A tudatalatti üzenetek a zenében régóta foglalkoztatják a közvéleményt. A kérdés, hogy a zene képes-e tudatunk alatt befolyásolni minket, mítoszok és valós aggodalmak keverékét eredményezi.
A legelterjedtebb elképzelés szerint a zenébe rejtett üzenetek – például visszafelé lejátszott szövegek vagy a hangszerekkel kódolt szavak – képesek megkerülni a tudatos elmét, és közvetlenül a tudatalattira hatni. Ezzel befolyásolhatják a viselkedésünket, a gondolkodásmódunkat, vagy akár a vágyainkat is.
Azonban a tudományos bizonyítékok meglehetősen gyengék ezen állítások alátámasztására. Számos kísérletet végeztek, melyekben a résztvevőknek olyan zenéket játszottak le, amelyek állítólag tudatalatti üzeneteket tartalmaztak. Az eredmények nagyrészt nem mutattak szignifikáns hatást a hallgatók viselkedésére vagy gondolkodásmódjára.
Az észlelésünk nagymértékben függ a várakozásainktól. Ha elvárjuk, hogy halljunk valamit, nagyobb valószínűséggel fogjuk hallani, még akkor is, ha az valójában nincs is ott.
A jelenség hátterében gyakran a pareidolia áll, azaz az a pszichológiai jelenség, amikor véletlenszerű ingerekben (mint például zajban vagy mintázatokban) mintákat, formákat vagy jelentést vélünk felfedezni. Ez a jelenség magyarázhatja, hogy miért hallunk sokszor érthető szöveget visszafelé lejátszott zenékben, pedig valójában csupán a véletlen műve.
Azonban nem szabad teljesen elvetni a tudatalatti befolyás lehetőségét. A zene kétségtelenül képes érzelmeket kiváltani és hangulatokat befolyásolni. A ritmus, a dallam és a harmónia mind hatással vannak ránk, és ez a hatás akár tudatalatti szinten is érvényesülhet. A kérdés inkább az, hogy ez a hatás mennyire erős, és mennyire manipulálható.
A tudatalatti percepció alapjai: Hogyan működik az emberi érzékelés?
Az emberi érzékelés nem csupán a tudatos figyelem eredménye. A tudatalatti percepció egy olyan folyamat, mely során az agyunk információkat dolgoz fel anélkül, hogy tudatában lennénk ennek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos ingerek, melyek a tudatos küszöb alatt maradnak, mégis hatással lehetnek ránk.
A zenében rejlő tudatalatti üzenetekkel kapcsolatban fontos megérteni, hogy az agyunk folyamatosan szűri az információkat. Az észlelési küszöb alatt lévő hangok, szavak vagy képek elvileg nem jutnak el a tudatos elménkig. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy ezek az ingerek mégis aktiválhatnak bizonyos agyi területeket, befolyásolva a hangulatunkat, viselkedésünket vagy akár a gondolkodásunkat.
A maszkolás egy gyakori technika, mely során egy inger elrejtésre kerül egy másik, erősebb inger mögé. Például egy rövid üzenet elrejthető egy zeneszámban úgy, hogy a hallgató ne vegye észre tudatosan. Azonban, ha az agyunk képes a rejtett üzenetet feldolgozni, akkor az befolyásolhatja a viselkedésünket. Azonban a hatás mértéke és tartóssága erősen vitatott.
A tudatalatti percepció lényege, hogy az agy információkat dolgoz fel anélkül, hogy tudatában lennénk ennek, ami a zenében rejlő potenciális üzenetekkel kapcsolatban kulcsfontosságú.
A szubliminális ingerek hatékonysága függ az inger erősségétől, a kontextustól és az egyéni tényezőktől, például a várakozásoktól és a motivációktól. A témával kapcsolatos tudományos kutatások eredményei vegyesek, és sok esetben nehéz egyértelműen bizonyítani a tudatalatti üzenetek befolyását.
Azonban az is tény, hogy a zene önmagában is erős érzelmi hatással bír. A dallam, a ritmus és a harmónia képesek befolyásolni a hangulatunkat és a gondolatainkat, még akkor is, ha nincsenek rejtett üzenetek a zenében. A zenei preferenciáink is nagymértékben befolyásolják, hogy milyen hatással van ránk egy adott zeneszám.
