy az egyén a rendelkezésre álló erőforrásait a lehető leghatékonyabban próbálja felhasználni.
A racionális tudatlanság pszichológiai gyökerei: kognitív torzítások és heurisztikák
A racionális tudatlanság jelenségét, miszerint az emberek tudatosan döntenek úgy, hogy nem szereznek be bizonyos információkat, gyakran gazdasági szempontból közelítik meg. Azonban a jelenség mélyebb pszichológiai gyökerekkel is rendelkezik, melyek a kognitív torzítások és a heurisztikák világába vezetnek.
Az emberek agya folyamatosan információkkal van bombázva, és a korlátozott kognitív kapacitás miatt kénytelen egyszerűsítéseket alkalmazni. A heurisztikák, vagyis a „hüvelykujjszabályok” gyors és hatékony döntéshozatalt tesznek lehetővé, de ugyanakkor szisztematikus hibákhoz, vagyis kognitív torzításokhoz is vezethetnek. Például, a megerősítési torzítás (confirmation bias) arra késztet bennünket, hogy olyan információkat keressünk és fogadjunk el, amelyek alátámasztják a meglévő elképzeléseinket, míg a velük ellentéteseket figyelmen kívül hagyjuk. Ez a torzítás jelentősen hozzájárulhat a racionális tudatlansághoz, hiszen a már meglévő véleményünk megerősítése sokkal vonzóbbnak tűnhet, mint a potenciálisan ellentmondó információk megszerzése.
Egy másik fontos kognitív torzítás a rendelkezésre állási heurisztika (availability heuristic), melynek hatására a könnyen felidézhető információk nagyobb valószínűséggel befolyásolják a döntéseinket. Ha egy téma kapcsán csak korlátozott mennyiségű, de emlékezetes információ áll rendelkezésünkre, akkor hajlamosak vagyunk túlértékelni annak fontosságát, és figyelmen kívül hagyni a kevésbé látványos, de valószínűleg relevánsabb adatokat. Ez a heurisztika is hozzájárulhat ahhoz, hogy bizonyos témákban tudatosan tudatlanok maradjunk, mert az információk beszerzése túl időigényesnek vagy nehézkesnek tűnik.
A csoportgondolkodás (groupthink) jelensége is szorosan kapcsolódik a racionális tudatlansághoz. Az emberek gyakran azért nem szereznek be bizonyos információkat, mert félnek attól, hogy a csoportjukkal ellentétes véleményük lesz, ami a csoportból való kirekesztéshez vezethet. Ebben az esetben a társadalmi nyomás erősebbnek bizonyul a racionális döntéshozatal iránti vágynál.
A racionális tudatlanság nem pusztán a költségek és előnyök mérlegelése, hanem egy komplex pszichológiai folyamat eredménye, melyben a kognitív torzítások és heurisztikák jelentős szerepet játszanak.
Végül, a kognitív disszonancia elmélete is fontos szerepet játszik. Ha valaki olyan információkkal szembesül, amelyek ellentmondanak a meglévő hiedelmeinek, akkor kognitív disszonancia, azaz kellemetlen feszültség keletkezik. Ennek a feszültségnek a csökkentésére az egyik módszer az, hogy elkerüljük az ellentmondó információkat, ezzel megerősítve a racionális tudatlanság állapotát.
A racionális tudatlanság megjelenése a politikai döntéshozatalban
A racionális tudatlanság a politikai döntéshozatalban egy paradox jelenség, amely azt írja le, amikor az egyének úgy döntenek, hogy nem tájékozódnak bizonyos kérdésekben, mert a tájékozódással járó költségek (idő, energia, erőforrások) meghaladják a tájékozottságból származó potenciális előnyöket. Ez különösen igaz a politikai döntésekre, ahol egy egyén szavazata ritkán gyakorol jelentős hatást a végeredményre.
