A munkahelyi siker már régóta nem csupán a szaktudáson múlik. Egyre hangsúlyosabbá válik az érzelmi intelligencia (EQ) szerepe, mely befolyásolja a munkatársak közötti kapcsolatokat, a csapatmunkát és a teljesítményt. Daniel Goleman modellje az érzelmi intelligenciát öt fő területre bontja, melyek mindegyike kritikus fontosságú a munkahelyi környezetben.
Ezek a területek az önismeret, az önszabályozás, a motiváció, az empátia és a társas készségek. Az önismeret lehetővé teszi, hogy felismerjük saját érzelmeinket és azok hatását viselkedésünkre. Az önszabályozás segít kontrollálni impulzusainkat és alkalmazkodni a változó körülményekhez. A motiváció pedig a belső hajtóerőt jelenti, ami a céljaink elérésére ösztönöz.
Az empátia elengedhetetlen a másokkal való hatékony kommunikációhoz és a konfliktusok kezeléséhez.
A társas készségek pedig a kapcsolatépítés és a csapatmunkában való részvétel kulcsát jelentik. Az érzelmi intelligencia fejlesztése a munkahelyen javíthatja a kommunikációt, növelheti a produktivitást és csökkentheti a stresszt. Az EQ magas szintje hozzájárul a jobb munkahelyi légkörhöz és a munkatársak elégedettségéhez, ami végső soron a vállalat sikeréhez vezet.
Goleman érzelmi intelligencia modelljének áttekintése
Daniel Goleman érzelmi intelligencia modellje a munkahelyen öt fő területet foglal magában, melyek kulcsszerepet játszanak a siker elérésében. Ezek az önismeret, önmenedzsment, társadalmi érzékenység, kapcsolatmenedzsment és motiváció. Az önismeret a saját érzelmek felismerésének és megértésének képessége, ami elengedhetetlen a hatékony döntéshozatalhoz és a stressz kezeléséhez. Az önmenedzsment a saját érzelmek szabályozásának és a viselkedés kontrollálásának képessége, ami lehetővé teszi a proaktív és felelősségteljes munkavégzést.
A társadalmi érzékenység, más néven empátia, a mások érzelmeinek megértésére és a helyzetek szociális jelzéseinek értelmezésére való képesség. Ez elengedhetetlen a csapatmunkához és a konfliktuskezeléshez. A kapcsolatmenedzsment a másokkal való pozitív és hatékony kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége, ami magában foglalja a kommunikációt, a befolyásolást és a konfliktusok megoldását. A motiváció pedig a belső hajtóerő, ami ösztönzi az egyént a céljai elérésére és a kihívások leküzdésére.
Az érzelmi intelligencia nem veleszületett adottság, hanem fejleszthető képesség, ami a munkahelyi teljesítmény javításának kulcsa lehet.
A modell azt hangsúlyozza, hogy a technikailag képzett szakembereknek is szükségük van érzelmi intelligenciára ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkájukban. Az érzelmi intelligencia fejlesztése a munkahelyen tréningekkel, coachinggal és a szervezet kultúrájának tudatos alakításával érhető el. A sikeres szervezetek felismerték, hogy az érzelmileg intelligens munkavállalók elkötelezettebbek, produktívabbak és jobban teljesítenek a csapatban.
Öntudat: Érzelmek felismerése és hatása a munkára
Az öntudat a Goleman-féle érzelmi intelligencia modell egyik alapköve a munkahelyen. Ez a képesség teszi lehetővé, hogy felismerjük és megértsük saját érzelmeinket, azok kiváltó okait, és azt, hogy ezek az érzelmek hogyan befolyásolják gondolatainkat, viselkedésünket és teljesítményünket.
Az öntudattal rendelkező munkatárs tisztában van azzal, hogy mikor ideges, frusztrált, vagy éppen motivált, és képes azonosítani, hogy mi váltotta ki ezeket az érzéseket. Például, ha egy határidő közeledtével szorongani kezd, felismeri, hogy ez a szorongás a feladattal kapcsolatos félelemből vagy a sikerrel kapcsolatos elvárásokból ered. Ez a felismerés kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák kidolgozásához.