A szubliminális üzenetek definíciója és története
A szubliminális üzenetek, vagy más néven tudatküszöb alatti üzenetek, olyan ingerek, amelyek az érzékelés küszöbe alatt maradnak. Ez azt jelenti, hogy az egyén tudatosan nem érzékeli őket, de feltételezhetően a tudatalatti felfogja és feldolgozza őket.
A fogalom eredete a 20. század közepére tehető, amikor a marketing és a pszichológia kezdett el foglalkozni a tudatalatti befolyásolás lehetőségeivel. Az egyik legismertebb, bár vitatott korai kísérlet James Vicary nevéhez fűződik, aki állítólag mozi filmekbe rejtett „Egyél pattogatott kukoricát” és „Igyál kólát” üzeneteket, amik a pattogatott kukorica és a kóla eladásának növekedéséhez vezettek. Bár Vicary később visszavonta állításait, az eset nagy figyelmet generált a témában.
A szubliminális üzenetek lényege tehát, hogy megkerüljék a tudatos észlelést, és közvetlenül a tudatalattira hassanak.
A zene területén a szubliminális üzenetek leggyakrabban „backmasking” formájában jelennek meg, ami azt jelenti, hogy bizonyos hangokat vagy szövegeket fordítva rögzítenek a felvételen. Az elmélet szerint, ha valaki visszefelé hallgatja a zenét, akkor ezek az elrejtett üzenetek feltárulnak. A Beatles és a Led Zeppelin zenéjében is sokan véltek felfedezni ilyen elrejtett üzeneteket, ami komoly vitákat váltott ki a témában.
A „backmasking” jelensége: A visszafelé lejátszott üzenetek mítosza
A zenehallgatás során felmerülő tudatalatti üzenetek egyik legvitatottabb aspektusa a „backmasking” jelensége, azaz a visszafelé lejátszott üzenetek elmélete. Az elképzelés lényege, hogy bizonyos zeneszámokban szándékosan elrejtett üzenetek találhatók, melyek csak akkor válnak érthetővé, ha a felvételt visszafelé játsszuk le.
A backmasking elmélete az 1960-as évek végétől kezdett el terjedni, amikor is egyes hallgatók azt állították, hogy a Beatles és más népszerű zenekarok dalainak visszafelé lejátszott változataiban rejtett, sátánista vagy szexuális tartalmú üzeneteket hallottak. Ez az elmélet az 1980-as években élte virágkorát, amikor a heavy metal zenét vádolták azzal, hogy a backmasking segítségével befolyásolják a fiatalokat.
Azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá a backmasking hatékonyságát. A legtöbb esetben a „hallott” üzenetek pusztán pareidolia eredményei, vagyis az agyunk hajlamos értelmet keresni a véletlenszerű zajokban és mintázatokban. Amikor valaki tudja, hogy mit „kell” hallania, könnyebben azonosítja azt a zajban is.
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a backmasking gyakorlati hatása minimális, mivel az agy nehezen dolgozza fel a visszafelé lejátszott hangokat, és az üzenetek értelmezése erősen szubjektív.
Számos kísérlet bebizonyította, hogy az emberek nem képesek tudatosan felfogni a visszafelé lejátszott üzeneteket, még akkor sem, ha tudják, mit kellene hallaniuk. Ráadásul, a legtöbb esetben az állítólagos rejtett üzenetek véletlen egybeesések eredményei, melyek a fonémák és hangok kombinációjából adódnak.
Egyes művészek szándékosan alkalmaztak backmasking technikákat, de általában nem azzal a céllal, hogy tudatalatti üzeneteket közvetítsenek, hanem inkább a művészi kifejezés részeként, vagy egyfajta ironikus gesztusként. Például, néhány zenész szarkasztikus vagy humoros üzeneteket rejtett el a dalaiban, ezzel is reagálva a backmasking-elméletekkel kapcsolatos hisztériára.