A jelenség gyökerei a kollektív cselekvés problémájában keresendők. Míg egy tájékozott szavazat potenciálisan hozzájárulhat egy jobb politikai döntéshez, a tájékozódás költségei egyénileg terhelik az egyént, míg a haszon (a jobb döntés) a társadalom egészét érinti. Ez ösztönzi az ingyenélő magatartást, amikor az emberek inkább mások tájékozottságára hagyatkoznak, ahelyett, hogy saját maguk fektetnének be a tudásba.
A racionális tudatlanság számos módon nyilvánulhat meg a politikai életben:
- Alacsony részvétel a politikai eseményeken: Az emberek kevésbé valószínű, hogy részt vesznek olyan eseményeken, mint a viták vagy a fórumok, ha úgy érzik, hogy a részvétel költségei meghaladják a potenciális előnyöket.
- Korlátozott tudás a politikai kérdésekről: Sokan csak felületesen ismerik a fontos politikai kérdéseket, és nem fordítanak időt arra, hogy mélyebben beleássák magukat a részletekbe.
- Érzelmi alapú szavazás: Ahelyett, hogy racionális érvek alapján döntenének, az emberek gyakran az érzelmeikre, a pártpreferenciáikra vagy a politikusok személyiségére hagyatkoznak.
A racionális tudatlanság torzíthatja a politikai döntéshozatalt, mivel a politikusok és a lobbisták kihasználhatják a lakosság tájékozatlanságát, hogy saját érdekeiket érvényesítsék.
Például, egy bonyolult adóreformról szóló szavazás során a legtöbb szavazó valószínűleg nem fogja teljesen megérteni a javaslat összes részletét és következményét. Ezt a tájékozatlanságot a lobbisták kihasználhatják, hogy olyan módosításokat eszközöljenek, amelyek a saját ügyfeleiknek kedveznek, a lakosság többségének hátrányára.
Azonban a racionális tudatlanságnak lehetnek pozitív következményei is. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy időt és energiát takarítsanak meg, és azokat más, számukra fontosabb területekre fordítsák. Emellett csökkentheti a politikai stresszt és a polarizációt, mivel az emberek kevésbé valószínű, hogy heves vitákba keverednek olyan kérdésekről, amelyekben nem érzik magukat szakértőnek.
A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a tájékozottság és a hatékonyság között. A tájékozott állampolgárok elengedhetetlenek a demokrácia működéséhez, de az is fontos, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy kötelességük minden politikai kérdésben szakértővé válni. A megoldás a könnyen hozzáférhető és érthető információk biztosításában rejlik, valamint abban, hogy ösztönözzük az embereket a kritikus gondolkodásra és a megbízható források felkutatására.
A racionális tudatlanság hatása a fogyasztói döntésekre
A racionális tudatlanság jelensége jelentős hatással van a fogyasztói döntésekre. Lényege, hogy a fogyasztók nem mindig törekednek a maximális információmennyiség megszerzésére egy vásárlás előtt, mivel az információgyűjtés költségei (idő, energia, pénz) meghaladhatják a tökéletes információból származó potenciális előnyöket.
Ez a jelenség különösen igaz azokra a termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyek viszonylag alacsony értékűek, vagy amelyekkel kapcsolatban a fogyasztónak korlátozott tapasztalata van. Például, amikor egy átlagos fogyasztó kenyeret vásárol, valószínűleg nem fog órákat tölteni az összetevők részletes elemzésével vagy a különböző márkák összehasonlításával. Ehelyett a megszokásra, az árra, a csomagolásra vagy a korábbi tapasztalatokra támaszkodik.
A racionális tudatlanság torzíthatja a keresletet és kínálatot. A fogyasztók nem tudnak minden termékről mindent, így a marketing és a márkaépítés fontos szerepet játszik a döntések befolyásolásában. A cégek kihasználhatják ezt a helyzetet, és a valósnál jobb képet festhetnek termékeikről.
A racionális tudatlanság azt jelenti, hogy a fogyasztók tudatosan döntenek arról, hogy nem szereznek be minden releváns információt, mert úgy ítélik meg, hogy az információgyűjtés költségei meghaladják az abból származó hasznot.