Az öntudat nem csupán az érzelmek azonosítását jelenti, hanem azok munkahelyi hatásának megértését is. Egy vezető, aki tisztában van azzal, hogy a stressz hatására türelmetlenné válik, képes tudatosan lassítani a tempót, több időt szánni a kommunikációra, és kerülni a hirtelen döntéseket. Ezzel csökkenti a konfliktusok kockázatát és javítja a csapat teljesítményét.
Az öntudat fejlesztése folyamatos önreflexiót igényel. Ehhez segítséget nyújthat a naplóírás, a mindfulness gyakorlatok, vagy a visszajelzés kérése kollégáktól. A visszajelzés különösen értékes lehet, hiszen rávilágíthat vakfoltjainkra, azokra a területekre, ahol érzelmeink hatása kevésbé tudatosul bennünk.
Az öntudat birtokában nem az érzelmeink uralkodnak rajtunk, hanem mi uralkodunk az érzelmeinken. Ez a kontroll pedig elengedhetetlen a hatékony és kiegyensúlyozott munkavégzéshez.
Az öntudat gyakorlati megnyilvánulásai a munkahelyen:
- Konfliktuskezelés: A saját és a másik fél érzelmeinek felismerése segít a konfliktusok konstruktív kezelésében.
- Döntéshozatal: Az érzelmek befolyásának tudatosítása segít a racionálisabb döntések meghozatalában.
- Kommunikáció: Az érzelmek kifejezése és a másik fél érzelmeinek megértése javítja a kommunikáció hatékonyságát.
- Vezetés: Az öntudattal rendelkező vezetők képesek hitelesen és empatikusan vezetni csapatukat.
Az öntudat fejlesztése befektetés önmagunkba és a karrierünkbe. A magasabb szintű öntudat javítja a munkahelyi kapcsolatokat, növeli a teljesítményt és hozzájárul a stressz kezeléséhez.
Önszabályozás: Az érzelmek kezelése a munkahelyi stresszhelyzetekben
Az önszabályozás az érzelmi intelligencia egyik kulcseleme, különösen a munkahelyi stresszhelyzetek kezelésében. Ez a képesség teszi lehetővé számunkra, hogy uralkodjunk impulzusainkon, kezeljük érzelmeinket, és alkalmazkodjunk a változó körülményekhez anélkül, hogy elveszítenénk a hidegvérünket. A munkahelyen, ahol a nyomás gyakran magas, az önszabályozás elengedhetetlen a hatékony teljesítményhez és a pozitív munkakapcsolatok fenntartásához.
A munkahelyi stresszhelyzetek sokfélék lehetnek: határidők szorítása, konfliktusok kollégákkal, váratlan problémák megoldása, vagy éppen a munkahelyi változásokhoz való alkalmazkodás. Azok, akik magas szintű önszabályozással rendelkeznek, képesek reagálni ahelyett, hogy reagálnának. Ez azt jelenti, hogy mielőtt cselekednének, képesek megállni egy pillanatra, mérlegelni a helyzetet, és kiválasztani a legmegfelelőbb választ.
Az önszabályozás nem azt jelenti, hogy elnyomjuk az érzelmeinket, hanem azt, hogy tudatosan kezeljük őket.
Az önszabályozás fejlesztéséhez számos technika áll rendelkezésre. Ezek közé tartozik:
- Tudatosság növelése: Figyeljük meg, hogy milyen helyzetek váltanak ki belőlünk stresszt, és hogyan reagálunk ezekre.
- Légzéstechnikák: A mély, lassú légzés segíthet lenyugtatni az idegrendszert stresszhelyzetben.
- Pozitív önbeszéd: Emlékeztessük magunkat a sikereinkre és a képességeinkre, hogy növeljük az önbizalmunkat.
- Időmenedzsment: A jó időbeosztás segíthet csökkenteni a stresszt, mivel kontrollt gyakorolhatunk a feladataink felett.
- Szünetek tartása: A rövid szünetek segíthetnek a feltöltődésben és a koncentráció megőrzésében.
