Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) egy olyan idegrendszeri sajátosság, amely az átlagosnál intenzívebb érzelmi reakciókat eredményez. Ez nem betegség, hanem egy veleszületett temperamentum, mely a népesség körülbelül 15-20%-át érinti. Az ÉTK-s emberek mélyebben élik meg az örömöt, a szomorúságot, a félelmet és a haragot is.
Gyakran érzik úgy, hogy az érzelmeik „robbanás előtt állnak”, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy agresszívek, hanem inkább azt, hogy nehezen szabályozzák az intenzív érzéseiket. A külső ingerek, mint például a zaj, a fény, vagy akár mások hangulata, felerősödve érkeznek, és könnyen túlterhelhetik az idegrendszert.
Ez a fokozott érzékenység nem csupán a negatív, hanem a pozitív élményekre is vonatkozik. Egy gyönyörű táj, egy megható film, vagy egy kedves gesztus mélyen megérintheti az ÉTK-s embereket. Ugyanakkor a kritikát, a konfliktusokat, vagy a stresszes helyzeteket sokkal nehezebben viselik.
Az érzelmi túlérzékenység nem gyengeség, hanem egy különleges adottság, mely mélyebb empátiát és kreativitást tesz lehetővé.
Sokszor félreértik őket, „túlreagálóknak” vagy „hisztérikusoknak” bélyegzik. Pedig az ÉTK-s emberek csupán másképp dolgozzák fel az információkat és az érzelmeket. Fontos, hogy megértsük és elfogadjuk ezt a különbséget, és támogassuk őket abban, hogy megtanulják kezelni az intenzív érzéseiket.
Az érzelmi túlérzékenység nemcsak az egyén életére van hatással, hanem a kapcsolataira is. A párkapcsolatokban, a családban és a munkahelyen is kihívásokat jelenthet, ha a környezet nem érti meg az ÉTK lényegét. A megfelelő önismerettel és a hatékony stresszkezelési technikákkal azonban az ÉTK-s emberek is teljes és boldog életet élhetnek.
Mi az érzelmi túlérzékenység (ÉTK)? Definíció és jellemzők
Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) egy olyan személyiségvonás, melyet az érzelmek intenzív megélése és a velük való nehéz megküzdés jellemez. Nem betegség, hanem egy temperamentumbeli sajátosság, mely befolyásolja, hogyan reagálunk a környezetünkre és a belső élményeinkre.
Az ÉTK-val élők gyakran élnek át olyan helyzeteket, amelyek mások számára jelentéktelennek tűnnek, de ők mély érzelmi hullámokat tapasztalnak. Ezek az érzelmek lehetnek pozitívak és negatívak is, de a lényeg a hosszan tartó és intenzív hatás.
Jellemzők:
- Magas empátia: Képesek mélyen beleérezni mások helyzetébe, átélik az ő fájdalmukat és örömüket.
- Erős reakciók: A kritikára, stresszre vagy akár a váratlan helyzetekre is intenzíven reagálnak.
- Érzékenység a környezetre: A zaj, fény, szagok vagy akár a textúrák is zavaróak lehetnek számukra.
- Nehézség a határok meghúzásában: Hajlamosak mások igényeit a sajátjuk elé helyezni, ami kimerültséghez vezethet.
- Önkritika: Gyakran szigorúbbak magukkal, mint másokkal, és nehezen fogadják el a hibáikat.
Az ÉTK nem feltétlenül jelent negatív dolgot. Az intenzív érzelmi élet gazdag belső világot és mélyebb emberi kapcsolatokat eredményezhet. Azonban, ha az érzelmek eluralják az életet és nehézséget okoznak a mindennapi működésben, érdemes szakember segítségét kérni.
Az érzelmi túlérzékenység nem hiba, hanem egy különleges érzékenység, melyet meg lehet tanulni kezelni és a javunkra fordítani.
Fontos megérteni, hogy az ÉTK nem egyenlő a hisztériával vagy a drámázással. Az érzelmi túlérzékenyek nem szándékosan reagálnak intenzíven, hanem ez a természetes válaszuk a világra.
Az alábbiakban néhány gyakori megnyilvánulási formát mutatunk be:
- Sírás: Könnyen elsírják magukat megható filmeken, szívszorító történeteken vagy akár apró bosszúságokon is.