A racionális tudatlanság hatására a fogyasztók gyakran heurisztikákra és egyszerű szabályokra támaszkodnak a döntéseik során. Például, ha egy termék drágább, akkor feltételezhetik, hogy jobb minőségű is. Ez azonban nem mindig van így. Másik példa, ha egy terméket sokan ajánlanak, akkor valószínűbb, hogy megveszik, függetlenül attól, hogy valóban szükségük van-e rá.
A racionális tudatlanság a politikai döntésekben is megfigyelhető. Az emberek gyakran nem tájékozódnak alaposan a politikai jelöltekről vagy a különböző politikai kérdésekről, mert úgy érzik, hogy egyéni szavazatuk nem befolyásolja a végeredményt. Ez a jelenség hozzájárulhat a politikai apátiához és a demagógia terjedéséhez.
A racionális tudatlanság nem feltétlenül negatív jelenség. Segíthet a fogyasztóknak időt és energiát spórolni, és leegyszerűsíteni a döntéshozatalt. Ugyanakkor fontos tudatában lenni a korlátainak és a lehetséges következményeinek, hogy ne váljunk a marketing trükkök áldozatává, vagy ne hozzunk rossz döntéseket.
A racionális tudatlanság és a média szerepe
A racionális tudatlanság jelensége, miszerint az egyén nem fektet energiát abba, hogy tájékozódjon egy adott témában, mert a tájékozódás költsége meghaladja a várható hasznot, szoros összefüggésben áll a média szerepével. A média közvetíti az információkat, de a túl sok információ paradox módon növelheti a racionális tudatlanságot.
A média által sugárzott információk mennyisége és sokfélesége gyakran elárasztja az embereket. Ebben a helyzetben az egyén számára gazdaságosabb lehet figyelmen kívül hagyni bizonyos információkat, vagy egyszerűen a könnyebben emészthető, szórakoztatóbb tartalmakra koncentrálni. Ez a szelektív figyelem tovább mélyítheti a tudatlanságot a kevésbé népszerű, de fontos témákban.
A média agendasetting funkciója, vagyis az, hogy mely témákat emeli ki és milyen hangsúllyal, szintén befolyásolja a racionális tudatlanságot. Ha a média nem fordít kellő figyelmet egy fontos kérdésre, az emberek kevésbé fognak motiváltak lenni arra, hogy utána nézzenek. Ezzel szemben, ha egy téma túlzottan fel van hypolva, az a túlzott információ miatt szintén apátiához vezethet.
A média tehát nem csupán információforrás, hanem aktív alakítója is annak, hogy az emberek mennyire érzik szükségét a tájékozódásnak.
A polarizált média környezet tovább bonyolítja a helyzetet. Ha az emberek csak a saját nézeteiket megerősítő forrásokat követik, az megerősíti a már meglévő tudatlanságukat más nézőpontok iránt. Ez a jelenség a véleménybuborékok kialakulásához vezet, ahol az egyének csak a hasonlóan gondolkodókkal találkoznak, ami tovább csökkenti a motivációt a kritikus gondolkodásra és a tények ellenőrzésére.
A média felelőssége, hogy objektív és érthető tájékoztatást nyújtson, és ösztönözze az embereket a kritikus gondolkodásra. Ellenkező esetben a racionális tudatlanság csak tovább fog terjedni, ami káros hatással lehet a társadalomra és a demokráciára.
A racionális tudatlanság következményei a társadalmi igazságosságra
A racionális tudatlanság – az a jelenség, amikor az egyén úgy dönt, hogy nem tájékozódik egy adott témában, mert a tájékozódás költségei (idő, energia) meghaladják a várható hasznot – jelentős következményekkel járhat a társadalmi igazságosságra nézve. Ha az emberek nem tájékozottak a fontos társadalmi kérdésekben, akkor kevésbé valószínű, hogy felelősségre vonják a hatalmon lévőket, vagy hogy támogatnak olyan politikákat, amelyek elősegítik az egyenlőséget és a méltányosságot.
