Sokan keresik az élet értelmét és a tartós elégedettség titkát, miközben a mindennapi mókuskerékben gyakran elveszítjük a fókuszt. A pszichológia évtizedekig a mentális betegségek gyógyítására és a hiányosságok pótlására összpontosított, elhanyagolva azt a kérdést, hogy mitől lesz egy élet igazán érdemes az élésre. Ez a szemléletmód változott meg gyökeresen, amikor a terület kutatói elkezdték vizsgálni az emberi erősségeket és az optimizmus természetét.
Martin Seligman, a modern pozitív pszichológia atyja, kidolgozott egy keretrendszert, amely túlmutat a pillanatnyi örömökön és a felszínes jókedven. Ez a modell nem csupán elméleti eszmefuttatás, hanem egy gyakorlati útmutató, amely segít megérteni, milyen pillérekre építhetjük fel a belső egyensúlyunkat. A tudományos alapokon nyugvó megközelítés lehetővé teszi, hogy tudatosan alakítsuk sorsunkat és növeljük az életminőségünket.
A Martin Seligman által alkotott PERMA modell a jóllét öt alapvető elemét határozza meg: a pozitív érzelmeket (Positive Emotions), az elköteleződést (Engagement), a támogató emberi kapcsolatokat (Relationships), az élet értelmét (Meaning) és a teljesítményt (Accomplishment). Ezek az összetevők egymástól függetlenül is mérhetők, de együttesen alkotják a „virágzás” (flourishing) állapotát, amely a tartós mentális egészség és elégedettség záloga.
A pozitív pszichológia születése és a szemléletváltás
A huszadik század nagy részében a pszichológia tudománya elsősorban a traumákra, a neurózisokra és a mentális zavarokra koncentrált. A szakemberek azt vizsgálták, hogyan lehet a negatív állapotokat megszüntetni, vagy legalábbis elviselhető szintre csökkenteni. Ez a „betegségmodell” ugyan rengeteget segített a szenvedőknek, de adós maradt a válasszal arra, hogyan érhetjük el a teljes emberi potenciálunkat.
Martin Seligman felismerte, hogy a szenvedés hiánya még nem azonos a boldogsággal. Egy ember lehet tünetmentes, mégis érezheti magát üresnek, céltalannak vagy fásultnak a mindennapok során. A fordulatot az hozta el, amikor Seligman az Amerikai Pszichológiai Társaság elnökeként meghirdette a pozitív pszichológia programját, amely az emberi kiválóságot helyezte a középpontba.
Ez az új irányzat nem azt sugallja, hogy hagyjuk figyelmen kívül a problémákat, vagy erőltessünk magunkra egy hamis mosolyt. Inkább arra ösztönöz, hogy az erősségeinkre építve alakítsunk ki olyan belső erőforrásokat, amelyek a nehéz időkben is megtartanak bennünket. A fókusz a gyógyításról a fejlődésre és a megelőzésre helyeződött át, megnyitva az utat egy teljesebb élet felé.
A jóllét nem egy célállomás, hanem egy folyamatosan fenntartott állapot, amelyet tudatos cselekvéssel építünk fel.
A jóllét elmélete és a boldogság újradefiniálása
Kezdetben Seligman a boldogságot tartotta a legfőbb kategóriának, de később rájött, hogy ez a fogalom túlságosan elhasznált és pontatlan. A boldogságot sokan a pillanatnyi vidámsággal vagy a hedonista élvezetekkel azonosítják, ami félrevezető lehet a hosszú távú tervezésnél. Ezért alkotta meg a „jóllét” (well-being) fogalmát, amely sokkal összetettebb és mélyebb jelentéssel bír.
A jóllét nem csupán egy érzelem, hanem egy választott életmód és szemlélet, amelyben aktívan részt veszünk. A PERMA modell azért született meg, hogy lebontsa ezt az elvont fogalmat jól értelmezhető és fejleszthető egységekre. Minden egyes elem hozzájárul ahhoz, hogy ne csak túléljük a napokat, hanem valóban jól érezzük magunkat a bőrünkben.
Ez a megközelítés segít elkerülni azt a csapdát, hogy csak egyetlen forrásból – például a karrierből vagy a párkapcsolatból – várjuk a megváltást. Ha megértjük a modell egyes elemeit, láthatjuk, hol vannak hiányosságaink, és hol érdemes több energiát befektetnünk. A kiegyensúlyozott élethez mind az öt pillér stabilitására szükség van, még ha különböző mértékben is.