- Harag: Gyorsan fel tudnak idegesedni, de a haragjuk általában nem tart sokáig.
- Szorongás: Hajlamosak aggódni a jövő miatt, és nehezen tudják elengedni a negatív gondolatokat.
- Fáradtság: Az intenzív érzelmi megterhelés miatt gyakran érzik magukat kimerültnek.
Az ÉTK-val élőknek fontos megtanulniuk önmaguk elfogadását és az érzelmeik szabályozását. Ezáltal képesek lesznek kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet élni.
Az ÉTK-val való együttélés nem könnyű, de a megfelelő stratégiákkal és támogatással lehetséges. A legfontosabb, hogy az érzelmi túlérzékenyek ne szégyelljék a saját érzéseiket, hanem fogadják el azokat és tanuljanak meg velük együtt élni.
Az ÉTK és a szenzoros feldolgozási érzékenység (SPS): A különbség és az átfedések
Az érzelmi túlérzékenység gyakran összekeveredik a szenzoros feldolgozási érzékenységgel (SPS), pedig bár van átfedés, lényeges különbségek is vannak. Az érzelmi túlérzékenység elsősorban az érzelmi reakciók intenzitására és hosszára vonatkozik. Azok, akik érzelmileg túlérzékenyek, gyakran mélyebben és hosszabban élik meg az érzelmeket, legyen az öröm, szomorúság, vagy harag.
Ezzel szemben az SPS, vagyis a szenzoros feldolgozási érzékenység egy veleszületett temperamentumvonás, amely azt jelenti, hogy az egyén idegrendszere mélyebben és alaposabban dolgozza fel a beérkező szenzoros ingereket. Ez nem csupán az érzelmekre vonatkozik, hanem a környezeti ingerekre is, mint például a fény, zaj, szagok, érintések, és akár a ruhák anyaga is. Az SPS-sel rendelkező emberek gyakran túlterhelődnek a stimuláló környezetben, és pihenésre, visszavonulásra van szükségük.
Az SPS nem azonos az érzelmi túlérzékenységgel, de az SPS-sel rendelkezők hajlamosabbak lehetnek az érzelmi túlérzékenységre is.
Az átfedés abból adódik, hogy az SPS-sel rendelkezők idegrendszere érzékenyebb, ezért nem csupán a környezeti ingereket, hanem az érzelmi ingereket is intenzívebben érzékelik. Ez azt jelenti, hogy az SPS-sel rendelkező személyek könnyebben átélhetik mások érzelmeit (empátia), de ugyanakkor könnyebben is elszenvedhetik a saját érzelmeik intenzitását.
A különbség tehát abban rejlik, hogy az érzelmi túlérzékenység elsősorban az érzelmi reakciókra fókuszál, míg az SPS egy átfogóbb érzékenység, amely a szenzoros ingerek széles körére kiterjed. Mindkét jelenség jelentősen befolyásolhatja az egyén életminőségét, és fontos, hogy az érintettek megértsék a saját érzékenységük természetét, és megtanulják kezelni azt.
Az érzelmi túlérzékenység lehetséges okai: Genetika, környezet és tapasztalatok
Az érzelmi túlérzékenység hátterében számos tényező állhat, melyek komplex módon hatnak egymásra. Nem lehet egyetlen okra visszavezetni, hanem inkább egy összetett kölcsönhatás eredménye.
Genetikai hajlam: A kutatások arra utalnak, hogy az érzelmi érzékenység egy része örökölhető. Ez nem azt jelenti, hogy valaki eleve „el van ítélve” a túlérzékenységre, hanem azt, hogy bizonyos genetikai variációk hajlamosabbá tehetik az egyént az érzelmek intenzívebb megélésére és a külső ingerekre való erőteljesebb reagálásra. Például a szerotonin transzporter gén bizonyos változatai összefüggésbe hozhatók a magasabb érzékenységgel.
Környezeti hatások: A gyerekkori környezet kulcsfontosságú szerepet játszik az érzelmi szabályozás fejlődésében. A biztonságos és támogató környezet, ahol a gyermek megtapasztalja a feltétel nélküli elfogadást és a szeretetet, elősegíti az egészséges érzelmi fejlődést. Ezzel szemben a traumatikus élmények, a elhanyagolás, a bántalmazás, vagy a konfliktusokkal teli családi légkör sérüléseket okozhat, melyek hozzájárulnak az érzelmi túlérzékenység kialakulásához. A krónikus stressz szintén negatív hatással van az idegrendszerre, ami fokozhatja az érzelmi reakciókat.
