A divergens gondolkodás, más néven kreatív gondolkodás, kulcsfontosságú a gyermekkorban. Ez a gondolkodási mód lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy több lehetséges megoldást találjanak egy problémára, szemben a konvergens gondolkodással, ami egyetlen helyes válaszra fókuszál.
A divergens gondolkodás fejlesztése elősegíti a rugalmasságot és az új ötletek generálását. A gyerekek, akik képesek divergens módon gondolkodni, jobban tudnak alkalmazkodni a változó helyzetekhez, és innovatív megoldásokat találni a kihívásokra.
A divergens gondolkás nem csak a művészetekben fontos, hanem a tudományokban, a mérnöki területen és a mindennapi életben is.
Ahelyett, hogy a megszokott sémákban gondolkodnának, a divergens gondolkodásra ösztönzött gyerekek új szemszögből közelíthetik meg a problémákat. Ez a képesség elengedhetetlen a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez is, hiszen a gyerekek megtanulják megkérdőjelezni a meglévő tudást és alternatívákat keresni.
A divergens gondolkás fejlesztésére számos módszer létezik, például a brainstorming, a szerepjáték, a művészeti tevékenységek és a problémamegoldó játékok. Ezek a tevékenységek nemcsak szórakoztatóak, hanem serkentik a kreativitást és a kísérletezést is.
A divergens gondolkodás fejlesztése nem azt jelenti, hogy a gyerekeknek mindenáron eredetinek kell lenniük. Sokkal inkább arról szól, hogy bátorítsuk őket a kérdések feltevésére, a hibák elkövetésére és a tanulásra ezekből. A biztonságos és támogató környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek merjenek kísérletezni és kreatív megoldásokat keresni.
A divergens gondolkodás definíciója és jellemzői
A divergens gondolkodás a kreativitás egyik kulcsfontosságú eleme, amely különösen fontos a gyermekkorban. Ez a fajta gondolkodásmód ahelyett, hogy egyetlen, helyes válaszra törekedne, a lehetséges megoldások sokféleségét hangsúlyozza. A gyerekek, akik divergens gondolkodásra képesek, könnyebben találnak ki új ötleteket, és képesek más szemszögből is megvizsgálni egy problémát.
Jellemzői közé tartozik a folyékonyság, ami az ötletek nagy számának generálására való képességet jelenti. Minél több ötletet tud egy gyermek felvetni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valami igazán eredeti és innovatív születik. A rugalmasság a gondolkodás másik fontos aspektusa, ami azt jelenti, hogy a gyermek képes különböző kategóriákba sorolni az ötleteit, és könnyen váltani a különböző megközelítések között.
Az eredetiség a divergens gondolkodás egyik legértékesebb tulajdonsága. Az eredeti ötletek nem csupán újak, hanem meglepőek és váratlanok is. A gyermekek, akik eredeti ötletekkel állnak elő, gyakran képesek a megszokottól eltérő megoldásokat kínálni a problémákra. Végül, a kidolgozottság a gondolatok részletes kidolgozására való képességet jelenti. Ez azt jelenti, hogy a gyermek nem csak egy ötlettel áll elő, hanem képes azt továbbfejleszteni, pontosítani és részletezni.
A divergens gondolkodás nem csupán egy készség, hanem egy szemléletmód, amely lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kreatívan és innovatívan közelítsenek meg a világot.
A divergens gondolkodás fejleszthető és ösztönözhető a gyermekkorban. A szülők és a pedagógusok sokat tehetnek azért, hogy a gyermekek bátran merjenek új ötleteket felvetni, és ne féljenek a hibáktól. A kreatív játékok, a brainstorming gyakorlatok és a nyitott kérdések mind hozzájárulhatnak a divergens gondolkodás fejlesztéséhez.
A divergens gondolkodás és a kreativitás kapcsolata
A divergens gondolkodás a kreativitás alapvető eleme gyermekkorban. Ez a gondolkodási mód ahelyett, hogy egyetlen helyes válaszra törekedne, számos lehetséges megoldást generál egy adott problémára. A gyermekek, akik jól teljesítenek a divergens gondolkodásban, gyakran találnak ki szokatlan, eredeti ötleteket.
A kreativitás fejlesztése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a gyermekeket bátorítsuk a kérdések feltevésére, a kísérletezésre és a hibázásra. Ahelyett, hogy a helyes válaszokat hangsúlyoznánk, inkább az ötletek sokféleségét és az eredetiséget kell értékelnünk.