Bár a backmasking jelensége érdekes, fontos hangsúlyozni, hogy a tudományos bizonyítékok hiánya miatt mítosznak tekinthető. A zenehallgatás élményét inkább a dallam, a ritmus, a szöveg és az érzelmi hatás befolyásolja, nem pedig a visszafelé lejátszott, nehezen értelmezhető hangok.
Kísérletek a szubliminális zenei üzenetek hatásának vizsgálatára
A szubliminális zenei üzenetek hatásának vizsgálatára irányuló kísérletek régóta foglalkoztatják a kutatókat. Az egyik legkorábbi kísérlet James Vicary nevéhez fűződik az 1950-es években. Ő azt állította, hogy mozi vetítéseken szubliminális üzeneteket helyezett el, amelyek növelték a popcorn és a Coca-Cola eladását. Bár később visszavonta állításait, az eset óriási médiavisszhangot váltott ki, és elindította a szubliminális befolyás iránti érdeklődést.
Számos későbbi kísérlet során a kutatók megpróbálták reprodukálni Vicary eredményeit, azonban nem sikerült egyértelműen bizonyítani a szubliminális üzenetek hatékonyságát a vásárlási szokásokra. Ezek a kísérletek gyakran laboratóriumi körülmények között zajlottak, ahol a résztvevőknek feladatokat kellett elvégezniük, miközben szubliminális üzeneteket tartalmazó zenét hallgattak.
A kísérletek során többféle módszert alkalmaztak a szubliminális üzenetek elrejtésére. Az egyik leggyakoribb a backmasking, amikor az üzenetet fordítva játsszák le a zenében. A másik módszer a nagyon rövid ideig tartó, alig érzékelhető üzenetek beillesztése a zenei anyagba. A résztvevőknek ezután teszteket kellett kitölteniük, amelyek a szubliminális üzenet tartalmával kapcsolatos attitűdjeiket, gondolataikat és viselkedésüket mérték.
A kísérletek eredményei vegyesek. Néhány tanulmány arra utal, hogy a szubliminális üzenetek kisebb hatással lehetnek a viselkedésre, például a hangulatra vagy a döntéshozatalra. Ugyanakkor más tanulmányok nem találtak szignifikáns hatást. A kutatások során felmerült problémák közé tartozik a szubliminális üzenetek definiálásának nehézsége, a kontrollcsoportok megfelelő kiválasztása, valamint a résztvevők elvárásainak hatása.
A szubliminális zenei üzenetekkel kapcsolatos kísérletek értelmezésekor figyelembe kell venni a placebo hatást is. Ha a résztvevők hisznek abban, hogy a zene befolyásolja őket, akkor ez önmagában is eredményezhet változást a viselkedésükben.
A tudományos konszenzus az, hogy a szubliminális zenei üzeneteknek nincs jelentős hatása a komplex viselkedésre, például a vásárlási döntésekre vagy a személyiségre.
Érdemes megemlíteni, hogy a kísérletek során használt módszerek és a zenei anyagok minősége is befolyásolhatja az eredményeket. A modern technológia lehetővé teszi a szubliminális üzenetek pontosabb és hatékonyabb elrejtését, ami újabb kihívásokat jelent a kutatók számára.
A szubliminális üzenetekkel kapcsolatos kutatások továbbra is folynak, és a tudományos közösség nyitott az új eredményekre. Azonban jelenleg a bizonyítékok nem támasztják alá azt az állítást, hogy a szubliminális zenei üzenetek képesek lennének jelentősen befolyásolni az emberek viselkedését.
A pszichológiai hatások: Vajon befolyásolják a tudatalatti üzenetek a viselkedésünket?
A tudatalatti üzenetekkel kapcsolatban a legfontosabb kérdés az, hogy vajon ténylegesen befolyásolják-e a viselkedésünket. A zenében elrejtett üzenetek állítólag a tudatosságunkat megkerülve közvetlenül a tudatalattinkra hatnak. Azonban a pszichológiai kutatások eredményei meglehetősen vegyes képet mutatnak.
Egyes kutatások szerint a szubliminális ingerek, azaz az érzékelési küszöb alatti információk, rövid távon befolyásolhatják a döntéseinket. Például egy kísérletben a résztvevőknek nagyon rövid ideig egy ital márkájának a képét mutatták, majd megkérték őket, hogy válasszanak italt. Azok, akik a márkaképet látták (bár nem tudatosult bennük), nagyobb valószínűséggel választották az adott márkát.