A gyermekkori tapasztalatok mélyen beívódnak az idegrendszerbe, és meghatározzák, hogyan reagálunk a későbbi életünk során az érzelmi kihívásokra.
Tapasztalatok és tanulás: Az élet során szerzett tapasztalatok, különösen a negatívak, formálják az érzelmi reakcióinkat. Ha valaki rendszeresen szembesül elutasítással, kritikával vagy csalódással, az megerősítheti az érzékenységét a negatív ingerekre. Ezen kívül, a társadalmi és kulturális normák is befolyásolhatják, hogy hogyan fejezzük ki az érzelmeinket. Például, ha valaki olyan környezetben nő fel, ahol az érzelmek kimutatása gyengeségnek számít, az elfojthatja az érzelmeit, ami paradox módon akár fokozhatja is a belső feszültséget és a túlérzékenységet.
Bár a genetikai hajlam és a gyermekkori tapasztalatok fontos szerepet játszanak, nem szabad elfelejteni, hogy az érzelmi túlérzékenység nem egy statikus állapot. A megfelelő terápiával, önismerettel és öngondoskodással sokat lehet tenni az érzelmi szabályozás fejlesztéséért és az életminőség javításáért.
Az ÉTK megnyilvánulásai a mindennapi életben: Kapcsolatok, munka, szociális helyzetek
Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) jelentősen befolyásolja az egyén mindennapi életét, különösen a kapcsolatokban, a munkahelyen és a különböző szociális helyzetekben. Az ÉTK-s emberek intenzívebben élik meg az érzelmeket, mind a pozitívakat, mind a negatívakat, ami kihívásokat eredményezhet a társas interakciók során.
Kapcsolatok: Az ÉTK-s személyek gyakran mély és intenzív kapcsolatokat alakítanak ki, de a túlzott érzékenység miatt nehezebben viselik a konfliktusokat és a kritikát. Könnyen megbántódnak, és hajlamosak a dolgokat személyes támadásként értelmezni. A párkapcsolatban a félreértések gyakoribbak, és a partnernek különösen figyelnie kell a kommunikációjára, hogy elkerülje a felesleges vitákat. Az ÉTK-s emberek gyakran vágynak a megerősítésre és a biztonságra, ami néha túlzott ragaszkodásként vagy féltékenységként nyilvánulhat meg.
Munka: A munkahelyen az ÉTK-s emberek gyakran kiváló munkatársak lehetnek, mert nagy empátiával rendelkeznek és érzékenyek a kollégák igényeire. Ugyanakkor a stressz és a nyomás jobban megviseli őket, és a negatív visszajelzések, a kritikák vagy a konfliktusok jelentős szorongást okozhatnak. Nehezen viselik a versenyhelyzetet és a nyilvános szereplést. Az ÉTK-s emberek gyakran perfekcionisták, ami egyrészt a munkájuk minőségét javíthatja, másrészt viszont túlzott stresszt és kimerültséget okozhat.
Az ÉTK-s emberek számára kulcsfontosságú, hogy megtanulják kezelni az érzelmeiket és egészséges határokat szabjanak a kapcsolataikban és a munkahelyükön.
Szociális helyzetek: A szociális helyzetekben az ÉTK-s emberek gyakran túlterheltek a rengeteg inger miatt. A zaj, a sok ember, a gyors tempójú beszélgetések mind stresszt okozhatnak. Nehezen viselik a felszínesSmall talk-okat, és inkább a mélyebb, személyesebb beszélgetéseket részesítik előnyben. Gyakran érzik magukat kényelmetlenül új emberek társaságában, és időre van szükségük ahhoz, hogy feloldódjanak. Az ÉTK-s emberek hajlamosak a társasági események után kimerültnek érezni magukat, és szükségük van egyedüllétre ahhoz, hogy feltöltődjenek.