Ez különösen problémás lehet a marginalizált csoportok esetében. Ha a többségi társadalom tagjai nincsenek tisztában azokkal a problémákkal, amelyekkel a kisebbségek szembesülnek, akkor kevésbé valószínű, hogy támogatják azokat az intézkedéseket, amelyek a diszkrimináció felszámolására és az esélyegyenlőség megteremtésére irányulnak. Például, ha valaki nem ismeri a szisztematikus rasszizmus jelenségét, valószínűleg kevésbé fogja támogatni azokat a politikákat, amelyek a rendőri brutalitás vagy a lakhatási diszkrimináció ellen irányulnak.
A racionális tudatlanság tehát erősítheti a meglévő egyenlőtlenségeket, mivel lehetővé teszi, hogy a társadalom befolyásosabb rétegei a saját érdekeiknek megfelelően alakítsák a közpolitikát, anélkül, hogy tartaniuk kellene a szélesebb közvélemény ellenállásától.
Azonban a racionális tudatlanság nem feltétlenül szándékos rosszindulat eredménye. Sokszor az emberek egyszerűen túlterheltek a napi feladatokkal, és nincs idejük vagy energiájuk minden politikai kérdésben tájékozódni. Ebben az esetben a szerepet játszhat a média és az oktatás, hogy könnyen hozzáférhető és érthető információkat nyújtsanak a fontos társadalmi kérdésekről. A kritikus gondolkodásra való nevelés is elengedhetetlen, hogy az emberek képesek legyenek megkülönböztetni a megbízható és a megbízhatatlan forrásokat.
Mindazonáltal, amíg a tájékozódás költségei magasak maradnak, és a politikai döntésekkel kapcsolatos személyes haszon alacsony, a racionális tudatlanság továbbra is jelentős akadályt fog jelenteni a társadalmi igazságosság megvalósításában.
A racionális tudatlanság és a csoportgondolkodás kapcsolata
A racionális tudatlanság, azaz az a döntés, hogy nem fektetünk energiát egy döntéshez szükséges információk megszerzésébe, szoros kapcsolatban áll a csoportgondolkodással. Amikor az egyének úgy érzik, hogy a döntésük nem befolyásolja jelentősen a végeredményt, vagy a megszerzett tudás költsége meghaladja az abból származó előnyöket, hajlamosabbak átengedni a döntést a csoportnak, vagy egyszerűen elfogadni a többség véleményét. Ez különösen igaz lehet politikai döntések esetében, ahol egyetlen szavazat súlya elenyészőnek tűnhet.
A csoportgondolkodás egy olyan jelenség, amikor a csoport tagjai a harmónia és a konszenzus fenntartása érdekében elnyomják a saját kétségeiket és eltérő véleményeiket. A racionális tudatlanság tovább erősítheti ezt a tendenciát, mivel az egyének nem érzik szükségét annak, hogy alaposan tájékozódjanak a témában, így kevésbé valószínű, hogy kritikus kérdéseket tesznek fel vagy alternatív megoldásokat javasolnak.
A racionális tudatlanság és a csoportgondolkodás együttesen torz döntésekhez vezethet, ahol a csoport nem veszi figyelembe az összes releváns információt, és nem mérlegeli a különböző lehetőségek előnyeit és hátrányait.
Például, egy vállalat vezetősége egy új termék bevezetéséről dönthet anélkül, hogy alaposan felmérné a piaci igényeket, mert a tagok többsége már elkötelezte magát az ötlet mellett, és senki sem akarja „felborítani a hajót”. Hasonlóképpen, egy politikai kampány során a szavazók elfogadhatják a pártjuk által hangoztatott állításokat anélkül, hogy ellenőriznék azok valóságtartalmát, mert úgy érzik, hogy a pártjuk érdekeit kell támogatniuk, még akkor is, ha ez a tudatlanság árán történik.