Ugyanakkor a zenei szubliminális üzenetekkel kapcsolatban a helyzet bonyolultabb. A zenében a szavak elrejtése, a hangmagasság manipulálása vagy a visszafelé lejátszott üzenetek nehezen értelmezhetőek a tudatalatti számára. A pszichológusok többsége szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ezek az üzenetek jelentős hatással lennének a viselkedésünkre.
A probléma egyik oka az, hogy az emberi agy rendkívül komplex, és a viselkedésünket számos tényező befolyásolja. A zenei ízlésünk, a hangulatunk, a társadalmi környezetünk és a korábbi tapasztalataink mind szerepet játszanak abban, hogy hogyan reagálunk egy adott zeneszámra. A tudatalatti üzenetek hatása valószínűleg elhanyagolható ezekhez képest.
Ráadásul, a tudatalatti üzenetekkel kapcsolatos placebo hatás is jelentős lehet. Ha valaki hisz abban, hogy egy zeneszám rejtett üzeneteket tartalmaz, akkor hajlamosabb lehet úgy érezni, hogy a viselkedése megváltozott, még akkor is, ha valójában nincs semmilyen hatás.
A tudatalatti üzenetekkel kapcsolatos kísérletek gyakran nem reprodukálhatóak, ami azt jelenti, hogy ugyanaz az eredmény nem érhető el újra, ha a kísérletet megismétlik. Ez további kétségeket vet fel a hatékonyságukkal kapcsolatban.
A tudatalatti üzenetekkel kapcsolatos legfontosabb állítás az, hogy bár a szubliminális ingerek rövid távon befolyásolhatják a döntéseinket, a zenei szubliminális üzenetek hatása a viselkedésünkre valószínűleg elhanyagolható a többi befolyásoló tényezőhöz képest.
Mindazonáltal, a tudatalatti befolyásolás kérdése továbbra is érdekes terület a pszichológia számára. További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban megértsük, hogyan hatnak a szubliminális ingerek az agyunkra és a viselkedésünkre.
- A szubliminális ingerek rövid távú hatása bizonyított.
- A zenei szubliminális üzenetek hatása vitatott.
- A placebo hatás szerepet játszhat a megélt változásokban.
Végül, fontos kiemelni, hogy a tudatalatti üzenetekkel kapcsolatos félelmek gyakran túlzóak. A zenészek és a reklámozók nem rendelkeznek olyan hatalommal, hogy a tudatalattinkat manipulálva rávegyenek minket olyan dolgokra, amiket egyébként nem tennénk meg.
A zeneipar és a szubliminális üzenetek: Valós gyakorlat vagy paranoia?
A zeneiparban a szubliminális üzenetek kérdése évtizedek óta élénk vitákat generál. Sokan hiszik, hogy a zenészek és a lemezkiadók rejtett üzeneteket helyeznek el a dalokban, melyek a tudatalattinkra hatva befolyásolják viselkedésünket, vásárlási szokásainkat, vagy akár politikai nézeteinket. Ezek az üzenetek lehetnek visszafelé játszott hangok (backmasking), vagy olyan frekvenciákon rögzített hangok, melyeket tudatosan nem érzékelünk.
Azonban a tudományos bizonyítékok ezen állítások alátámasztására meglehetősen gyengék. A legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a szubliminális ingereknek csak minimális hatása van a viselkedésünkre, és ez a hatás nagyrészt a várakozásainknak köszönhető. Például, ha azt hisszük, hogy egy dalban rejtett üzenet van, nagyobb valószínűséggel fogjuk „hallani” is azt, még akkor is, ha valójában nincs ott.
A zeneiparban a szubliminális üzenetekkel kapcsolatos vádak gyakran a paranoia és a konspirációs elméletek táptalaját képezik, és ritkán támasztják alá szilárd bizonyítékok.