Az önszabályozás nem csak a stresszkezelésben fontos, hanem a konfliktuskezelésben is. Képzeljük el, hogy egy kollégánk igazságtalanul kritizál minket egy megbeszélésen. Egy alacsony szintű önszabályozással rendelkező személy dühösen reagálhat, ami tovább eszkalálhatja a konfliktust. Ezzel szemben egy magas szintű önszabályozással rendelkező személy nyugodtan meghallgatja a kritikát, megpróbálja megérteni a kollégája szemszögét, és konstruktívan válaszol, ezzel csökkentve a feszültséget.
A munkahelyi önszabályozás fejlesztése egy folyamatos, élethosszig tartó tanulás. Minél többet gyakoroljuk, annál könnyebben tudjuk kezelni az érzelmeinket és hatékonyabban tudunk reagálni a stresszhelyzetekre. Ez nem csak a saját jóllétünket javítja, hanem a csapat teljesítményét és a munkahelyi légkört is.
Motiváció: Belső hajtóerő és a célok elérése az érzelmi intelligencia segítségével
A Goleman-féle érzelmi intelligencia modell egyik kulcsfontosságú eleme a motiváció, ami a munkahelyi teljesítmény és siker szempontjából elengedhetetlen. A motivált egyén nem csupán teszi a dolgát, hanem lelkesen és elkötelezetten dolgozik a céljai eléréséért. Ez a belső hajtóerő pedig szorosan összefügg az érzelmi intelligencia különböző aspektusaival.
Az önmotiváció, mint az érzelmi intelligencia része, magában foglalja a kitartást, a kezdeményezőkészséget és az optimista szemléletet. Azok, akik magas önmotivációval rendelkeznek, képesek leküzdeni a nehézségeket, nem adják fel könnyen, és még a kudarcokból is képesek tanulni. Ez a fajta rugalmasság és ellenálló képesség kritikus fontosságú a mai, gyorsan változó munkahelyi környezetben.
Az érzelmi intelligencia által támogatott motiváció nem csupán a rövid távú eredmények elérésére összpontosít, hanem a hosszú távú célok megvalósítására is.
Az érzelmi intelligencia abban is segít, hogy az egyén reálisan értékelje a saját képességeit és korlátait. Ez a tudatosság lehetővé teszi, hogy olyan célokat tűzzön ki maga elé, amelyek kihívást jelentenek, de egyben elérhetők is. A túl magasra tett léc frusztrációhoz és demotivációhoz vezethet, míg a túl alacsonyra tett léc nem hozza ki a maximumot az egyénből.
A munkahelyi motivációt nagymértékben befolyásolja a környezet is. Azok a vezetők, akik rendelkeznek magas érzelmi intelligenciával, képesek olyan légkört teremteni, amely ösztönzi a munkatársakat a fejlődésre és a teljesítményre. Ez magában foglalja a visszajelzés adását, a elismerést és a támogatást. A pozitív visszajelzés megerősíti a jó teljesítményt, míg a konstruktív kritika segít a fejlődésben.
A motiváció szorosan összefügg az empátiával is. Amikor egy vezető képes megérteni a munkatársai érzéseit és motivációit, akkor jobban tudja őket támogatni és inspirálni. Az empátia segít abban, hogy a vezető megtalálja a megfelelő módszereket a munkatársak motiválására, figyelembe véve az egyéni igényeket és célokat.
Végül, a társas készségek is fontos szerepet játszanak a munkahelyi motivációban. A jó kommunikáció, a hatékony konfliktuskezelés és a csapatmunka mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén jobban érezze magát a munkahelyén, és motiváltabb legyen a feladatai elvégzésére.
Empátia: Mások érzelmeinek megértése és a csapatmunka fejlesztése
Az empátia, mint az érzelmi intelligencia egyik kulcsfontosságú eleme, alapvető fontosságú a sikeres munkahelyi kapcsolatokhoz és a hatékony csapatmunkához. Daniel Goleman modelljében az empátia nem csupán a mások iránti együttérzést jelenti, hanem azt a képességet is, hogy megértsük és figyelembe vegyük mások érzéseit, perspektíváit és motivációit a döntéseink során.
A munkahelyen az empátia megnyilvánulhat abban, hogy valaki odafigyel a kollégái szóbeli és nonverbális jelzéseire, felismeri a stressz vagy frusztráció jeleit, és reagál ezekre. Az empátiával rendelkező vezetők képesek érzékenyen kezelni a munkatársak problémáit, támogatást nyújtani, és olyan környezetet teremteni, ahol mindenki biztonságban érzi magát ahhoz, hogy megossza a gondolatait és érzéseit.