A divergens gondolkodás nem csupán a művészetekhez kapcsolódik, hanem a problémamegoldáshoz, a tudományos felfedezésekhez és a mindennapi élethez is.
A divergens gondolkodás fejlesztésének számos módja van:
- Brainstorming: Ösztönözni a gyermekeket, hogy minél több ötletet generáljanak, anélkül, hogy azokat azonnal bírálnánk.
- Szerepjáték: Különböző helyzetekbe helyezve a gyermekeket, hogy kreatív megoldásokat találjanak ki.
- Művészeti tevékenységek: Festés, rajzolás, szobrászat, amelyek lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy kifejezzék magukat és kísérletezzenek különböző anyagokkal.
A játék kiemelkedő szerepet játszik a divergens gondolkodás fejlesztésében. A játék során a gyermekek szabadon kísérletezhetnek, fantáziálhatnak és új dolgokat fedezhetnek fel.
Fontos, hogy a gyermekek biztonságos és támogató környezetben érezzék magukat, ahol nem félnek a hibázástól. A kritika helyett a bátorítás és a pozitív visszajelzés segíti a gyermekeket abban, hogy fejlesszék a kreativitásukat és a divergens gondolkodásukat.
A divergens gondolkodás fejlődésének szakaszai gyermekkorban
A divergens gondolkodás, vagyis a kreatív problémamegoldás és az eredeti ötletek generálása, kulcsfontosságú készség a gyermekkorban. Fejlődése nem egyenes vonalú, hanem inkább szakaszokban zajlik, melyeket különböző tényezők befolyásolnak.
A korai gyermekkorban (2-5 éves kor) a divergens gondolkodás leginkább a játékban és a fantáziálásban nyilvánul meg. A gyerekek ebben az időszakban még nem korlátozzák magukat a valóság határai közé, és könnyedén alkotnak új, szokatlan kapcsolatokat. A „mi lenne, ha…” kérdések gyakoriak, és a válaszok tele vannak kreativitással. A rajzok, a szerepjátékok és a történetmesélés mind kiváló lehetőségek a divergens gondolkodás fejlesztésére.
Az iskoláskor elején (6-8 éves kor) a gyermekek kezdenek szembesülni a szabályokkal és a konvenciókkal. Ez a folyamat néha gátolja a kreativitást, de ugyanakkor lehetőséget is teremt a strukturáltabb gondolkodásra. A divergens gondolkodás ebben a szakaszban leginkább a tanórákon, a projektekben és a csoportmunkában figyelhető meg. A csoportos brainstorming különösen hatékony lehet, mivel a gyerekek egymást inspirálva generálhatnak új ötleteket.
A középső iskoláskorban (9-12 éves kor) a gyermekek egyre jobban képesek a kritikus gondolkodásra és az önálló problémamegoldásra. A divergens gondolkodás ebben a szakaszban már komplexebb formákat ölthet, például a feltalálásban, a művészetekben és a tudományos kísérletekben.
A serdülőkorban (13 éves kortól) a divergens gondolkodás tovább finomodik. A fiatalok képesek elvont fogalmakban gondolkodni, és összetett problémákat megoldani. A kreativitás ebben a szakaszban gyakran a művészetekben, a zenében, az irodalomban és a technológiában nyilvánul meg. A peer pressure ebben a korban is hatással lehet a divergens gondolkodásra, de a támogató környezet segíthet a fiataloknak abban, hogy kifejezzék egyedi ötleteiket és nézeteiket.
A divergens gondolkás fejlesztése gyermekkorban számos módon történhet:
- Kreatív játékok biztosítása (építőkockák, festékek, gyurmák)
- Problémamegoldó feladatok adása
- Kérdések feltevése, melyek többféle választ generálnak
- A hibázás elfogadása, mint a tanulási folyamat része
- Kreatív környezet biztosítása (művészeti foglalkozások, múzeumlátogatások)
A környezet szerepe a divergens gondolkodás fejlesztésében
A divergens gondolkodás, azaz a kreatív problémamegoldás és az új ötletek generálása, már gyermekkorban megalapozható. A környezet, amelyben egy gyermek felnő, kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Egy támogató, inspiráló környezet elősegíti, míg egy korlátozó, kritikus környezet gátolhatja a divergens gondolkodás fejlődését.