A visszafelé játszott hangok esete különösen érdekes. Bár technikailag lehetséges ilyen üzeneteket elhelyezni egy dalban, a hallgatók számára szinte lehetetlen tudatosan értelmezni őket. Ráadásul, a legtöbb esetben, amikor „visszafelé játszott üzeneteket” hallunk, azok valójában a zenei szerkezet és a hangok véletlenszerű torzulásai.
A szubliminális üzenetekkel kapcsolatos félelmek gyakran összefonódnak a média befolyásolásának általánosabb kérdésével. A kritikusok attól tartanak, hogy a zeneipar a tömegkultúrán keresztül manipulálja a társadalmat, és a szubliminális üzenetek csak egy eszközt jelentenek ebben a folyamatban. Bár a zeneipar kétségtelenül hatalmas befolyással bír, a szubliminális üzenetek tényleges hatékonysága továbbra is kérdéses.
Jogi és etikai vonatkozások: A szubliminális üzenetek szabályozása
A szubliminális üzenetek használata a zenében régóta vitatott téma, és a jogi szabályozásuk országonként jelentősen eltérhet. Sok országban kifejezetten tiltják a szubliminális reklámok alkalmazását, beleértve a zenei tartalmakba rejtett üzeneteket is. Ennek oka a manipulációs potenciál, ami sértheti a fogyasztók szabad választását.
A helyzetet bonyolítja, hogy a tudatalatti befolyás bizonyítása rendkívül nehéz. A hatóságoknak szigorú bizonyítékokra van szükségük ahhoz, hogy egy zenei alkotást szubliminális manipuláció miatt elítéljenek. Ez gyakran szakértői véleményekre, pszichológiai kutatásokra és a konkrét üzenet tartalmának elemzésére támaszkodik.
A legfontosabb jogi kérdés az, hogy hol húzódik a határ a művészi szabadság és a potenciálisan káros befolyásolás között.
Az etikai vonatkozások is jelentősek. Még ha egy üzenet jogilag nem is kifogásolható, felmerül a kérdés, hogy helyes-e tudat alatt befolyásolni az embereket. A zenei alkotók felelőssége, hogy átláthatóan és etikus módon használják a kreatív eszközeiket. A fogyasztók pedig elvárhatják, hogy tájékozódhassanak a zene által közvetített potenciális üzenetekről.
A placebo hatás szerepe a zenei üzenetek percepciójában
A tudatalatti üzenetek zenében való jelenlétének kérdése régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a tudományos világot egyaránt. Sokan hisznek abban, hogy a zene rejtett üzeneteket hordoz, melyek befolyásolhatják viselkedésünket, gondolkodásunkat. Azonban a jelenség mögött gyakran a placebo hatás állhat.
A placebo hatás lényege, hogy pusztán a várakozás, az elvárás is képes fiziológiai vagy pszichológiai változásokat kiváltani. Ha valaki meggyőződéssel hiszi, hogy egy zenei darab rejtett üzeneteket tartalmaz, akkor hajlamosabb lesz azokat „hallani” vagy „érezni”, még akkor is, ha valójában nincsenek is ott. Ez a hatás felerősödhet, ha a hallgató már eleve elfogult egy adott zenésszel vagy műfajjal kapcsolatban.
A placebo hatás a zenei üzenetek percepciójában azt jelenti, hogy az, amit hallunk vagy érzünk, nem feltétlenül a valóságos üzenet, hanem sokkal inkább a saját elvárásaink és hiedelmeink kivetülése.
Kutatások kimutatták, hogy ha az embereknek azt mondják, hogy egy bizonyos zenében rejtett üzenetek vannak, akkor nagyobb valószínűséggel fogják „hallani” azokat, mint ha nem kaptak volna ilyen információt. Ez az eredmény rávilágít arra, hogy a szuggesztió ereje jelentős szerepet játszhat a zenei üzenetek észlelésében.
A placebo hatás nemcsak a zenehallgatás során, hanem a marketingben is fontos szerepet játszik. Például, ha egy terméket egy olyan zenével reklámoznak, amelyről azt állítják, hogy tudatalatti üzeneteket tartalmaz, akkor a fogyasztók hajlamosabbak lesznek hinni a termék hatékonyságában, még akkor is, ha valójában nincs bizonyíték a rejtett üzenetek létezésére.