Az empátia fejlesztése a munkahelyen számos előnnyel jár. Először is, javítja a kommunikációt. Amikor megértjük a másik fél nézőpontját, hatékonyabban tudunk kommunikálni vele, elkerülve a félreértéseket és konfliktusokat. Másodszor, erősíti a csapatmunkát. Az empátiával rendelkező csapattagok jobban tudnak együttműködni, megoldani a problémákat, és támogatni egymást. Harmadszor, növeli a munkavállalói elégedettséget és a lojalitást. Amikor a munkavállalók érzik, hogy a vezetőik és kollégáik törődnek velük, nagyobb valószínűséggel maradnak a cégnél, és elkötelezettebbek lesznek a munkájuk iránt.
Az empátia fejlesztése nem mindig könnyű, de megtanulható és fejleszthető. Íme néhány módszer:
- Aktív hallgatás: Figyelj oda a másik fél szavaira, testbeszédére és érzelmeire. Tedd fel kérdéseket, hogy jobban megértsd a nézőpontját.
- Perspektíva váltás: Próbáld meg beleélni magad a másik fél helyzetébe. Képzeld el, milyen lehet az ő szemszögéből látni a világot.
- Érzelmi intelligencia tréning: Vegyél részt olyan tréningeken, amelyek segítenek fejleszteni az érzelmi intelligenciádat, beleértve az empátiát is.
- Visszajelzés kérése: Kérj visszajelzést a kollégáidtól arról, hogy hogyan látják az empátiádat. Mit tehetnél jobban?
Az empátia nem csupán egy „jó dolog”, hanem a sikeres vezetés és a hatékony csapatmunka alapfeltétele. A munkahelyi empátia hiánya konfliktusokhoz, alacsony morálhoz és csökkenő teljesítményhez vezethet.
Az empátia a munkahelyen nem gyengeség, hanem erő. Az empátiával rendelkező vezetők és munkatársak képesek erős kapcsolatokat építeni, motiválni a csapatot, és sikeresen kezelni a konfliktusokat.
Egy példa a munkahelyi empátiára: Képzeljük el, hogy egy csapattagunk rendszeresen késik a megbeszélésekről. Ahelyett, hogy azonnal elítélnénk őt, próbáljunk meg empátiával közelíteni a helyzethez. Lehet, hogy valamilyen személyes problémával küzd, ami befolyásolja a munkáját. Ha beszélünk vele, és megpróbáljuk megérteni a helyzetét, segíthetünk neki megoldani a problémát, és javíthatjuk a csapatmunkát.
Az empátia nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell értenünk a másikkal, hanem azt, hogy megpróbáljuk megérteni az ő nézőpontját, még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Ez a megértés lehetővé teszi számunkra, hogy hatékonyabban kommunikáljunk, együttműködjünk, és megoldjuk a problémákat.
Szociális készségek: Kapcsolatépítés és hatékony kommunikáció a kollégákkal
A munkahelyi szociális készségek kulcsfontosságúak a sikeres csapatmunkához és a karrierépítéshez. Goleman érzelmi intelligencia modelljének keretében a szociális tudatosság és a szociális készségek alkotják a legfontosabb összetevőket a hatékony kapcsolatépítéshez és a kommunikációhoz.
A szociális tudatosság azt jelenti, hogy képesek vagyunk felismerni és megérteni mások érzelmeit, szükségleteit és szempontjait. Ez magában foglalja az empátiát, azaz azt a képességet, hogy beleéljük magunkat mások helyzetébe, és megértsük az ő szemszögükből a dolgokat. Ezen kívül ide tartozik a szervezeti tudatosság, vagyis annak megértése, hogy a szervezeten belül hogyan működnek a hatalmi viszonyok, a normák és az értékek. Egy jó vezető, aki magas szociális tudatossággal rendelkezik, képes hatékonyan navigálni a munkahelyi politikában és építő módon befolyásolni a kollégáit.