A játék kiemelten fontos. A szabad, irányítás nélküli játék során a gyermekek kísérletezhetnek, felfedezhetnek, hibázhatnak és új megoldásokat találhatnak. A játék során a képzelet szárnyra kel, és a gyermekek a valóság korlátai nélkül alkothatnak. Ezáltal fejlődik a kreativitásuk és a problémamegoldó képességük. A játékanyagok is lényegesek. Minél sokoldalúbbak és kevésbé meghatározottak ezek, annál inkább ösztönzik a divergens gondolkodást. Például egy kartondoboz sokkal több lehetőséget rejt, mint egy előre megtervezett játékvár.
A szülői és pedagógusi hozzáállás szintén meghatározó. A kritika helyett a bátorítás, a hibák elfogadása, a kérdések feltevése és a válaszok iránti érdeklődés mind-mind segítik a divergens gondolkodás fejlődését. A „jó” és „rossz” válaszok helyett a különböző perspektívák elismerése és a kreatív megoldások értékelése ösztönzi a gyermekeket arra, hogy merjenek eltérően gondolkodni.
A környezetnek teret kell adnia a kísérletezésnek és a hibázásnak. A félelem a hibázástól gátolja a kreativitást.
A szociális interakciók is fontosak. A más gyerekekkel való játék és együttműködés során a gyermekek különböző nézőpontokkal találkoznak, ami serkenti a kreatív gondolkodást. A viták, a kompromisszumok és a közös problémamegoldás során a gyermekek megtanulják, hogyan kell új ötleteket generálni és azokat másokkal megosztani.
Példák a divergens gondolkodást fejlesztő környezeti tényezőkre:
- Kreatív tevékenységek: rajzolás, festés, zene, tánc, színjátszás
- Problémamegoldó játékok: kirakók, építőkockák, társasjátékok
- Kérdezősködés és a válaszok iránti érdeklődés
- Bátorítás a kísérletezésre és a hibázásra
- Különböző perspektívák elismerése
A divergens gondolkodás fejlesztése nem csupán a kreatív tevékenységekre korlátozódik. A mindennapi élethelyzetek is kiváló alkalmat teremtenek a kreatív problémamegoldásra. Például, ha egy gyermeknek nehézségei adódnak egy játék során, ahelyett, hogy azonnal segítséget nyújtanánk, bátorítsuk arra, hogy maga találjon megoldást. Ezzel fejlesztjük a problémamegoldó képességét és az önállóságát.
A természeti környezet is inspiráló lehet. A természetben a gyermekek felfedezhetik a világ sokszínűségét, és új ötleteket meríthetnek a természetes formákból és folyamatokból. A természetben való játék fejleszti a képzelőerőt és a kreativitást.
A játék és a divergens gondolkodás összefüggései
A játék kulcsfontosságú szerepet játszik a divergens gondolkodás fejlesztésében gyermekkorban. A szabad játék, ahol a gyerekek maguk találják ki a szabályokat és a forgatókönyveket, különösen kedvező a kreativitás kibontakozásához. Ebben a környezetben nincsenek előre meghatározott válaszok, így a gyerekeknek különböző megoldásokat kell keresniük a felmerülő problémákra.
A szerepjátékok során a gyerekek más bőrébe bújva, új perspektívákból szemlélhetik a világot. Ezáltal fejlődik a képzelőerejük és a problémamegoldó képességük. A kreatív játékok, mint például a rajzolás, festés, gyurmázás és építőkockázás, szintén ösztönzik a divergens gondolkodást, hiszen a gyerekeknek lehetőségük van arra, hogy egyedi és eredeti alkotásokat hozzanak létre.
A játék nem csupán szórakozás, hanem a tanulás és a fejlődés egyik legfontosabb eszköze a gyermek számára.
A strukturált játékok is hozzájárulhatnak a divergens gondolkodáshoz, amennyiben a szabályok nem korlátozzák túlságosan a gyerekek kreativitását. Például egy logikai játék, amely többféle megoldást kínál, serkentheti a gyerekeket arra, hogy különböző stratégiákat próbáljanak ki. A játék közben a gyerekek megtanulják, hogy a hibákból is lehet tanulni, és hogy a kudarc nem a világ vége, hanem egy lehetőség a fejlődésre.