A kritikus gondolkodás fontossága: Hogyan különböztessük meg a tényeket a feltételezésektől?
A „tudatalatti üzenetek a zenében” témaköre gyakran élénk vitákat vált ki, de a kritikus gondolkodás elengedhetetlen annak megítéléséhez, hogy a jelenség mítosz vagy valóság. Sokszor feltételezéseken alapuló állítások keverednek a tényszerű információkkal. Hogyan választhatjuk el a kettőt?
Először is, vizsgáljuk meg a bizonyítékokat. A tudományos kutatások többsége nem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a zene rejtett üzenetei befolyásolják a viselkedésünket. Azt állítani, hogy egy dal rejtett üzenete miatt vásárolunk meg egy terméket, komoly bizonyítékot igényel, ami általában hiányzik.
Másodszor, legyünk szkeptikusak a túlzó állításokkal szemben. Ha valaki azt állítja, hogy a zene tudatalatti üzenetekkel manipulálja a tömegeket, kérdezzük meg, mire alapozza ezt az állítást. A személyes vélemények és anekdoták nem helyettesítik a tudományos bizonyítékokat.
A kritikus gondolkodás lényege, hogy ne fogadjunk el mindent vakon, hanem kérdéseket tegyünk fel, és keressük a bizonyítékokat.
Harmadszor, vegyük figyelembe a kontextust. A zene hatással lehet a hangulatunkra és az érzelmeinkre, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy tudatalatti üzeneteket tartalmaz. A zene szövege, ritmusa és dallama mind hozzájárulhatnak az élményhez, de ezt ne keverjük össze a rejtett befolyásolással.
Végül, ne feledkezzünk meg az alternatív magyarázatokról. Ha valaki úgy érzi, hogy egy dal befolyásolta a döntését, gondoljuk át, hogy nem játszottak-e szerepet más tényezők is, például a reklámok, a társadalmi nyomás vagy a személyes preferenciák. A zene csak egy a sok befolyásoló tényező közül.
A média szerepe a szubliminális üzenetekkel kapcsolatos hiedelmek terjesztésében
A média kulcsszerepet játszik abban, hogy a szubliminális üzenetekkel kapcsolatos hiedelmek elterjedjenek és fennmaradjanak. A filmekben, televíziós műsorokban és az interneten gyakran jelennek meg olyan ábrázolások, amelyek titkos, tudatalatti befolyásolásra utalnak a zenében. Ezek a megjelenítések sokszor túlzóak és szenzációhajhászóak, ami tovább erősíti a közvéleményben a témával kapcsolatos félelmeket és mítoszokat.
A híradások és dokumentumfilmek, amelyek a szubliminális üzenetek állítólagos hatásairól számolnak be, gyakran nem támasztják alá tudományos bizonyítékokkal az állításaikat. Ehelyett inkább anekdotikus bizonyítékokra és spekulációkra hagyatkoznak, ami torz képet fest a valóságról. A média által generált pánikhangulat hozzájárul ahhoz, hogy az emberek hajlamosabbak legyenek szubliminális üzeneteket felfedezni olyan zenékben is, amelyek valójában nem tartalmaznak ilyesmit.
A média felelőssége, hogy kiegyensúlyozott és tényeken alapuló tájékoztatást nyújtson a szubliminális üzenetekkel kapcsolatban, elkerülve a hisztériakeltést és a megalapozatlan állításokat.
A közösségi média platformok is jelentős szerepet játszanak a témával kapcsolatos információk terjesztésében. Az interneten terjedő összeesküvés-elméletek és videók, amelyek állítólagos szubliminális üzeneteket mutatnak be zeneszámokban, nagy népszerűségnek örvendenek, és tovább erősítik a hiedelmeket. Ezek a tartalmak gyakran virális terjedésnek indulnak, és elérik a nagyközönséget, függetlenül attól, hogy mennyire megalapozottak.
Fontos, hogy a fogyasztók kritikus szemmel nézzék a média által közvetített információkat, és tudományos forrásokból tájékozódjanak a szubliminális üzenetekkel kapcsolatban. A tudatos médiafogyasztás elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljük a megalapozatlan hiedelmek terjedését és a pánikhangulat kialakulását.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