A probléma megoldása érdekében ösztönözni kell a kritikus gondolkodást és az információk alapos feltárását, különösen a csoportos döntéshozatal során. Emellett fontos tudatosítani az egyénekben, hogy a racionális tudatlanság milyen negatív következményekkel járhat, és hogy a tájékozottság igenis számít, még akkor is, ha egyetlen szavazat nem tűnik sokat számítónak.
A racionális tudatlanság elleni stratégiák: információszerzés és kritikai gondolkodás
A racionális tudatlanság, bár racionális döntésnek tűnhet egyéni szinten, kollektív szinten problémákat okozhat. A demokráciákban például a tájékozatlan választók rossz döntéseket hozhatnak, ami káros politikákhoz vezethet. Ezért kulcsfontosságú, hogy stratégiákat dolgozzunk ki a racionális tudatlanság leküzdésére.
Az egyik legfontosabb stratégia az információszerzés ösztönzése. Ez többféleképpen is megvalósítható. Például:
- Oktatás: A jól képzett állampolgárok nagyobb valószínűséggel keresnek és értékelnek releváns információkat. Az iskolai tanterveknek hangsúlyt kell fektetniük a kritikai gondolkodásra és az információszerzésre.
- Médiaműveltség: Fontos, hogy az emberek képesek legyenek megkülönböztetni a hiteles forrásokat a hamis hírektől és a propagandától. A médiaműveltségi programok segíthetnek az embereknek ebben.
- Közérdekű tájékoztatás: A kormányok és a civil szervezetek aktívan tájékoztathatják a lakosságot fontos kérdésekről. Ez magában foglalhatja a kampányokat, a tájékoztató anyagokat és a nyilvános vitákat.
Egy másik fontos stratégia a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ez azt jelenti, hogy az embereknek képesnek kell lenniük elemezni az információkat, azonosítani a logikai hibákat és a torzításokat, és megalapozott következtetéseket levonni. Ennek elősegítésére:
- Vitakultúra: A konstruktív viták ösztönzése, ahol az emberek különböző nézőpontokat hallgatnak meg és érvelnek a sajátjuk mellett, segíthet a kritikai gondolkodás fejlesztésében.
- Logikai érvelés oktatása: Az embereknek meg kell tanulniuk a logikai érvelés alapelveit, hogy képesek legyenek azonosítani a hamis érveket.
- Személyes elfogultságok felismerése: Mindannyian rendelkezünk személyes elfogultságokkal, amelyek befolyásolhatják az információk értelmezését. Fontos, hogy tisztában legyünk ezekkel az elfogultságokkal, és igyekezzünk objektíven értékelni az információkat.
Az információszerzés és a kritikai gondolkodás nem csak az egyének, hanem a társadalom egésze számára is előnyös. A tájékozott és kritikus gondolkodású állampolgárok képesek jobb döntéseket hozni, ami a társadalom fejlődéséhez vezethet.
A racionális tudatlanság elleni küzdelem nem egy egyszeri erőfeszítés, hanem egy folyamatos folyamat, amely megköveteli az egyének, a kormányok és a civil szervezetek közös erőfeszítéseit.
Fontos, hogy az információk elérhetőek és könnyen érthetőek legyenek. A bonyolult témákat érthető módon kell tálalni, elkerülve a szakzsargont és a túlzottan technikai nyelvezetet. A vizuális segédeszközök, mint például a grafikonok és a diagramok, szintén segíthetnek az információk megértésében.
A közösségi média szerepe ebben a kérdésben ambivalens. Egyrészt lehetővé teszi az információk gyors és széles körű terjesztését, másrészt azonban a dezinformáció és a hamis hírek terjedésének melegágya is lehet. Ezért különösen fontos a közösségi médiában terjedő információk kritikus értékelése.
A racionális tudatlanság leküzdése tehát összetett feladat, de nem lehetetlen. Az információszerzés ösztönzésével és a kritikai gondolkodás fejlesztésével elérhetjük, hogy az állampolgárok tájékozottabbak és tudatosabbak legyenek, ami a demokrácia megerősödéséhez és a társadalom fejlődéséhez vezet.