A játék során szerzett tapasztalatok hozzájárulnak a rugalmas gondolkodás kialakulásához, ami elengedhetetlen a sikeres problémamegoldáshoz és az innovációhoz a későbbi életkorban.
A divergens gondolkodást gátló tényezők gyermekkorban
A divergens gondolkás, azaz a kreatív problémamegoldás és az új ötletek generálása elengedhetetlen a sikeres felnőttkorhoz. Sajnos számos tényező gátolhatja ennek a képességnek a fejlődését gyermekkorban.
Az egyik legjelentősebb gátló tényező a túlzottan strukturált környezet. Ha a gyerekek minden percét megszervezik, kevés idő marad a szabad játékra és a felfedezésre, ami pedig a kreativitás alapja.
A szigorú szabályok és a hibáktól való félelem szintén negatívan befolyásolja a divergens gondolkást. Ha a gyerekek attól tartanak, hogy hibáznak, kevésbé mernek kockáztatni és új dolgokat kipróbálni.
A kreativitás virágzásához biztonságos környezetre van szükség, ahol a hibázás nem büntetés, hanem a tanulás része.
A versenyközpontú oktatási rendszer is akadályozhatja a divergens gondolkást. Ahol a hangsúly a helyes válaszokon és a jó eredményeken van, ott a gyerekek kevésbé mernek eltérő megoldásokat keresni.
A kevés pozitív megerősítés is problémát jelenthet. Ha a gyerekek nem kapnak elég elismerést az ötleteikért és a kreatív próbálkozásaikért, elveszíthetik a motivációjukat.
Végül, a korlátozott hozzáférés a különböző tapasztalatokhoz, mint például a művészetekhez, a természethez vagy a különböző kultúrákhoz, szintén szűkítheti a gyerekek látókörét és gátolhatja a kreatív gondolkodásukat. A sokféle inger és a különböző perspektívák ismerete elengedhetetlen a divergens gondolkás fejlődéséhez.
A divergens gondolkás fejlesztésének módszerei az óvodában és iskolában
A divergens gondolkás fejlesztése kulcsfontosságú a gyermekek kreativitásának és problémamegoldó képességének kibontakoztatásához. Az óvodában és iskolában számos módszer áll rendelkezésre, amelyekkel ösztönözhetjük a gyermekeket a megszokottól eltérő gondolkodásra.
Az egyik leghatékonyabb módszer a nyitott kérdések feltevése. Ahelyett, hogy konkrét válaszokat várnánk, hagyjuk, hogy a gyermekek maguk fedezzék fel a lehetőségeket. Például ahelyett, hogy megkérdeznénk: „Milyen színű az alma?”, kérdezzük meg: „Mit tudsz mondani az almáról?” Ez ösztönzi a gyermekeket a részletek megfigyelésére és a különböző szempontok figyelembevételére.
A divergens gondolkás fejlesztése nem csak a kreativitásról szól, hanem a rugalmas gondolkodásról és a problémamegoldó képességről is.
A brainstorming egy másik népszerű technika. Bátorítsuk a gyermekeket, hogy minél több ötletet osszanak meg egy adott témával kapcsolatban, anélkül, hogy azokat azonnal értékelnénk. A cél a mennyiség, nem a minőség. Később a sok ötlet közül kiválaszthatjuk a legígéretesebbeket.
A szerepjátékok kiválóan alkalmasak a divergens gondolkás fejlesztésére. A gyermekek beleélhetik magukat különböző szerepekbe, és elképzelhetik, hogyan oldanák meg a problémákat az adott karakter szemszögéből. Ez segít nekik a különböző perspektívák megértésében és a kreatív megoldások kidolgozásában.
A képzőművészeti tevékenységek, mint a festés, rajzolás, modellezés, szintén fontos szerepet játszanak a divergens gondolkás fejlesztésében. Hagyjuk, hogy a gyermekek szabadon alkossanak, és ne korlátozzuk őket a hagyományos formákhoz és színekhez. A lényeg, hogy kifejezhessék magukat, és kísérletezzenek a különböző technikákkal.
Íme néhány konkrét példa, hogyan integrálhatjuk a divergens gondolkást a tanításba:
- Mesék átírása: Kérjük meg a gyermekeket, hogy találjanak ki új befejezést egy ismert meséhez.