A szociális készségek a szociális tudatosságra épülnek, és lehetővé teszik számunkra, hogy sikeresen kezeljük a kapcsolatainkat. Ezek közé tartozik a kommunikáció, a konfliktuskezelés, a vezetés, a csapatmunka és a befolyásolás. A hatékony kommunikáció nem csak azt jelenti, hogy érthetően tudunk beszélni, hanem azt is, hogy figyelmesen hallgatunk a másikra, és képesek vagyunk visszajelzést adni és fogadni.
A jó kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet, a bizalom és a nyitott kommunikáció.
A konfliktuskezelés során fontos, hogy higgadtak maradjunk, és a problémára koncentráljunk, ne a személyekre. A vezetői képességek közé tartozik a motiváció, az inspiráció és a delegálás képessége. A csapatmunka során elengedhetetlen az együttműködés, a kompromisszumkészség és a közös célok elérése. A befolyásolás pedig azt jelenti, hogy képesek vagyunk meggyőzni másokat az elképzeléseinkről, anélkül, hogy manipulálnánk őket.
Példák a gyakorlatban:
- Egy projekt megbeszélésen figyelmesen hallgatunk a kollégáink javaslataira, és megpróbáljuk megérteni az ő szempontjaikat is.
- Konfliktus esetén nem támadjuk a másikat, hanem a probléma megoldására koncentrálunk.
- Vezetőként motiváljuk a csapatunkat, és elismerjük a teljesítményüket.
- Csapatmunkában aktívan részt veszünk, és segítjük a kollégáinkat.
A szociális készségek fejlesztése hosszú távú befektetés, ami jelentősen hozzájárulhat a munkahelyi sikerhez és a személyes boldogsághoz. Képzések, tréningek és coaching segíthetnek abban, hogy jobban megértsük önmagunkat és másokat, és hatékonyabban tudjunk kommunikálni és kapcsolatokat építeni.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésének módszerei a munkahelyen
Goleman érzelmi intelligencia modellje a munkahelyen kulcsfontosságú a sikerhez. Az érzelmi intelligencia fejlesztése tudatos erőfeszítéseket igényel, melyek a modell öt fő területére – önismeret, önszabályozás, motiváció, empátia és szociális készségek – fókuszálnak.
Az önismeret fejlesztése érdekében a munkatársaknak lehetőséget kell biztosítani önreflexiós gyakorlatokra, például naplóírásra, visszajelzés kérésére kollégáktól és vezetőktől. A 360 fokos értékelések rendkívül hasznosak lehetnek, mivel átfogó képet adnak az egyén erősségeiről és fejlesztendő területeiről. A tudatosság növelése kulcsfontosságú, hogy az egyén felismerje érzelmi reakcióit és azok hatását a viselkedésére.
Az önszabályozás javítása érdekében a stresszkezelési technikák elsajátítása elengedhetetlen. Ilyen technikák lehetnek a mindfulness gyakorlatok, a légzőgyakorlatok, vagy akár a rendszeres testmozgás. A konfliktuskezelési tréningek szintén segíthetnek abban, hogy az egyén kontrolláltabban reagáljon a stresszes helyzetekre és a konfliktusokra. A tudatos döntéshozatal gyakorlása, a reakciók késleltetése pedig lehetővé teszi, hogy az egyén átgondoltabban cselekedjen.
A motiváció fejlesztése a célok kitűzésére és az elkötelezettségre összpontosít. A munkahelynek olyan környezetet kell teremtenie, amely ösztönzi a munkatársakat a fejlődésre és a tanulásra. A visszajelzés, a jutalmazás és az elismerés fontos szerepet játszik a motiváció fenntartásában. A munkatársaknak lehetőséget kell biztosítani a számukra érdekes és kihívást jelentő feladatok elvégzésére, valamint a karrierjük építésére.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamatos, élethosszig tartó törekvés.
Az empátia fejlesztése a mások iránti megértés és együttérzés képességének növelését jelenti. A munkatársaknak lehetőséget kell biztosítani a csapatépítő tréningeken való részvételre, ahol jobban megismerhetik egymást és a különböző nézőpontokat. Az aktív hallgatás gyakorlása, a nonverbális jelek figyelése és a mások helyzetébe való beleélés mind hozzájárulhat az empátia fejlesztéséhez.