Az ÉTK-s emberek számára fontos, hogy megtanulják felismerni és kezelni a stresszt, valamint hogy kialakítsanak olyan stratégiákat, amelyek segítenek nekik a mindennapi életben való boldogulásban. Ilyen stratégiák lehetnek például a mindfulness gyakorlatok, a rendszeres testmozgás, a kreatív tevékenységek vagy a terápiás segítség igénybevétele.
Az ÉTK és a mentális egészség: Szorongás, depresszió, PTSD és borderline személyiségzavar
Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) gyakran összefügg mentális egészségügyi problémákkal. Amikor az érzelmek intenzívebben és tartósabban jelentkeznek, az jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, és növelheti a szorongás, a depresszió, a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a borderline személyiségzavar (BPD) kialakulásának kockázatát.
A szorongás és az ÉTK szoros kapcsolatban állnak. Az érzelmileg érzékeny emberek hajlamosabbak túlgondolni a helyzeteket, és aggódni a jövő miatt, ami fokozott szorongáshoz vezethet. A legkisebb stresszhelyzet is kiválthat intenzív szorongásos reakciókat, amelyek nehezítik a mindennapi feladatok elvégzését.
A depresszió szintén gyakori az ÉTK-val küzdők körében. Az intenzív érzelmek, különösen a negatívak, mint a szomorúság és a reménytelenség, elhúzódó depressziós állapotot idézhetnek elő. Az érzelmi túlterheltség érzése, a folyamatos küzdelem az érzelmekkel, kimerültséghez és motivációvesztéshez vezethet.
A PTSD kialakulásában az ÉTK szintén szerepet játszhat. A traumatikus események feldolgozása sokkal nehezebb lehet az érzelmileg érzékeny emberek számára. Az emlékek élénkebbek, az érzelmi reakciók erősebbek, ami a PTSD jellegzetes tüneteihez, például a visszatérő emlékekhez, rémálmokhoz és a szorongáshoz vezethet.
A borderline személyiségzavar (BPD) egy komplex mentális betegség, amelynek egyik központi eleme az érzelmi szabályozás zavara. Az ÉTK és a BPD közötti kapcsolat különösen erős. A BPD-vel élők gyakran tapasztalnak intenzív és gyorsan változó érzelmeket, nehezen tudják kontrollálni az indulataikat, és problémáik vannak a kapcsolataikban. Az érzelmi instabilitás, a hirtelen hangulatváltozások, a félelem az elhagyatástól és az impulzív viselkedés mind összefüggésben állnak az érzelmi túlérzékenységgel.
Az ÉTK nem maga a mentális betegség, hanem egy olyan hajlam, amely növelheti a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
Az ÉTK kezelése, különösen, ha mentális betegséggel társul, komplex feladat. Fontos a megfelelő terápia, például a dialektikus viselkedésterápia (DVT), amely segíthet az érzelmi szabályozás elsajátításában, a stresszkezelésben és az interperszonális készségek fejlesztésében. Emellett a gyógyszeres kezelés is segíthet a tünetek enyhítésében.
Az öngondoskodás is kulcsfontosságú. Az érzelmileg érzékeny emberek számára különösen fontos, hogy figyeljenek a pihenésre, a táplálkozásra, a testmozgásra és a stresszcsökkentő technikákra, mint a mindfulness vagy a meditáció. A támogató közösséghez való tartozás, a szeretteikkel való kapcsolat ápolása szintén segíthet a nehézségekkel való megküzdésben.
Az ÉTK pozitív oldalai: Empátia, kreativitás, intuíció
Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) gyakran jár együtt az érzelmek intenzív megélésével, ami kihívásokat jelenthet. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az ÉTK számos pozitív tulajdonsággal is társul, amelyek gazdagíthatják az egyén életét és kapcsolatait.
Az egyik legkiemelkedőbb pozitívuma az empátia. Az érzelmileg érzékeny emberek mélyen átérzik mások érzelmeit, könnyen bele tudják képzelni magukat mások helyzetébe. Ezáltal képesek hitelesen és mélyen kapcsolódni másokhoz, támogatást nyújtani és megérteni a nehézségeiket.
Az ÉTK-val élők gyakran rendelkeznek kiemelkedő intuícióval, ami lehetővé teszi számukra, hogy „olvassanak a sorok között” és megértsenek rejtett jelentéseket.