Pozitív érzelmek mint a fejlődés hajtóereje
A pozitív érzelmek jelentik a PERMA modell első pillérét, de fontos látni, hogy itt többről van szó, mint egyszerű jókedvről. Ide tartozik a hála, a remény, az ihletettség, a kíváncsiság és a nyugalom is. Ezek az érzelmek nemcsak kellemesek, hanem tágítják a gondolkodásunkat és építik a pszichológiai tartalékainkat.
Barbara Fredrickson kutatásai igazolták, hogy a pozitív érzések „kiterjesztik és építik” az elménket. Amikor jól érezzük magunkat, kreatívabbak vagyunk, könnyebben oldunk meg problémákat és nyitottabbak leszünk mások felé. Ezzel szemben a negatív érzelmek beszűkítik a figyelmünket, ami hasznos lehet veszélyhelyzetben, de akadályoz a mindennapi boldogulásban.
A pozitív érzelmek megélése tanulható folyamat, amely nem a külső körülményektől, hanem a figyelmünk irányításától függ. Ha megtanuljuk észrevenni az apró örömöket, vagy tudatosan gyakoroljuk a hálát, az agyunk huzalozása fokozatosan megváltozik. Ez a belső derű alapozza meg a rugalmasságot, ami segít átvészelni a későbbi kudarcokat is.
Sokan esnek abba a hibába, hogy várják a boldog pillanatokat, ahelyett, hogy aktívan tennének értük. Az érzelmi jóllét nem a szerencse műve, hanem a tudatos jelenlét és az önismeret eredménye. Ha felismerjük, mi okoz számunkra valódi örömöt, képessé válunk arra, hogy ezeket az élményeket beépítsük a napi rutinunkba.
Az elköteleződés és a flow élménye
A második pillér az elköteleződés, amely szorosan kapcsolódik a Csíkszentmihályi Mihály által leírt flow állapothoz. Ez az a pillanat, amikor annyira elmerülünk egy tevékenységben, hogy megszűnik az időérzékünk és az önreflexiónk. Ilyenkor nem „boldognak” érezzük magunkat, mert az énünk háttérbe szorul, hanem teljesen eggyé válunk a cselekvéssel.
Az elköteleződéshez olyan tevékenységekre van szükség, amelyek kihívást jelentenek, de megfelelnek a képességeinknek. Ha a feladat túl könnyű, elunhatjuk magunkat, ha pedig túl nehéz, szorongani kezdünk. Az optimális egyensúly megtalálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy rendszeresen átélhessük az áramlatélményt a munkánkban vagy a hobbinkban.
Amikor flow-ban vagyunk, az agyunk a leghatékonyabb üzemmódban működik, és ez az állapot mély elégedettséggel tölt el bennünket az esemény után. Nem az eredmény, hanem maga a folyamat válik jutalmazóvá, ami belső motivációt ad a folytatáshoz. Az elköteleződés segít abban, hogy értelmet és struktúrát adjunk a mindennapjainknak.
Sajnos a modern világ figyelemelterelő eszközei gyakran megakadályozzák, hogy mélyen elmerüljünk valamiben. A folyamatos értesítések és a multitasking szétforgácsolják a figyelmünket, így megfosztanak minket az elköteleződés örömétől. A fókuszált figyelem visszaszerzése az egyik legnagyobb lépés, amit a saját jóllétünkért tehetünk.
| Az összetevő neve | Rövid leírás | Miért fontos? |
|---|---|---|
| Pozitív érzelmek (P) | Öröm, hála, nyugalom megélése. | Növeli a kreativitást és a pszichés rugalmasságot. |
| Elköteleződés (E) | Teljes elmerülés egy tevékenységben (Flow). | Segíti a képességek kibontakoztatását és a koncentrációt. |
| Kapcsolatok (R) | Mély, támogató emberi kötelékek. | Alapvető biológiai és érzelmi szükségletünk. |
| Értelem (M) | Valami nálunk nagyobb szolgálata. | Hosszú távú motivációt és célt ad az életnek. |
| Teljesítmény (A) | Célok kitűzése és elérése. | Építi az önbizalmat és az önértékelést. |
Emberi kapcsolatok mint a boldogság tartóoszlopai
Az ember társas lény, és a kapcsolatok minősége talán a legerősebb előrejelzője a hosszú távú elégedettségnek. Seligman hangsúlyozza, hogy nagyon kevés olyan pozitív esemény történik az életünkben, amely ne kötődne valamilyen módon más emberekhez. A magány és az elszigeteltség ezzel szemben súlyos egészségügyi kockázatokat rejt magában.