- Találmányok tervezése: Adjunk a gyermekeknek egy problémát, és kérjük meg őket, hogy tervezzenek egy találmányt, amely megoldja azt.
- Különböző anyagok felhasználása: Biztosítsunk a gyermekeknek különböző anyagokat (pl. papír, karton, ragasztó, olló), és kérjük meg őket, hogy készítsenek belőlük valami újat.
A projektek nagyszerű lehetőséget kínálnak a divergens gondolkás gyakorlására. Ahelyett, hogy a gyermekeknek pontos utasításokat adnánk, hagyjuk, hogy maguk tervezzék meg a projektet, válasszák ki a módszereket, és oldják meg a felmerülő problémákat. Ez ösztönzi őket az önállóságra és a kreativitásra.
A hibák elfogadása kulcsfontosságú a divergens gondolkás fejlesztéséhez. Ahelyett, hogy megbüntetnénk a gyermekeket a hibákért, tekintsük azokat tanulási lehetőségnek. Bátorítsuk őket, hogy próbálkozzanak újra, és ne féljenek a kockázatvállalástól.
A környezet is fontos szerepet játszik. Teremtsünk inspiráló és támogató környezetet, ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat az ötleteik megosztására. Bátorítsuk a kooperációt és a kommunikációt, hogy a gyermekek tanulhassanak egymástól.
A divergens gondolkás fejlesztése egy folyamatos folyamat. Ne várjunk azonnali eredményeket. A legfontosabb, hogy türelmesek legyünk, és támogassuk a gyermekeket a kreatív gondolkodásban.
A játékos tanulás elengedhetetlen. A játék során a gyermekek szabadon kísérletezhetnek, és felfedezhetik a világot. Használjunk játékokat, amelyek ösztönzik a képzeletet és a kreativitást, mint például a legó, a társasjátékok, és a szerepjátékok.
A szülők szerepe a divergens gondolkodás támogatásában
A szülők kulcsszerepet játszanak a gyermekek divergens gondolkodásának fejlesztésében. Ahelyett, hogy a helyes válaszra koncentrálnának, ösztönözniük kell a kreatív problémamegoldást és a szokatlan ötletek kifejezését.
A szülők támogathatják a divergens gondolkodást:
- Kérdések feltevésével: Ne csak válaszoljanak, hanem kérdezzenek is. A „Mi lenne, ha…?” típusú kérdések serkentik a képzeletet.
- Biztonságos környezet teremtésével: Ahol a hibázás nem büntetés, hanem tanulási lehetőség.
- Játékos tevékenységekkel: A szabad játék, a művészetek és a zene mind nagyszerű eszközök a kreativitás fejlesztésére.
A szülők legfontosabb feladata a gyermekek kreativitásának táplálása és a gondolkodás szabadságának biztosítása.
A szülőknek kerülniük kell a túlzott irányítást és a szigorú szabályokat, amelyek korlátozhatják a gyermekek kreativitását. Ehelyett engedjék meg, hogy a gyermekek felfedezzék a világot a saját módjukon.
Például, ha a gyermek egy rajzon kékre színezi a füvet, ne javítsuk ki azonnal, hanem kérdezzük meg, miért döntött így. Ez a hozzáállás ösztönzi a gyermeket arra, hogy gondolkodjon másképp és fejezze ki magát bátran.
A szülőknek példát kell mutatniuk a kreatív gondolkodásban. Vegyenek részt együtt kreatív tevékenységekben, mint például történetírás, barkácsolás vagy akár főzés.
A divergens gondolkás mérése gyermekkorban: tesztek és módszerek
A divergens gondolkás mérésére gyermekkorban számos teszt és módszer áll rendelkezésre. Ezek a módszerek arra törekednek, hogy feltárják a gyermekek kreatív potenciálját és képességét a szokatlan, eredeti ötletek generálására.
Az egyik legismertebb módszer a Torrance Tests of Creative Thinking (TTCT). Ez a teszt különböző feladatokat tartalmaz, például képek kiegészítését, alakzatok rajzolását és szavak felhasználásával történetek írását. A válaszokat az eredetiség, a kidolgozottság, a rugalmasság és a folyékonyság szempontjai alapján értékelik.
Egy másik gyakran alkalmazott módszer a Guilford Alternative Uses Task (AUT). Ebben a feladatban a gyermekeknek mindennapi tárgyak (például tégla, papírkapocs) szokatlan felhasználási módjait kell felsorolniuk. A sokszínű válaszok a divergens gondolkodás erősségét jelzik.