A kreativitás egy másik terület, ahol az ÉTK-val élők kiemelkedhetnek. Az intenzív érzelmi világuk inspiráló hatással lehet a művészetekre, az írásra, a zenére vagy bármilyen kreatív tevékenységre. Képesek mélyebb, árnyaltabb módon kifejezni magukat, és alkotásaikkal másokat is megérinteni.
Az intuíció szintén egy gyakori velejárója az ÉTK-nak. Az érzelmileg érzékeny emberek gyakran ösztönösen érzik, ha valami nincs rendben, vagy ha valakinek segítségre van szüksége. Ez az intuíció segíthet nekik a döntéshozatalban, a problémamegoldásban és a kapcsolatok építésében.
Fontos tehát, hogy az ÉTK-t ne csak a kihívások oldaláról közelítsük meg, hanem ismerjük fel és értékeljük azokat a pozitív tulajdonságokat, amelyekkel jár. Az empátia, a kreativitás és az intuíció mind-mind értékes erőforrások, amelyek segíthetnek az érzelmileg érzékeny embereknek abban, hogy teljes és értelmes életet éljenek.
Önsegítő stratégiák érzelmi túlérzékenyek számára: Határok meghúzása, öngondoskodás, mindfulness
Az érzelmi túlérzékenység gyakran jár azzal, hogy az érzelmek intenzíven élik meg, és könnyen eluralkodnak az egyénen. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy elsajátítsunk olyan önsegítő stratégiákat, amelyek segítenek a helyzet kezelésében és a mentális egészség megőrzésében.
Az egyik legfontosabb lépés a határok meghúzása. Ez azt jelenti, hogy megtanuljuk felismerni, mikor kezdünk túlterhelődni, és képesek legyünk nemet mondani olyan kérésekre vagy helyzetekre, amelyek tovább fokoznák a stresszt. Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy a nem mondás nem önzőség, hanem az önvédelem egyik formája. Kezdd kicsiben: mondj nemet egy apró szívességre, majd fokozatosan növeld a tétet.
Az öngondoskodás elengedhetetlen része az érzelmi egyensúly megteremtésének. Ez magában foglalhatja a rendszeres testmozgást, az egészséges táplálkozást, a megfelelő mennyiségű alvást, és olyan tevékenységeket, amelyek örömet okoznak.
- Mozgás: A séta a természetben, a jóga vagy bármilyen más sport segíthet a stressz levezetésében és az endorfinok felszabadításában.
- Táplálkozás: Kerüld a túlzott cukor- és koffeinfogyasztást, és figyelj a kiegyensúlyozott étrendre.
- Alvás: Törekedj a napi 7-8 óra alvásra, és alakíts ki egy rendszeres alvási rutint.
Az öngondoskodás nem luxus, hanem szükséglet.
A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása is rendkívül hatékony lehet. Ez azt jelenti, hogy figyelmünket a jelen pillanatra összpontosítjuk, anélkül, hogy ítélkeznénk a gondolataink és érzéseink felett. A mindfulness gyakorlása segíthet abban, hogy jobban megértsük az érzelmeinket, és ne engedjük, hogy azok eluralkodjanak rajtunk.
A mindfulness gyakorlásának számos módja van:
- Meditáció: Rendszeres meditációval megtanulhatjuk irányítani a gondolatainkat és érzéseinket.
- Légzőgyakorlatok: A mély légzés segíthet a stressz csökkentésében és a relaxáció elősegítésében.
- Tudatos étkezés: Figyeljünk az étel ízére, illatára és textúrájára, és élvezzük az étkezés minden pillanatát.
Ezek a stratégiák segíthetnek az érzelmi túlérzékenységgel küzdőknek abban, hogy jobban kezeljék az érzelmeiket, és kiegyensúlyozottabb életet éljenek. Ne feledd, hogy a változás időbe telik, és fontos, hogy türelmes légy magaddal. Ha úgy érzed, hogy egyedül nem boldogulsz, kérj segítséget egy szakembertől.
Professzionális segítség: Terápiás lehetőségek és a megfelelő szakember kiválasztása
Az érzelmi túlérzékenység kezelése gyakran igényli professzionális segítséget. A terápia célja, hogy az egyén megtanulja kezelni az intenzív érzelmeket, javítsa az önismeretét, és egészségesebb megküzdési mechanizmusokat alakítson ki. Többféle terápiás megközelítés létezik, amelyek hatékonyak lehetnek.