Nem a közösségi médiában mért követők száma számít, hanem a mély, bizalmas kötelékek megléte. Azok az emberek, akiknek van kire támaszkodniuk a bajban, és van kivel megosztaniuk az örömüket, bizonyítottan boldogabbak és tovább élnek. A támogató környezet érzelmi biztonságot nyújt, amely lehetővé teszi a kockázatvállalást és a fejlődést.
A kapcsolatok ápolása energiát és odafigyelést igényel, ami a rohanó világban gyakran háttérbe szorul. Fontos megtanulni az aktív-konstruktív válaszadást, amikor szívből örülünk mások sikereinek, ahelyett, hogy közönyösek lennénk. Ez a fajta odafordulás megerősíti a bizalmat és mélyíti az intimitást a felek között.
A kapcsolataink tükröt tartanak elénk, és segítenek abban, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A szeretet adása és elfogadása egy olyan körforgás, amely alapvetően határozza meg a mentális egészségünket. Érdemes tudatosan időt szánni azokra a találkozásokra, amelyek töltenek bennünket, és minimalizálni a romboló hatású interakciókat.
Az élet értelme és a transzcendencia keresése
Az értelem (meaning) pillére arról szól, hogy tartozunk valamihez, ami nagyobb nálunk, és szolgáljuk azt. Ez lehet a család, egy vallás, egy társadalmi ügy, vagy akár a művészet is. Az értelem nélküli élet gyakran üresnek tűnik, még akkor is, ha minden más szükségletünk ki van elégítve.
Viktor Frankl, a logoterápia megalapítója már korábban rámutatott, hogy az ember legfőbb törekvése az értelem keresése. Seligman modelljében ez az összetevő adja meg az életünk „miértjét”, ami segít elviselni a nehézségeket is. Aki tudja, miért él, az szinte bármilyen „hogyan”-t képes elviselni és feldolgozni.
Az értelem megtalálása gyakran az önzetlenségen és a segítésen keresztül valósul meg. Amikor másokért teszünk valamit, olyan elégedettséget élünk át, amelyet semmilyen anyagi javak nem képesek pótolni. Ez a fajta boldogság tartósabb, mint a pillanatnyi élvezetek, mert egy mélyebb belső értékrendhez kapcsolódik.
Sokan keresik az életük értelmét nagy, sorsfordító eseményekben, pedig az gyakran a hétköznapi cselekedetekben rejlik. Egy jól elvégzett munka, a gyermekeink nevelése vagy a közösségünk támogatása mind-mind értelmet adhat a létezésünknek. A lényeg, hogy felismerjük: a jelenlétünk számít valahol és valakinek.
Az értelem az a híd, amely összeköti a személyes vágyainkat a világ szükségleteivel.
A teljesítmény és a siker szerepe a kiteljesedésben
A teljesítmény (accomplishment) az ötödik elem, amely az öncélú sikerélményt és a fejlődés iránti vágyat jelenti. Fontos tisztázni, hogy Seligman itt nem a kényszeres munkamániáról vagy a másokkal való állandó versengésről beszél. Sokkal inkább arról a belső késztetésről, hogy célokat tűzzünk ki és azokat elérjük, pusztán a megvalósítás öröméért.
Az önhatékonyság érzése – vagyis az a hit, hogy képesek vagyunk befolyásolni az eseményeket és eredményeket elérni – alapvető az egészséges önértékeléshez. A sikerélmények megerősítenek minket abban, hogy kompetensek vagyunk, és van helyünk a világban. Ez a pillér motivál minket a tanulásra, az új készségek elsajátítására és a kitartásra.
A teljesítmény hajszolása akkor válik egészségessé, ha az belső értékeken alapul, nem pedig külső elvárásokon. Ha élvezzük a folyamatot és büszkék vagyunk az elért eredményekre, az növeli a jóllétünket. A kis győzelmek ünneplése ugyanolyan lényeges, mint a nagy mérföldkövek elérése, hiszen ezek tartják fenn a lendületünket.
Az elszántság (grit) fogalma szorosan kapcsolódik ide: ez a szenvedély és a kitartás kombinációja a hosszú távú célok érdekében. Akik rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, nem adják fel az első akadálynál, és végül átélik a célba érés örömét. A teljesítmény tehát nem csak a végeredményről szól, hanem az útról is, amelyen jobbá válunk.