A divergens gondolkás mérésének célja nem a helyes válasz megtalálása, hanem a minél több és eredetibb ötlet generálása.
A tesztek mellett a megfigyelés is fontos szerepet játszik a divergens gondolkás felmérésében. A pedagógusok és a szülők megfigyelhetik a gyermekek viselkedését játék közben, problémamegoldás során, vagy kreatív tevékenységek (például rajzolás, építés) közben. Ezek a megfigyelések értékes információkkal szolgálhatnak a gyermekek kreatív gondolkodásáról.
Érdemes megjegyezni, hogy a divergens gondolkás mérése nem egy egzakt tudomány. A tesztek eredményeit mindig kontextusba kell helyezni, figyelembe véve a gyermek életkorát, kulturális hátterét és egyéni sajátosságait. A tesztek önmagukban nem adnak teljes képet a gyermek kreativitásáról, de hasznos eszközök lehetnek a kreatív potenciál feltárásában és fejlesztésében.
A különböző módszerek kiegészíthetik egymást, így komplexebb képet kaphatunk a gyermek divergens gondolkodásáról. A játékos, kreatív környezet ösztönzi a gyermekeket a szabad gondolkodásra és az új ötletek generálására, ami segíti a divergens gondolkás fejlesztését.
A divergens gondolkás és a tanulási nehézségek kapcsolata
A divergens gondolkás, azaz a többféle lehetséges megoldás generálásának képessége, gyakran ellentétben áll a hagyományos iskolai követelményekkel. Míg az iskolák a konvergens gondolkodást, a helyes válasz megtalálását részesítik előnyben, a divergens gondolkodású gyermekek kreatív, de nem feltétlenül „helyes” válaszokat adhatnak.
Ez a különbség a gondolkodásmódban vezethet tanulási nehézségekhez. Egy divergens gondolkodású gyermek, aki egy matematikai problémát többféle módon közelít meg, frusztrált lehet, ha csak egyetlen, az „elfogadott” megoldást várják el tőle. Hasonlóképpen, egy történelem dolgozatban összefüggéseket láthat ott is, ahol a tanár csak tényeket vár.
A tanulási nehézségek nem feltétlenül jelentenek alacsonyabb intellektust. Sokan, akik diszlexiával, diszgráfiával vagy ADHD-val küzdenek, valójában kiemelkedően divergens gondolkodók. A figyelemzavar például összefüggésben állhat a hiperfókusszal, ami lehetővé teszi a gyermek számára, hogy egy érdekes témában mélyrehatóan elmélyedjen, de nehezen tudjon figyelni a kevésbé érdekes feladatokra.
A divergens gondolkodású gyermekeknél a tanulási nehézségek gyakran abból adódnak, hogy a hagyományos oktatási módszerek nem ismerik el és nem támogatják az ő egyedi gondolkodásmódjukat.
Fontos megérteni, hogy a divergens gondolkodás nem hiba, hanem egy erősség. A probléma az, hogy az iskolarendszer gyakran bünteti ezt az erősséget, ami önbizalomhiányhoz és motivációvesztéshez vezethet. A divergens gondolkodású gyermekeknek szükségük van arra, hogy a tanárok és a szülők felismerjék és értékeljék a kreativitásukat, és olyan tanulási környezetet teremtsenek, ahol ez a kreativitás kibontakozhat.
A tanulási nehézségekkel küzdő divergens gondolkodók számára a következő stratégiák lehetnek hasznosak:
- Egyéni tanulási tervek, amelyek figyelembe veszik a gyermek egyedi erősségeit és gyengeségeit.
- Alternatív értékelési módszerek, amelyek lehetővé teszik a gyermek számára, hogy kreatív módon mutassa be a tudását.
- Olyan tanárok, akik nyitottak a különböző gondolkodásmódokra, és képesek a gyermeket motiválni.
A diagnózis is sokat segíthet. Tudni, hogy a gyermek diszlexiás, diszgráfiás vagy ADHD-s, segíthet a szülőknek és a tanároknak a megfelelő támogatás megtalálásában. A diagnózis nem címke, hanem egy eszköz, amely segíthet a gyermeknek abban, hogy sikeres legyen.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