- Kognitív Viselkedésterápia (KVT): A KVT segít azonosítani és megváltoztatni a negatív gondolkodási mintákat, amelyek hozzájárulnak az érzelmi túlreagáláshoz.
- Dialektikus Viselkedésterápia (DVT): A DVT különösen hasznos a hangulatingadozások, az impulzivitás és az interperszonális problémák kezelésében. Fókuszában az érzelmi szabályozás, a tudatosság és a kapcsolatépítés áll.
- Pszichodinamikus terápia: Ez a terápia feltárja a tudattalan konfliktusokat és a múltbeli tapasztalatokat, amelyek befolyásolják a jelenlegi érzelmi reakciókat.
A megfelelő szakember kiválasztása kulcsfontosságú a sikeres terápia szempontjából. Érdemes figyelembe venni a terapeuta szakmai hátterét, tapasztalatát és specializációját. Kérjünk ajánlásokat, olvassunk véleményeket, és ne féljünk konzultációs időpontot kérni, hogy felmérjük, mennyire érezzük magunkat komfortosan a terapeutával.
A terápiás kapcsolat bizalmon és kölcsönös tiszteleten alapul.
A terapeuta kiválasztásakor tegyük fel a következő kérdéseket:
- Milyen tapasztalata van érzelmi túlérzékenységgel küzdő emberek kezelésében?
- Milyen terápiás megközelítéseket alkalmaz?
- Mennyire nyitott az egyéni igényekhez való alkalmazkodásra?
- Milyen díjazást alkalmaz, és milyen fizetési lehetőségek állnak rendelkezésre?
A terápia mellett a gyógyszeres kezelés is szóba jöhet bizonyos esetekben, különösen, ha az érzelmi túlérzékenység szorongással, depresszióval vagy más mentális egészségügyi problémákkal társul. A gyógyszeres kezelést mindig orvossal kell megbeszélni, és a terápia kiegészítéseként érdemes alkalmazni.
A terápiás folyamat időt és elkötelezettséget igényel. Fontos, hogy türelmesek legyünk magunkkal, és ne adjuk fel, ha nem látunk azonnali eredményeket. A fejlődés lépésről lépésre történik, és a kitartás meghozza gyümölcsét.
Az ÉTK elfogadása és megélése: Hogyan válhat az erősségünkké?
Az érzelmi túlérzékenység (ÉTK) nem csupán teher, hanem egyedi képesség is lehet. Ahelyett, hogy állandó robbanásveszélyként tekintenénk rá, megtanulhatjuk uralni és erősségünkké formálni. Az első lépés az önelfogadás: ismerjük fel, hogy az ÉTK a személyiségünk része, és nem valami, amitől meg kell szabadulnunk.
A tudatosság kulcsfontosságú. Figyeljük meg, milyen helyzetek és ingerek váltják ki a heves érzelmi reakciókat. Vezessünk naplót, hogy azonosítsuk a mintázatokat és előre felkészülhessünk a nehéz helyzetekre.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése, különösen az önismeret és az érzelemszabályozás, elengedhetetlen az ÉTK kezelésében.
Tanuljunk meg határokat szabni. Ne féljünk nemet mondani olyan tevékenységekre vagy emberekre, amelyek túl sok érzelmi energiát emésztenek fel. Gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű pihenésről és feltöltődésről.
Használjuk az ÉTK-t a kreativitásunk kibontakoztatására. Az érzelmi mélység inspirációt adhat művészeti tevékenységekhez, íráshoz vagy zenéléshez. Fordítsuk a negatív érzelmeket pozitív energiává.
Ne feledkezzünk meg a szociális támogatásról. Beszéljünk az érzéseinkről egy megbízható barátnak, családtagunknak vagy terapeutának. A megosztás és a megértés sokat segíthet a terhek enyhítésében.
Bár minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a bemutatott témákat precízen dolgozzuk fel, tévedések lehetségesek. Az itt közzétett információk használata minden esetben a látogató saját felelősségére történik. Felelősségünket kizárjuk minden olyan kárért, amely az információk alkalmazásából vagy ajánlásaink követéséből származhat.