A karaktererősségek és a PERMA kapcsolata
Seligman kutatásai során rájött, hogy a PERMA modell elemeit leghatékonyabban a karaktererősségeink használatával erősíthetjük meg. Christopher Petersonnal közösen azonosítottak 24 olyan pozitív emberi tulajdonságot, amelyek minden kultúrában értékesnek számítanak. Ezek közé tartozik például a bátorság, a kedvesség, a humor, a vezetés vagy az igazságosság.
Minden ember rendelkezik néhány úgynevezett „aláíró erősséggel”, amelyek használata természetesnek tűnik és energiával tölt el. Ha a munkánkban vagy a magánéletünkben ezekre az erősségekre alapozunk, sokkal könnyebben érjük el a flow állapotát és a sikereket. Az erősségeink ismerete segít abban, hogy hitelesebb és elégedettebb életet éljünk.
Ahelyett, hogy a gyengeségeink kijavítására pazarolnánk minden energiánkat, érdemesebb a meglévő értékeinket csiszolni. Ez nem jelenti a hibák figyelmen kívül hagyását, de a fejlődés motorja a pozitív alapokra való építkezés lesz. Amikor az erősségeinket használjuk, úgy érezzük, valóban önmagunk vagyunk, ami alapvető a mentális egészséghez.
Az erősségek tudatosítása növeli az önbizalmat és segít a nehéz helyzetek kezelésében is. Ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, bátrabban vágunk bele új feladatokba és hatékonyabban kezeljük a stresszt. A karaktererősségek gyakorlása folyamatosan táplálja a jóllét mind az öt pillérét.
Hogyan ültessük át a modellt a mindennapokba?
A PERMA modell egyik legnagyobb előnye, hogy konkrét gyakorlatokkal fejleszthető. Az egyik legismertebb módszer a „három áldás” gyakorlata, amely során minden este leírjuk három olyan dolgot, ami jól sikerült aznap. Ez a technika átprogramozza az agyat, hogy a negatívumok helyett a pozitívumokat keresse a környezetében.
A hála kifejezése mások felé szintén erőteljes eszköz a kapcsolatok és a pozitív érzelmek mélyítésére. Egy „hálalevél” megírása és személyes felolvasása olyan érzelmi töltetet adhat, amely hónapokig érezteti hatását mindkét félnél. Ezek az apró, de tudatos lépések összeadódnak, és jelentős változást hoznak az életminőségben.
Az elköteleződés növelése érdekében érdemes azonosítani azokat a tevékenységeket, amelyekben elveszítjük az időérzékünket, és több teret engedni nekik. Lehet ez egy hobbi, a sport vagy a kertészkedés – a lényeg a rendszeresség. A tudatos tervezés segít abban, hogy a jóllét ne csak véletlenszerű esemény legyen, hanem az életünk szerves része.
Végezetül, keressünk lehetőségeket arra, hogy segítsünk másoknak, legyen szó önkéntességről vagy egy kedves gesztusról a szomszéd felé. Az értelem és a kapcsolatok pillére ilyenkor egyszerre erősödik, ami azonnali visszacsatolást ad a lelkünknek. A boldogság nem egy távoli cél, hanem a mindennapi döntéseink és cselekedeteink összessége.
A virágzás állapota mint életcél
Seligman a „virágzás” (flourishing) kifejezést használja arra az állapotra, amikor az egyén mind az öt területen jól teljesít. Ez nem egy statikus pont, hanem egy dinamikus egyensúly, amely rugalmasságot és folyamatos tanulást igényel. A virágzó ember nem mentes a problémáktól, de rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel hatékonyan megküzd velük.
A virágzás ellentéte a fásultság (languishing), amikor nem vagyunk betegek, de nem is érezzük magunkat élettel telinek. Ebben az állapotban az ember csak vegetál, és hiányzik belőle a lelkesedés és a célirányosság. A PERMA modell segít kilépni ebből a szürke zónából és elindulni a kiteljesedés felé.
A társadalmi szintű jóllét mérésekor is egyre gyakrabban alkalmazzák ezeket a szempontokat a GDP mellett. Egy ország sikere nem csak a gazdasági mutatókon múlik, hanem azon is, hogy polgárai mennyire élnek értelmes és boldog életet. Az egyéni virágzás így válik közösségi értékké, amely az egész társadalmat felemeli.