A szociális készségek fejlesztése a hatékony kommunikációra, a konfliktuskezelésre és a csapatmunkára összpontosít. A kommunikációs tréningek segíthetnek a munkatársaknak abban, hogy világosabban és hatékonyabban kommunikáljanak egymással. A konfliktuskezelési tréningek pedig abban, hogy konstruktívan kezeljék a konfliktusokat és megtalálják a közös megoldásokat. A csapatépítő programok pedig erősítik a csapatszellemet és a közös célok iránti elkötelezettséget.
A munkahelyi tréningek és workshopok mellett a coaching és a mentoring is hatékony módszerek lehetnek az érzelmi intelligencia fejlesztésére. A coach segíthet az egyénnek abban, hogy felismerje erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint kidolgozza a személyes fejlesztési tervét. A mentor pedig tapasztalatával és tudásával támogathatja a munkatársat a karrierje építésében és a szakmai fejlődésben.
Érzelmi intelligencia és a vezetői hatékonyság
Daniel Goleman érzelmi intelligencia modellje a munkahelyen kiemelten fontos a vezetői hatékonyság szempontjából. A modell öt fő összetevőből áll: önismeret, önszabályozás, motiváció, empátia és társas készségek. Ezen összetevők fejlesztése közvetlenül befolyásolja, hogy egy vezető mennyire képes hatékonyan irányítani és motiválni a csapatát.
Az érzelmileg intelligens vezetők jobban képesek kezelni a stresszt, konfliktusokat és változásokat, ami elengedhetetlen a mai, gyorsan változó üzleti környezetben.
Az önismeret, vagyis saját érzelmeink és azok hatásainak felismerése, kulcsfontosságú. Egy önmagát ismerő vezető tisztában van erősségeivel és gyengeségeivel, így képes reális célokat kitűzni és megfelelő módon delegálni feladatokat. Az önszabályozás képessége lehetővé teszi a vezetők számára, hogy impulzív reakciók helyett átgondolt döntéseket hozzanak, ami növeli a bizalmat és a hitelességet.
A belső motiváció, a célok elérésére való belső vágy, hajtóerőt jelent a vezető számára, és inspirálja a csapattagokat is. Az empátia, vagyis mások érzelmeinek megértése és figyelembevétele, elengedhetetlen a hatékony kommunikációhoz és a bizalom kiépítéséhez. Az empatikus vezetők jobban képesek kezelni a konfliktusokat és motiválni a csapattagokat.
Végül, a társas készségek, mint például a kommunikáció, a befolyásolás és a csapatmunka, lehetővé teszik a vezetők számára, hogy hatékonyan építsenek kapcsolatokat és együttműködjenek másokkal. Ezek a készségek elengedhetetlenek a sikeres csapatépítéshez és a közös célok eléréséhez. A vezetői hatékonyság tehát nagymértékben függ az érzelmi intelligencia szintjétől.
Az érzelmi intelligencia szerepe a konfliktuskezelésben
A Goleman-féle érzelmi intelligencia modell a munkahelyen kulcsfontosságú a konfliktusok hatékony kezelésében. Az önismeret, vagyis a saját érzelmeink felismerése és megértése, lehetővé teszi, hogy higgadtan reagáljunk a feszült helyzetekre. Ha tisztában vagyunk a kiváltó okokkal és a reakcióinkkal, kevésbé valószínű, hogy indulatból cselekszünk.
Az önszabályozás képessége segít abban, hogy kontrolláljuk a negatív érzelmeinket, például a dühöt vagy a frusztrációt. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy konstruktív módon tudjunk kommunikálni a konfliktusban résztvevő felekkel. Az empátia, vagyis mások érzelmeinek megértése pedig lehetővé teszi, hogy a másik fél szemszögéből is lássuk a helyzetet, ami a kompromisszumok megtalálásában segít.
Az érzelmi intelligencia magas szintje lehetővé teszi, hogy a konfliktusokat ne fenyegetésként, hanem fejlődési lehetőségként kezeljük.
A szociális készségek, mint például a hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelési technikák, elengedhetetlenek ahhoz, hogy eredményesen tudjuk kezelni a munkahelyi vitákat. A jó érzelmi intelligenciával rendelkező vezetők képesek a feszültséget csökkenteni, a feleket meghallgatni és a közös megoldások felé terelni.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