A racionális tudatlanság és a technológia: az online tér hatása
A racionális tudatlanság jelensége, vagyis az a döntés, hogy nem szerzünk információt egy adott témában, mert a megszerzés költsége meghaladja a várható hasznot, az online térben különösen érdekes módon nyilvánul meg. Az internet elméletileg soha nem látott mértékű információs bőséget kínál, mégis sokan inkább a tudatlanságot választják.
Ennek egyik oka az információk mennyiségének kezelhetetlensége. A túl sok információ paradox módon bénítólag hathat, hiszen időt és energiát kell fektetni a releváns és megbízható források megtalálásába. Ezt a költséget sokan nem hajlandóak vállalni, különösen olyan témákban, melyek közvetlenül nem érintik őket.
A közösségi média tovább bonyolítja a helyzetet. Az algoritmusok által vezérelt hírfolyamok gyakran szűrőbuborékokat hoznak létre, melyekben a felhasználók csak a saját véleményüket visszhangzó információkkal találkoznak. Ez megerősíti a meglévő nézeteiket, és csökkenti az érdeklődést az alternatív perspektívák iránt. Így a racionális tudatlanság nem pusztán egyéni döntés kérdése, hanem a platformok működésének következménye is.
Azonban a technológia nem csak a tudatlanságot segítheti elő. Az online térben elérhetőek olyan eszközök és források is, melyek megkönnyítik a tájékozódást és a kritikus gondolkodást. Például a tényellenőrző oldalak, a tudományos adatbázisok és a különböző szakértők által szerkesztett online enciklopédiák mind hozzájárulhatnak a megalapozottabb döntések meghozatalához.
A kérdés tehát nem az, hogy a technológia a tudatlanság vagy a tudás irányába hat-e, hanem az, hogy az egyének és a társadalom hogyan használják ezeket az eszközöket.
A racionális tudatlanság az online térben kétélű fegyver. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy a számukra legfontosabb dolgokra koncentráljanak, ugyanakkor növeli a dezinformáció és a polarizáció kockázatát is. Ezért kulcsfontosságú a digitális írástudás fejlesztése, valamint a kritikus gondolkodás képességének erősítése.
A racionális tudatlanság etikai vonatkozásai
A racionális tudatlanság, miszerint az egyén tudatosan választja a tájékozatlanságot bizonyos kérdésekben, etikai szempontból komplex problémákat vet fel. Bár egyéni szinten racionalizálható idő- és energiamegtakarításként, társadalmi szinten komoly következményei lehetnek.
Az egyik fő etikai aggály a demokratikus folyamatokra gyakorolt hatása. Ha a választópolgárok nem tájékozódnak a politikai kérdésekről, akkor nem tudnak felelős döntéseket hozni a választásokon. Ez a populista politikusoknak kedvezhet, akik egyszerű, de gyakran megalapozatlan ígéretekkel próbálják megnyerni a szavazatokat.
A racionális tudatlanság emellett a társadalmi igazságtalanságok fennmaradásához is hozzájárulhat. Ha az emberek nem tájékozódnak a marginalizált csoportokat érintő problémákról, akkor kevésbé valószínű, hogy támogatni fogják az őket segítő intézkedéseket.
A racionális tudatlanság tehát egyéni szinten érthető döntés lehet, de társadalmi szinten aláássa a demokratikus értékeket és hozzájárul a társadalmi problémák fennmaradásához.
Persze, nem minden tájékozatlanság etikai kérdés. A szakmai tudás hiánya például egy adott területen nem feltétlenül róható fel az egyénnek. Azonban a közérdekű kérdések figyelmen kívül hagyása, különösen akkor, ha annak jelentős hatása van másokra, már etikai felelősséget von maga után.
A megoldás nem egyszerű. Nem várható el, hogy mindenki mindenről tájékozott legyen. Azonban a kritikus gondolkodás fejlesztése, a megbízható információforrások használata és a társadalmi felelősségvállalás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a racionális tudatlanság ne váljon a társadalom bénító erőjévé.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