A fejlődés útján fontos a türelem és az önegyüttérzés, hiszen senki sem képes minden pillanatban a csúcson lenni. A modell ismerete abban segít, hogy ha elbillen az egyensúly, tudjuk, melyik területen kell beavatkoznunk. A tudatosság az első lépés a változás felé, amely elvezet egy gazdagabb és mélyebb létezéshez.
A reziliencia és a pozitív szemlélet kapcsolata
A reziliencia, vagyis a lelki állóképesség, szorosan összefügg a Seligman-féle jólléttel. Azok az emberek, akik tudatosan építik a PERMA pilléreit, sokkal gyorsabban lábalnak ki a krízisekből és a veszteségekből. A pozitív érzelmek és a támogató kapcsolatok védőhálót alkotnak, amely megóv a tartós kétségbeeséstől.
A reziliencia nem azt jelenti, hogy nem érezünk fájdalmat vagy szomorúságot, hanem azt, hogy képesek vagyunk ezekkel együtt is továbbmenni. A tanulmányok szerint a optimista magyarázó stílussal rendelkező egyének a kudarcokat ideiglenesnek és konkrétnak látják. Ez a szemléletmód megakadályozza, hogy a negatív események az egész identitásunkat és jövőképünket romba döntsék.
A lelki rugalmasság fejleszthető a „katasztrofizálás” elkerülésével és a reális önvizsgálattal. Ha felismerjük a gondolkodási hibáinkat, képessé válunk objektívebben szemlélni a nehézségeket. Ez a mentális fegyelem elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon is megőrizzük a jóllétünket a bizonytalan világban.
A reziliencia növelése érdekében érdemes olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek segítenek megőrizni a kontroll érzését a nehéz időkben is. A kis lépésekben történő haladás és a korábbi sikereink felidézése erőt adhat a folytatáshoz. A boldogság nem a nehézségek hiánya, hanem a képesség, hogy úrrá legyünk rajtuk.
A munkahelyi jóllét és a PERMA modell alkalmazása
A modern munkakörnyezetben a kiégés és a stressz népbetegséggé vált, ezért a vállalatoknak is elemi érdekük a PERMA modell alkalmazása. Egy olyan munkahely, ahol elismerik a teljesítményt és támogatják a jó kapcsolatokat, sokkal produktívabb és innovatívabb. Az elkötelezett munkavállalók nemcsak jobban dolgoznak, hanem kevesebbet is betegeskednek.
A vezetőknek kulcsszerepük van abban, hogy teret adjanak az értelemnek és a fejlődésnek a munkatársak számára. Ha a dolgozók látják munkájuk társadalmi hasznát vagy nagyobb célját, lojálisabbak és motiváltabbak lesznek. A pozitív visszajelzések kultúrája és az erősségeken alapuló feladatkiosztás alapvetően változtatja meg a szervezeti légkört.
A munkahelyi jóllét nem csupán gyümölcskosarakról és babzsákfotelekről szól, hanem a pszichológiai biztonságról. Ahol az emberek mernek hibázni és kérdezni, ott kialakul a bizalom, ami a kapcsolatok pillérének alapja. Az ilyen környezetben a flow élménye is gyakrabban fordul elő, ami növeli az egyéni és szervezeti teljesítményt.
Egyéni szinten is sokat tehetünk a munkahelyi jóllétünkért, ha tudatosan keressük a kapcsolódási pontokat és a fejlődési lehetőségeket. A munka és a magánélet egyensúlya helyett érdemesebb az életünk egészének integrálására törekedni. Ha a munkánkban is megéljük a PERMA elemeit, az egész életünk minősége javulni fog.
A munka nem csupán a megélhetés eszköze, hanem a tehetségünk és az értékteremtésünk színtere is lehet.
A digitális kor kihívásai és a mentális egyensúly
A mai világban a technológia egyszerre segíti és nehezíti a jóllétünk fenntartását. Míg az online eszközökkel könnyebben tarthatjuk a kapcsolatot, a folyamatos összehasonlítás a közösségi médiában alááshatja az önértékelésünket. A virtuális interakciók gyakran csak a kapcsolatok felszínét érintik, elmaradva a valódi mélységtől és intimitástól.
A figyelemgazdaság korában az elköteleződés (flow) átélése is nehezebbé vált a szüntelen ingeráradat miatt. Az agyunk folyamatosan dopaminlöketekre vár az újabb értesítésektől, ami megakadályozza a mély koncentrációt. A digitális méregtelenítés és a tudatos eszközhasználat ezért nélkülözhetetlenné vált a mentális higiénia szempontjából.
Az értelem keresése is új formákat ölt a digitális térben, ahol mindenki próbálja megalkotni a saját tökéletes narratíváját. Fontos azonban különbséget tenni a látszat és a valóság között, és a valódi értékek mentén élni az életünket. A digitális világot eszközként kell használnunk a jóllétünk építéséhez, nem pedig engedni, hogy az uralja a figyelmünket.
A tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlása segíthet visszaszerezni az irányítást a figyelmünk felett és újra kapcsolódni a jelen pillanathoz. Ha megtanuljuk kikapcsolni a zajt, jobban meghalljuk a saját belső hangunkat és igényeinket. A technológia és az emberi természet közötti egyensúly megtalálása a modern kor egyik legnagyobb kihívása.
Az önismeret és az érzelmi intelligencia fontossága
A PERMA modell sikeres alkalmazásához elengedhetetlen a mély önismeret és a fejlett érzelmi intelligencia. Tudnunk kell azonosítani a saját érzéseinket, és megérteni, mi mozgat bennünket a mélyben. Aki nem ismeri a saját belső működését, az csak sodródik az eseményekkel, ahelyett, hogy tudatosan irányítaná az életét.
Az érzelmi intelligencia segít a kapcsolatok ápolásában is, hiszen az empátia révén jobban megértjük mások szükségleteit. A konfliktusok kezelése és a határok meghúzása mind olyan készségek, amelyek közvetlenül hatnak a jóllétünkre. Az önreflexió lehetővé teszi, hogy tanuljunk a hibáinkból és folyamatosan fejlődjünk.
Az önismereti munka során gyakran szembesülünk olyan gátakkal, amelyek megakadályozzák a virágzást. Ezek lehetnek gyermekkori sémák, korlátozó hiedelmek vagy a kudarctól való félelem. Ezeknek a mintáknak a feloldása felszabadítja azt az energiát, amelyet a kiteljesedésre fordíthatunk.
A belső munka soha nem ér véget, hiszen az élet különböző szakaszaiban más-más pillérek kerülnek előtérbe. Fiatalon talán a teljesítmény és az elköteleződés dominál, míg később az értelem és a kapcsolatok fontossága nőhet meg. Az önmagunkra való hangolódás segít abban, hogy mindig a megfelelő irányba tegyük a következő lépést.
Hogyan tartsuk fenn a változást hosszú távon?
Sokan lelkesen vágnak bele az életmódváltásba, de a lendület gyakran alábbhagy az első nehézségek után. A tartós változás kulcsa a kis, fenntartható szokások kialakítása, amelyek beépülnek a napi rutinba. Nem kell egyszerre mind az öt pillért megreformálni, elég, ha egy-egy apró lépést teszünk minden nap.
A környezetünk tudatos alakítása is sokat segít abban, hogy hűek maradjunk a céljainkhoz. Ha olyan emberekkel vesszük körül magunkat, akik szintén a fejlődésre törekednek, az kölcsönösen inspirál bennünket. A támogató közösség ereje átlendíthet a holtpontokon és emlékeztet az értékeinkre.
Az önvizsgálat és a rendszeres értékelés segít nyomon követni a haladásunkat és korrigálni az irányt. Érdemes időnként végigmenni a PERMA elemein, és egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelni, mennyire vagyunk elégedettek az egyes területekkel. Ez a „jóllét-leltár” rámutat arra, hol van szükségünk több odafigyelésre.
A boldogság nem egy állandó és statikus végcél, hanem egy dinamikus folyamat, amely odafigyelést és gondozást igényel. Ahogy a testünknek szüksége van táplálékra és mozgásra, úgy a lelkünket is táplálnunk kell pozitív élményekkel és értelmes célokkal. A tudatos életvezetés nem teher, hanem a legnagyobb ajándék, amit önmagunknak adhatunk.
Végül érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a jóllét nem a tökéletességről szól, hanem a hitelességről és a jelenlétről. A tökéletlenségeink elfogadása és a kudarcokból való tanulás ugyanúgy része a virágzásnak, mint a sikerek. Seligman modellje egy iránytű, amely segít eligazodni az élet sűrűjében, de az utat nekünk kell bejárnunk, lépésről lépésre.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
